Al-Kindi és al-Biruni alapján három lehetséges forrás létezik a "Damaszkusz" kifejezésre az acél vonatkozásában: A leggyakoribb magyarázat szerint az acél Damaszkuszról, Szíria fővárosáról és az ókori Levant egyik legnagyobb városáról kapta a nevét. Utalhat közvetlenül Damaszkuszban készült vagy eladott kardokra, vagy csak a tipikus minták aspektusára utalhat, összehasonlítva a damaszkuszi szövetekkel (amelyeket Damaszkuszról is neveztek). [9] [10] vagy valóban szárból áll. a "damas" gyökérszóból. A tégelyes "damaszkuszi" acél fémszerkezetek [6] alapján történő azonosítása nehézkes, mivel a tégelyes acélt nem lehet megbízhatóan megkülönböztetni más acélfajtáktól egyetlen kritérium alapján, ezért a tégelyacél alábbi megkülönböztető jellemzőit kell figyelembe venni: Közeli kép egy 13. századi perzsa kovácsolt damaszkuszi acélkardról Makroszkópos metszet tégelyacélból (balra) és hamis színű címkézés (jobbra), amely keményfémképző elemekben (CFE) gazdag tutajokat mutat be, amelyek csomósodott cementitgömbökhöz, valamint elvált cementitgömbökhöz vezetnek.
Más feljegyzések azonban arról is tanúskodnak, hogy a felhevített acélötvözethez kis mennyiségű üveget is hozzáadtak, amely aztán a különféle szennyeződéseket magához vonzva kiült az acélfelületre. Ezáltal különlegesen tiszta acélhoz juthattak hozzá a kovácsok. Kemény és mégis rugalmas A damaszkuszi acél azért volt igen értékes, mert két, egymással összeegyeztethetetlennek tűnő tulajdonságot volt képes magába olvasztani: egyrészről roppant erős volt, másrészről igen hajlékonynak is mutatkozott. Hajlékonyságáról is születtek legendák: e szerint a kard végét akár markolatig is vissza lehetett hajtani anélkül, hogy a kardlap eltörött volna. Hogy ebből mi igaz, rejtély, de a mostani vizsgálatok talán a hajlékonyság rejtélyét is képesek lesznek megoldani. Persze nem mindenki hisz ebben: John Verhoeven, az amerikai Iowa State University professzora ugyancsak kételkedik Paufler állításaiban: szerinte a valódi keménységet adó cementit rudak a széncsövecskék nélkül is elegendőek voltak ahhoz, hogy egy roppant erős és rugalmas kardot tudjanak gyártani.
A középkori keresztes lovagok legtraumatikusabb élményeit a kor feljegyzései szerint azok az acélkardok jelentették, amelyeket a Szentföldet és környékét védő muszlim harcosok használtak: több krónikás is beszámol arról, hogy az arabok kardjai valósággal kettészelték a keresztes lovagok kardjait. Sőt, állítólag akár köveket is képesek lettek volna szétvágni e kardokkal. Hogy ez utóbbi valóban megtörtént-e, arról bizonyság egyelőre nincsen, ám egy másik legenda talán még ennél is többet mond el a damaszkuszi acél kiválóságáról. A feljegyzések többször is említik, hogy a damaszkuszi acélból készült karddal egy selyemfátylat akár röptében is ketté lehetett vágni – ha éppen egy feldarabolandó kő nem került a tulajdonos útjába. Elveszett a tudás A rettegett fegyver készítését leginkább Damszkuszhoz és környékéhez kötötték, bár nevét egyesek szerint nem a városról, hanem az arab damas szóról kaphatta. A damas vizet jelent, amely a kardlapok különleges erezetére utalna. A kardlapok ugyanis nem sima felületűek, leginkább hullámzó vízre hasonlít a strukturált felületük.
Tízezer Nemes Nagy Ágnes-kötethez juthatnak hozzá a diákigazolvánnyal rendelkezők térítésmentesen. Középiskolásoknak és gimnazistáknak osztanak ki tízezer példányban Nemes Nagy Ágnes-köteteket a költőnő születésének 100. évfordulója alkalmából. A Jelenkor Kiadó és a Libri Könyvkereskedelmi Kft. a 20. század egyik legjelentősebb alkotójának verseiből és prózaműveiből állította össze a kötetet. Azok a középiskolások, főiskolások és egyetemisták, akik érvényes diákigazolvánnyal rendelkeznek, június 10-től térítésmentesen juthatnak hozzá a kötethez. A kezdeményezés célja, hogy minél több fiatal olvasóhoz jusson el a 20. századi magyar irodalom. Nemes Nagy Ágnes a korszak egyik legnagyobb alakja, és lírái, esszéi még a mai napig nagy hatással vannak az olvasókra – írta meg a Könyves Magazin. A Szilánkos fényjelek című kötet Ferencz Győző szerkesztésében jelenik meg, és kereskedelmi forgalomba nem fog kerülni. A Libri Könyvkereskedelmi Kft. elkötelezett támogatója a magyar kultúrának, melynek gazdagságához Nemes Nagy Ágnes felbecsülhetetlen mértékben járult hozzá.
"A száz éve született Nemes Nagy Ágnes olyan mély hatást gyakorolt a 20. század második felének magyar irodalmára, mint rajta kívül csak nagyon kevesen. (…) Nemes Nagy a látásunkat változtatta meg, és ezt ugyanúgy érzékelem a nemzedékemhez tartozó számos költőn, ahogy idősebbeken és fiatalabbakon egyaránt" – írta Schein Gábor költő, irodalomtörténész a Literán megjelent Kettős látás című cikkében. Kabdebó Lóránt, az idén januárban elhunyt irodalomtörténész pedig így vezette fel a Jelenkorban a költővel készített interjút, 1986-ban: "Érdekes, hogy Nemes Nagy Ágnes mennyire megfigyeli, mennyire tudomásul veszi, mennyire regisztrálja a környezetét. Azt a világot, amelyikben él, ami körülveszi. Emlékszem, egy régebbi beszélgetésünk során beszélt arról, hogy a Krisztinavárosi templomnak van egy kovácsoltvas keresztje, fent a tetőn, sose vettem észre addig. Azóta ahányszor megfordulok ott, én magam is megnézem, ahogy az ég átvilágít rajta. Azóta úgy érzem, hogy jobban ismerem ezt a várost, ahol élek. "
Nemzeti VERSeny 2022 - versklip - Nemes Nagy Ágnes: Éjszakai tölgyfa - YouTube
Amikor a költő megismerte a már házas Nemes Nagy Ágnest, közölte vele, hogy elveszi feleségül, mit sem törődve a bigámiával. Barátságuk a költészet körül forgott. Pilinszky Nemes Nagynak vitte el az Apokrif első változatait, majd az ő tanácsai alapján dolgozta át azokat. A lakásukban megforduló írók, költők közül mindenkit lenyűgözött, a már emlegetett szépségével. Sokan később bevallották, hogy egy kis időre bele is szerettek. Vas István például férfiölő bestiának nevezte. Ezzel érdekes ellentétben áll, hogy ha Nemes Nagy Ágnes magáról beszélt, mindig csak csúnya, paraszt arcát emlegette. Erősen elhatárolódott minden efféle külsőségtől, és minden olyantól is, ami valamiféle szentimetalitásra utalt. Barátai visszaemlékezései alapján bosszús lett, ha fiatalkori, szerelmes versei kerültek elő. Gyengeségnek érezte azokat. Ha később írt is ilyen verseket, azokat nem a nagyközönségnek szánta. Talán ennek is köszönhető, hogy sokan hidegnek, személytelennek titulálták a verseit. Halála után azonban előkerültek az addig asztalfiókban pihent, érzelmesebb művei is.
Az idei évben, születésének századik évfordulója alkalmából üdítően sokszor találkozhatunk Nemes Nagy Ágnes nevével. A centenárium kiváló, de nem elégséges ürügy műveinek leporolására: lírájának merész, friss és érzéki hangja szakszerűbb indoklását nyújtja a megérdemelt figyelemnek. Habár alig járunk benne az új esztendőben, már számtalan írás született Fák című, méltán kedvelt versével kapcsolatban. Nem szabad azonban többi alkotásáról sem elfeledkezni, hiszen távolról sem "egyműves" szerzővel van dolgunk. A szomj ékes bizonyítéka Nemes Nagy mind a költői nyelvhasználatban, mind a gondolati háttér, a téma megválasztásában kimutatható merészségének. Nemes Nagy Ágnes: A szomj Hogy mondjam el? A szó nem leli számat: kimondhatatlan szomj gyötör utánad. – Ha húsevő növény lehetne testem, belémszívódnál, illatomba esten. Enyém lehetne langyos, barna bőröd, kényes kezed, amivel magad őrzöd, s mely minden omló végső pillanatban elmondja: mégis, önmagam maradtam. Enyém karod, karom fölé hajolva, enyém hajad villó, fekete tolla, mely mint a szárny suhan, suhan velem, hintázó tájon, fénylőn, végtelen.
A családi verses-zenés mesejátékot 2022. január 14. péntek este 7 órakor mutatják be a budapesti 6SZÍNben. Tudj meg többet az előadásról itt. A tervek szerint kora tavasztól lesz látogatható a Nemes Nagy Ágnes meseösvény, melyet a Móra Kiadó, az Akítv Magyarországgal közösen valósít meg, s melyet a Digitális Vándor alkalmazás segítségével járhatnak végig családok, kisiskolás gyerekcsoportok és minden versrajongó. Az ösvény, hasonlóan a korábbi Vuk meseösvényhez a Budai-hegységben kerül kialakításra, a költőnő 12. kerületi, Böszörményi úton található néhai otthonától indul. Tudj meg többet a Digitális Vándor alkalmazásról itt. A kerek évforduló alkalmából Léna verses doboza vers-népszerűsítő mozgalom által készített versvideót itt nézheti meg: Nemes Nagy Ágnes Móra Kiadónál megjelent gyerekkönyvei: 1991 előtt: Ki ette meg a málnát? ; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz J. Micurka, K. Plecsinta, N. Zamfir; Ifjúsági, Bukarest, 1957 Jóreggelt, gyerekek; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Győrffy Anna; Móra, Bp., 1962 Az aranyecset.
A puszta testiség fokozatos átalakulását a fizikum dekonstrukcióját érzékeltető "olvadó húsod" szószerkezet is szemléletesen támasztja alá. Nyíltan távolodunk a kézzelfogható valóságtól – távoli, egzotikus világot felidéző képekkel. A trópusok, zsurlók és "ősvilági zsályák" előhívják a romantikus elvágyódás hangulatát, mialatt a mű fokozatosan mozgásba hozza a különböző érzékszerveket: a látás után az ízlelés és a szaglás is jelentkezik; a szeretett személy húsa édes, illata borzongató. A főrész a felszín alatt dübörgő erotika ilyen jellegű ábrázolásának csúcsán érkezik el tetőpontjára, a hőn áhított beteljesülésig, egyfajta szerelmi nirvánára emlékeztető állapotig: "mind magamba [innám] lenge lelkedet / (fejed fölött, mint lampion lebeg), / magamba mind, mohón, elégítetlen, / ha húsevő virág lehetne testem. " E sorokban a sok l és h hang, valamint az alliterációk halmozása révén a szövegzene is a lihegő, elfúló, testi-lelki egyesülést hirdeti. Katartikus csúcsán a verset már-már szétfeszítő vágy lelohad, egyúttal a húsevő növény másodszori felidézésével lezárul a belső keret.