A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett – egész életét meghatározó – élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm. Fekete-fehér, amerikai háborús filmdráma, 128 perc, 1930 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott. Feliratozva a teletext 333. oldalán. Rendező: Lewis Milestone Író: Erich Maria Remarque Forgatókönyvíró: Maxwell Anderson, Del Andrews, George Abbott Zeneszerző: David Broeckman Operatőr: Arthur Edeson Vágó: Edgar Adams Szereplők: Lew Ayres (Paul Baumer) Louis Wolheim (Katczinsky) Slim Summerville (Tjaden) John Wray (Himmelstoss) Arnold Lucy (Kantorek) Díjak és jelölések: Oscar-díj (1930) – Legjobb rendező: Lewis Milestone Oscar-díj (1930) – Legjobb operatőr jelölés: Arthur Edeson
A könyv hőséből, Paul Baumerből és társaiból a háború borzalmai mindent kitörölnek, csak a bajtársiasság érzését hagyják meg. Feldolgozások [ szerkesztés] 1930 -ban készült azonos címmel, fekete-fehér amerikai háborús film Lewis Milestone rendezésében. 1979 -ben készült egy újabb feldolgozás, melyben Paul Baumert Richard Thomas játssza, Katczinsky szakaszvezetőt pedig Ernest Borgnine. A rendezői munkát Delbert Mann végezte. Ez a második feldolgozás már nem kapott Oscar-díjat, de a korabeli háborús filmekhez képest meglepő realizmust vetít elénk. A befejező képsorban Paul éppen egy madarat rajzol a lövészárokban, és erről megfeledkezve feláll, hogy jobban lássa, amikor lövés dörren… Magyarul [ szerkesztés] Nyugaton a helyzet változatlan; ford. Benedek Marcell; Dante, Bp., 1929 (Halhatatlan könyvek) Nyugaton a helyzet változatlan; ford. Ortutay Katalin; Cartaphilus, Bp., 2008 (Filmregények) Források [ szerkesztés] Legeza Ilona könyvismertetője A regény adatlapja a Moly oldalán Galgóczi Móni ajánlója (2008. augusztus 23. )
2 Nyugaton a helyzet változatlan (1930) DVD r: Lewis Milestone - első (Universal) kiadású ritkaság FIX 5 990 Ft Állapot: használt Termék helye: Budapest Eladó: filmpontzene (6592) Hirdetés vége: 2022/08/02 16:43:13 Nyugaton a helyzet változatlan (1979) (Richard Thomas, Ernest Borgnine)- ÚJ, BONTATLAN CELOFÁNOS DVD!
Jellemzők Cím: Nyugaton a helyzet változatlan - Platina gyűjtemény Eredeti cím: All Quiet On The Western Front Műfaj: Háborús Rendező: Lewis Milestone Színészek: Lew Ayres, Louis Wolheim, John Wray Készítés éve: 1930 Képformátum: 1080i/p HD, full frame, 1. 33:1 Stúdió: Universal Játékidő: 133 min Korhatár besorolás: Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott. Adattároló: Blu-ray Adattárolók száma: 1 Audióformátum: Magyar DTS 2. 0, angol DTS-HD Master Audio 2. 0, lengyel DTS 2. 0, orosz DTS 2. 0, spanyol DTS 2. 0, thai DTS 2. 0, török DTS 2. 0 Nyelvek (audio): Magyar, angol, lengyel, orosz, spanyol, thai, török Felirat: Magyar, angol, görög, lengyel, portugál, román, spanyol, thai, török Megjelenési idő: 2021. 10. 21 Tömeg: 0. 2 kg Cikkszám: 1366832
6 perc olvasás Erich Maria Remarque (1898–1970) a tanítóképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Bäumer csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárokbeli élet nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönheti, hogy megjelenésekor már érvényes volt a belőle harsogó figyelmeztetés: Íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belekeverjenek benneteket! Ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, és még sokáig nem veszíti érvényét.
[…] Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval! Csatlakozzon több mint 30. 000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval: Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta
SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei tartalom: Az 1911-ben írt Az Isten háta mögött című mű egy felvidéki kisváros értelmiségének egyhangú, kiúttalan életét mutatja be. A regény három fő alakja más-más módon próbál kitörni ebből a világból. Veresnét csak egy szabadító szerelem menthetné ki érzelmi sivárságából. Az albíró az "outsiderek" életét éli, ugyanakkor kapkodva keresi a különböző kisvárosi csoportok között a maga társaságát. Veres Laci mindvégig passzív szereplő. Ilosván minden nevelői hivatástudat, nevelési eszmény megkopott, fegyelmezéssé, magoltatássá szürkült, s Laci csak vergődik ebben a világban (Nyilas Misi és a későbbi regényekben ábrázolt kiábrándult értelmiség előképe ez a fiatalember). A regény mesterien szerkesztett. Az első harmadban az író mesterségesen szürkíti az eseményeket, a másik két harmad egyetlen drámai jelenet, amelyben az eddig külön szálon futó sorsok összefonódnak. Móricz isten háta mögött tt film. A jelenetben Veresné a kisváros legfontosabb asszonya. Ilosva minden jelentős embere - a pap, az igazgató, az albíró, a káplán, a tanító - mind az ő kegyeiért harcol.
Az unalmas, egyszerű közönségesség… Hol vannak azok a színek, hangulatok, amiket a francia kisváros ködös emléke a könyvön keresztül meghagyott… Ott színe, illata van az életnek… De itt olyan józan, olyan szimpla minden… Nem lehet valami közönségesebb, mint egy házasságtörés ebben a társaságban… ez az élet, ami itt körülveszi, egyáltalán lehetetlenné teszi magát az életet…" Veres tanítóné és Bovaryné rokon vágyú, rokon értékű emberek, s mégis másként alakul a sorsuk. Bovarynénak mód adatik, hogy legalább órákra kitörjön a szürkeségből és fölébe emelkedjék a közönségességnek. Yonville-ből Rouenba jár a postakocsi; színházi zsibongásba feledkezhet; szeretők karjaiban megismerheti az új érzés, az eljövendő boldogság "balzsamos áramát"; szenvedélyt, önkívületet s elégtételt. Elégtételt a múltért, a szűkösségért, a meddő esztendőkért. S ha nem is sikerül az érzelmek hegycsúcsain maradni, a vesztett csata után legalább véglegesen búcsút inthet az életnek. Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Veresnéhez igaztalanabb a sors. Hiába sóvárog a nagy élet után, egy pillanatra sem kerülhet a köznapok fölé.
A falu után Móricz Zsigmond a kisváros megírására vállalkozott. Az elődök közül is többen megírták a kisvárost, a magyar polgárosodás, a torz fejlődés termelte sok furcsa, bogaras, tollhegyre kívánkozó figurát. Móricz kisváros-rajza teljesebb, mélyebb az elődökénél. A mikszáthi kedélyes hangulat helyébe komor levegőt teremt, Petelei kísértő érzelmességét elkerüli. Nem a múlt, nem a romantika felől bírál, mint a magyar elődök legtöbbje, hanem a sürgetett demokratikus jövő igényével. A bogaras figurákban, a kisváros képében a félfeudális Magyarország egész sivárságát megrajzolja. Az Isten háta mögöttben (1911) a magyar Bovarynét írja meg: mennyire másként alakul két hasonló emberi élet a demokratikus Franciaországban és a félfeudális Magyarországon. Ilosván, az Isten háta mögötti magyar kisvárosban csupa elnyomorodott lélek tengődik. Egyetlen csillag van a földre lapult egű kisvárosban, amelynek van egy kis fénye: egy asszony, Veres tanító fiatal felesége. Móricz isten háta mögött moegoett elemzes. Az ő esetéről hallva gondol a kisvárosba frissen került albíró Flaubert Bovarynéjára: "Akinek az esete nagyszerű volt; de amely nem fog ismétlődni soha … Ahhoz, hogy valaki olyan arányúvá fejlődjék, ahhoz valami nagy kultúra kell… Micsoda karikatúrája ez a világ, amiben élünk a karikatúrának … ez már a közönségesség.
Ő sem tudja az enyémet. Mindig valami Bovári úrnak szólított, pedig többször mondtam neki, hogy Veres Pál vagyok. Ami mégis nagy különbség! …" Móricz mást mond: az ilosvai sivárságba nem szabad beletörődni. Ezért rajzolta meg Veres Lacit, a férfijellemet ígérő diákot, aki nem törődik bele a történtekbe. Tisztultabb régiókba vágyik, magasabb igazságokra. Móricz isten háta mögött tt elemzes. A tanítóné megöregedett, az albíró megrokkant, ő még győzhet. Az Isten háta mögött a Sáraránnyal rokon, az "új magyar idillt" festi a változtatás igényével. De már nem a Sárarany gyermeteg hitével, mely az azonnali változtatáshoz elegendőnek tartotta az állapotok felmutatását; hanem az érett férfi és művész józan szkepszisével, aki tudja, hogy a győzelem csak szívós és nehéz küzdelem eredménye lehet. Talán innen is a megnövekedett művészi erőn kívül a Sárarany és Az Isten háta mögött hangulati, világításbeli különbsége. A Sárarany izzó lávája itt merevült ércbe. A Sáraranyban olykor lángokba csapva izzott a hangulat, zengett, áradt a gyötrelmes hit lírája; Az Isten háta mögöttben Móricz fölényes, tárgyilagos ábrázolásra törekszik, a felszín epikai nyugalma mögött rejtetten, lefojtottan perzsel a líra.