(Sorstragédia - Festmény a polgármesteri hivatal hátsó falán) A temetési szertartást követően a polgármesteri hivatal mögötti téren közösségi megemlékezést tartottak, ahol a Suha testvérek a Schindler listája című Oscar-díjas film fő betétdalát játszották el, majd Galkó Balázs színművész József Attila: A Hetedik című versét mondta el. A közösségi megemlékezésen Varga Gusztáv, a Kaly Jag együttes vezetője, és Gyurok János egyetemei tanár mondott beszédet. A főhajtás, amely a polgármesteri hivatal hátsó falán lévő, a roma közösséget és az országot érintő legnagyobb sorstragédiáit ábrázoló festmény avatása is volt, amely a polgármester halála miatt maradt el. A közösségi megemlékezés Bogdán László: Minket című versénekközös szavalása zárta. (Emléklap a szertartáson megjelenteknek) Az ismert roma közszereplő búcsúztatásán részt vett emberek egy, a Bogdán László portré fotóját és a Minket című versének kéziratát ábrázoló emléklapot kaptak. A gyászszertartáson ismert közéleti személyiségek, politikusok is részt vettek, de a roma politikusok közül Teleki László volt szocialista országgyűlési képviselő, egykori romaügyi államtitkár, az Országos Roma Önkormányzat volt és jelenleg elnöke, Kolompár Orbán és Agócs János, valamit a testület több jelenlegi és korábbi képviselője is megjelent, és lerótta kegyeletét Bogdán László sírjánál, amelyt a szertartás végére virág és koszorúerdő borított.
2020. 07. 24. 00:00 A tragikus körülmények között, 46 éves korában elhunyt közismert roma származású polgármester gyászszertartása engesztelő szentmisével kezdődött délelőtt 10 órakor a temető előtti téren felállított haranglábnál, ahová Bogdán László zárt, mahagóni koporsóját is felravatalozták. Az elhunyt polgármester koporsójának közelében csak a rokonok, és a falubeliek állhattak, a távolabbról érkező, végtisztességet tevők csak a szalaggal és kordonokkal elkerített részen kívülről hallgathatták és nézhették a gyászmisét. (Bogdán László sírja a temetés után) Dr. Nyúl Viktor, a Pécsi Egyházmegye pasztorális helynöke és Szilárdi Ferenc plébános a katolikus liturgia szerinti misén Isten kegyelmébe ajánlotta az elhunytat, és vigasztalást kért mindazokra, akik szerették és tisztelték Bogdán Lászlót, és akiket halála megérintett, elszomorított. A Pécsi Egyházmegye helynöke a szertartáson úgy fogalmazott: Bogdán László a szeretet és az irgalom embere volt. Reményt adott, nevelte az ifjúságot, törekedett nemcsak a faluja, hanem az ország felvirágoztatásán.
A lap arra is kitért, hogy megbízható forrásból úgy tudják, egy ügyvéddel kötött szerződés miatt is nyomozhatnak, a rendőrség vizsgálhatja azt is, hogy voltak-e tényleges teljesítések az ügyvédnek történt kifizetések mögött, és a megítélt támogatást a pénzügyi elszámolásoknak megfelelőn kezelték-e, elkülönítették-e a projekt kivitelezésére. A Baranya megyei hírportál szerint az Orfű és Kovácsszénája között, valamint Helesfa-Cserdi-Szentlőrinc vonalon megépítendő új kerékpárút építését, Sikondától Kákicsig meglévő kerékpárútnál pihenők és e-biciklikölcsönzők kialakítását tartalmazó projektet a forráselosztásig a megyei önkormányzat koordinálta, a pénzügyi lebonyolítást viszont a programban résztvevő településekre bízták. Ezen a ponton szólalt meg Bogdán ügyvédje, Visegrády Zoltán, aki hivatalos Facebook-oldalán azt írta: Tény, hogy Bogdán László tragikus halála az általa megkezdett jelentős összegű beruházások meghiúsulásával hozhatók összefüggésbe, melynek oka egy általa kezdeményezett beruházás kapcsán keletkezett pénzügyi elszámolási probléma.
Bogdán László;Cserdi;nyomozás;adóhivatal; 2022-07-08 07:30:00 Befejeződött az az eljárás, amelyben a tragikus körülmények között eltávozott polgármester, Bogdán László falujának gazdálkodását vizsgálták. Bár Bogdán László felelősségét a hatóság már nem vizsgálhatta, a faluvezető öngyilkosságában a már leplezhetetlen szabálytalanságok – valószínűleg – szerepet játszhattak. 2020. július 14-én ölte meg magát Bogdán László, a többségében romák lakta Cserdi polgármestere. A 46 esztendős, cigány férfi a 400 lelkes baranyai falu egyik önkormányzati épületében akasztotta fel magát. Halálának okát találgatások övezték, már akkor is többen feltételezték, hogy Bogdán László azért fordult önmaga ellen, mert az általa eltervezett beruházások nem valósultak meg. A sikertelenségben annak is szerepe lehetett, hogy pénzügyi szabálytalanságok történtek, és azokban megkerülhetetlen volt a polgármester néhány döntése. A közelmúltban befejezett nyomozás erősíteni látszik az előbbi feltételezést. A Baranya Megyei Főügyészség – megkeresésünkre – arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számos olyan projektet vizsgált, amibe a Cserdi önkormányzat Bogdán polgármesteri megbízatása alatt fogott bele.
Közleményt adott ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma, melyben azt írják, hogy február első napjaiban érkezik az idei első emelt bér az egészségügyi dolgozóknak. Az átfogó béremelési programok keretében az ápoló bére újabb 21 százalékkal és az orvosok bére átlagosan 28, 5 százalékkal emelkedett. A béremelés 85 ezer szakdolgozót és több mint 18 ezer orvost érint. Emellett a háziorvosi és fogorvosi praxisokban dolgozók béremelését is támogatja a kormány. A nemzeti kormány kiemelten kezeli és biztosítja az egészségügyben dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését, a legnagyobb béremelés az egészségügyben zajlik – hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Index - Belföld - Jönnek a megemelt bérek az egészségügyben. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere. A kormány 2010 óta több ütemben emelte az ápolók és az orvosok bérét, az idei egészségügyi béremelésekre 257 milliárd forintot fordít. A közlemény azt is írja, hogy az ápolók bére az elmúlt években több ütemben emelkedett, amelynek köszönhetően átlagosan ma több mint a háromszorosát keresik annak, mint a 2010-es kormányváltás előtt.
Az egészségügyi dolgozók idei béremelését és az új orvosi, szakdolgozói bértáblát is tartalmazza egyebek mellett az a jogszabály, amelyet 261 igen, 34 nem szavazat és 9 tartózkodás mellett fogadott el szerdán az Országgyűlés. A tizenhárom jogszabályt módosító egészségügyi salátatörvény rendezi többek között az orvosok és egészségügyi szakdolgozók béremelését, amelyre összesen 30 milliárd forint jut idén, fedezete pedig a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójából befolyó összeg. A béremelés januárig visszamenőleges, a szeptemberi fizetéssel kapják meg az érintettek. A patikatulajdonlást úgy rendezi a törvény, hogy ha a gyógyszerészek nem élnek a lehetőséggel, akkor az államé lehet a patikatulajdon elővásárlási joga. Giró-Szász András kormányszóvivő és Szócska Miklós egészségügyi államtitkár nemrégiben jelentette be, hogy a kormány megtárgyalta és elfogadta a többségi gyógyszerészi tulajdon elérését segítő patikai hitelprogramról szóló előterjesztést. A kormány előírta, hogy a már meglévő gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonhányadnak 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25 százalékot, 2017. Béremelés az egészségügyben 2021. január 1-jéig pedig az 50 százalékot.
De ezen tevékenységekhez is szükséges a kormányzati szerv előzetes engedélye, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével. A betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetőségével magyarázzák azt a szabályt, hogy sürgős eset kivételével az orvos nem láthat el olyan beteget, akinek – más jogviszonya keretében – már kezelte ugyanazt a betegségét. Ezen korlátozás alól is felmentés adható azonban egyes kormányrendeletben meghatározott esetekben, például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen. A törvény szerint a jövőben az orvos az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki. A gyakorlati időt figyelembe vevő, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatán alapuló béremelés 2021. Béremelés az egészségügyben? Ugyan!. január 1-jén kezdődik és 2023-ig tart, érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi végzettséggel egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat.
Ezzel részben a szakorvosi hiányt, részben a járványhelyzetet szeretnék ellensúlyozni, hiszen három-négy megyénként létesítenek úgynevezett járványkórházakat, melyek értelemszerűen nem tudnak annyi orvost és nővért felvonultatni, amennyire valójában szükség lenne. Mindez különösen szigorú intézkedésnek hangzik annak fényében, hogy az orvosokkal elegendő lenne mindössze 10 nappal előbb közölni a döntést az áthelyezésről, amivel családokat és életeket szakíthatnak szét egyik napról a másikra. Ez Levente véleménye szerint "olyan, mint egy katonai rendszer, márpedig az orvosok nem katonák! " Hozzátette, hogy ezek annyira szigorú szabályok, hogy előreláthatólag a magyar orvosok 40 százaléka biztosan nem írja alá a szerződést, ami azt jelenti, hogy a jövőben csak a magánegészségügyben helyezkednének el. Itt várhatóan lesz majd egy kiskapu, a szakorvosok beadhatnak kérvényeket a kijelölt szervekhez azért, hogy engedélyt kapjanak az állami- és a magánpraxis párhuzamos fenntarthatóságára is, ennek a részletei azonban egyelőre még tisztázatlanok, illetve nagy valószínűséggel csak speciális esetekben kaphatnak ilyen hozzájárulást.