Január 1-jétől már nem használhatóak Magyarországon a 40-es hívószámok, az úgynevezett kék számok, a 40-es számokat használó cégeknek két évük volt áttérni más hívószámokra, és jellemzően a 80-as zöld számok vagy a vezetékes földrajzi számok mellett döntöttek, közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken az MTI-vel. A 40-es számokat főként nagy ügyfélkörrel rendelkező cégek, például a közüzemi szolgáltatók, bankok vagy fogyasztási cikkeket gyártó vállalkozások használták ügyfélszolgálati számként. A hatóság mindenkinek azt javasolja, hogy az új elérhetőségekről az érintett cégek honlapján tájékozódjanak. Korábban a kék számok hívásdíjával kapcsolatos fogyasztói panaszok vezettek oda, hogy az NMHH előírta a szolgáltatás magyarországi megszüntetését egy 2016-os rendeletében, a kivezetés pedig a fogyasztók érdekeit képviselve két lépcsőben valósult meg. Erre azért volt szükség, mert a hatályos szabályozás ellenére a hívó és a hívott előfizető között elosztott díjas hívás teljes díját a szolgáltató sokszor a hívóra, vagyis az előfizetőkre hárította, a többfordulós szolgáltatói egyeztetések pedig eredménytelennek bizonyultak.
A kékszámokat 1997-ben vezették be, hogy az akkori, zömmel vezetékes telefont használók a számot az ország bármely pontjáról ugyanannyiért, a helyi hívás díjáért hívhassák. A mobiltelefonálás elterjedésével viszont a helyi hívás fogalma értelmét vesztette, a kékszámok hívásáért a szolgáltatók különböző díjakat számláztak ki, és gyakran a kékszámok hívása többe került, mint bármely más belföldi hívás. Mindezzel a szolgáltatás éppen a lényegét, a kedvezményes díjú információcsere lehetőségét vesztette el. A telefonálási szokások változása mellett a 40-es számok jelentőségének csökkenéséhez hozzájárult az is, hogy ma már az ügyfélszolgálatok elérhetőségét a cégek sok más módon, így például e-mailben, internetes hívással, közösségi oldalakon keresztül vagy akár chatszolgáltatással is biztosíthatják a hozzájuk fordulók számára, ráadásul ingyenesen. Az áttérésre rendelkezésre álló két évben ezeket más telefonszámokkal váltották ki, zömében a 80-as zöldszámokkal vagy vezetékes számokkal. A cégek különböző termékein vagy tájékoztatóin előfordulhat, hogy a fogyasztók még találkoznak 40-es hívószámmal, ilyenkor a társaság weboldalán vagy ügyfélszolgálatán érdemes tájékozódni az új elérhetőségről.
A 40-es számokat javarészt nagy ügyfélkörrel rendelkező cégek – például közüzemi szolgáltatók, bankok vagy fogyasztási cikkeket gyártó vállalkozások – használták ügyfélszolgálati számként. Az áttérésre rendelkezésre álló két évben ezeket más telefonszámokkal váltották ki, zömében a 80-as zöldszámokkal vagy vezetékes számokkal. A cégek különböző termékein vagy tájékoztatóin előfordulhat, hogy a fogyasztók még találkoznak 40-es hívószámmal, ilyenkor a társaság weboldalán vagy ügyfélszolgálatán érdemes tájékozódni az új elérhetőségről. A kékszám eredete A kékszámokat 1997-ben vezették be, hogy az akkori, zömmel vezetékes telefont használók a számot az ország bármely pontjáról ugyanannyiért, a helyi hívás díjáért hívhassák. Ez úgy valósulhatott meg, hogy a helyi és a távhívás díjkülönbözetét a hívott fél fizette. A mobiltelefonálás elterjedésével viszont a helyi hívás fogalma értelmét vesztette, a kékszámok hívásáért a szolgáltatók különböző díjakat számláztak ki, és gyakran a kékszámok hívása többe került, mint bármely más belföldi hívás.
A mobiltelefonálás elterjedésével viszont a helyi hívás fogalma értelmét vesztette, a kékszámok hívásáért a szolgáltatók különböző díjakat számláztak ki, és gyakran a kékszámok hívása többe került, mint bármely más belföldi hívás. Mindezzel a szolgáltatás éppen a lényegét, a kedvezményes díjú információcsere lehetőségét vesztette el. A telefonálási szokások változása mellett a 40-es számok jelentőségének csökkenéséhez hozzájárult az is, hogy ma már az ügyfélszolgálatok elérhetőségét a cégek sok más módon, így például e-mailben, internetes hívással, közösségi oldalakon keresztül vagy akár chatszolgáltatással is biztosíthatják a hozzájuk fordulók számára, ráadásul ingyenesen. Az áttérésre rendelkezésre álló két évben ezeket más telefonszámokkal váltották ki, zömében a 80-as zöldszámokkal vagy vezetékes számokkal. A cégek különböző termékein vagy tájékoztatóin előfordulhat, hogy a fogyasztók még találkoznak 40-es hívószámmal, ilyenkor a társaság weboldalán vagy ügyfélszolgálatán érdemes tájékozódni az új elérhetőségről.
Erre azért volt szükség, mert a hatályos szabályozás ellenére a hívó és a hívott előfizető között elosztott díjas hívás teljes díját a szolgáltató sokszor a hívóra, vagyis az előfizetőkre hárította, a többfordulós szolgáltatói egyeztetések pedig eredménytelennek bizonyultak. A kék számokat 1997-ben vezették be, hogy az akkori, többségében vezetékes telefont használók a számot az ország bármely pontjáról ugyanannyiért, a helyi hívás díjáért hívhassák. Ez úgy valósulhatott meg, hogy a helyi és a távhívás díjkülönbözetét a hívott fél fizette. A mobiltelefonálás elterjedésével viszont a helyi hívás fogalma értelmét vesztette, a kék számok hívásáért a szolgáltatók különböző díjakat számláztak ki, és gyakran a kék számok hívása többe került, mint bármely más belföldi hívás. Emiatt a szolgáltatás éppen a lényegét, a kedvezményes díjú információcsere lehetőségét vesztette el. A 40-es számok jelentőségének csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy ma már az ügyfélszolgálatok elérhetőségét a cégek más módon, így például e-mailben, internetes hívással, közösségi oldalakon keresztül vagy akár chatszolgáltatással is biztosíthatják a fogyasztók számára, ráadásul ingyen – olvasható az NMHH közleményében.
A kékszám eredete Fogyasztóknak Hírek Közzétéve: 2018. január 12. Január 1-jétől már nem használható a hazai kékszámszolgáltatás a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendelete nyomán – emlékeztet a hatóság. A 40-es számokat használó cégeknek két évük volt áttérni más hívószámokra, és jellemzően a 80-as zöldszámok vagy vezetékes földrajzi számok mellett döntöttek. Az új elérhetőségekről az érintett cégek honlapján érdemes tájékozódni. A korábban a kékszámok hívásdíjával kapcsolatos, sokasodó fogyasztói panaszok vezettek el oda, hogy az NMHH előírta a szolgáltatás hazai megszüntetését az 1/2016. (I. 15. ) számú rendelet kiadásával, a kivezetés pedig a fogyasztók érdekeit képviselve két lépcsőben valósult meg. A 40-es számokat javarészt nagy ügyfélkörrel rendelkező cégek – például közüzemi szolgáltatók, bankok vagy fogyasztási cikkeket gyártó vállalkozások – használták ügyfélszolgálati számként. Ember fej rajz el Rubik játékok Hp laptop töltő 18. 5 v 3. 5 astuces
Egy tepsit vajazz ki, és öntsd bele a tésztát. A meggyet magozd ki, cukrozd meg, és hagyd állni egy kicsit. Végül nyomkodd a tészta tetejébe. Süsd meg, és felszeletelve, ízlés szerint porcukorral tálald. Grízes-ribizlis kocka 1 kg ribizli 16 evőkanál cukor 8 evőkanál gríz 7 dl tej 7 tojás 7 evőkanál liszt 2 csomag vaníliás cukor A tojást, a lisztet és a hét evőkanál cukrot keverd össze, és süss belőle piskótát. A maradék cukrot a grízzel és a tejjel főzd fel. A vajat a vaníliás cukorral keverd habosra. Ha a grízes massza kihűlt, keverd hozzá a vajhoz. Egyszerű piskóta reception. A ribizlit mosd meg, és hagyd lecsöpögni. A piskótát vágd ketté, és a krémet kend rá, majd szórd rá a ribizliszemeket. A maradék krémet pedig kend rá a ribizli tetejére. Helyezd rá a piskóta másik felét, és tedd hűtőbe. Ha kicsit megdermedt, kockára vágva tálald. Epres piskótatekercs 25 dkg eper 10 dkg krémsajt 2 dl kefir fél dl tej 1 teáskanál zselatin kevés porcukor vaj Készítsd el a fenti piskóta-alapreceptet úgy, hogy vékony tésztát kapj.