A kata módosítása ellen tüntettek A kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvény módosítása ellen tartottak demonstrációt a Momentum szervezésében szerda este Budapesten, a Kossuth téren. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szabályrendszere Az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvényt, mely a korábbi kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv. ) szerinti kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) helyébe lépő új tételes adó (KATA 2) szabályait határozza meg. 2022. július 13. Kata módosítás: mit lehet tenni szeptembertől? Jelentős részt képviselnek a változásra kényszerülők közt a szellemi munkát végzők – tanácsadók, ügyvédek, informatikusok, reklámszakemberek – derül ki a Niveus elemzéséből amely azt viszgálta, számukra milyen adózási forma lehet a megoldás szeptembertől.
Kapcsolódó cikkek 2022. július 14. A kata módosítása ellen tüntettek A kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvény módosítása ellen tartottak demonstrációt a Momentum szervezésében szerda este Budapesten, a Kossuth téren. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szabályrendszere Az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvényt, mely a korábbi kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv. ) szerinti kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) helyébe lépő új tételes adó (KATA 2) szabályait határozza meg. 2022. július 13. Kata módosítás: mit lehet tenni szeptembertől? Jelentős részt képviselnek a változásra kényszerülők közt a szellemi munkát végzők – tanácsadók, ügyvédek, informatikusok, reklámszakemberek – derül ki a Niveus elemzéséből amely azt viszgálta, számukra milyen adózási forma lehet a megoldás szeptembertől.
vasárnap, január 27, 2013 Ady Endre MEG AKARLAK TARTANI Őrjít ez a csókos valóság, Ez a nagy beteljesülés, Ez a megadás, ez a jóság. Öledbe hullva, sírva, vágyva Könyörgök hozzád, asszonyom: Űzz, kergess ki az éjszakába. Mikor legtüzesebb az ajkam, Akkor fagyjon meg a tied, Taposs és rúgj kacagva rajtam. Hóhérok az eleven vágyak, Átok a legszebb jelen is: Elhagylak, mert nagyon kivánlak. Testedet, a kéjekre gyúltat, Hadd lássam mindig hóditón, Illatos vánkosán a multnak. Meg akarlak tartani téged, Ezért választom őrödül A megszépítő messzeséget. Maradjon meg az én nagy álmom Egy asszonyról, aki szeret S akire én örökre vágyom. Címkék:
Szerelmük beteljesedett, mégis Ady nem hiszi, hogy kapcsolatuk tartós lehet. Érzi, hogy rabjává vált az asszony, mégis már-már elűzné, mert annyira szereti. Tükröződik a versben egy se vele-se nélküle kapcsolat kezdete, mely egész szerelmüket végig kísérte. – írja az anyaga. Ady Endre: Meg akarlak tartani költői eszközök – Fokozás (1., 2. versszak) – Paradoxon (3. versszak): a csók nem hevíti föl a másik felet, éppen, hogy mögfagyasztja. – Szinekdoché (3. versszak): Léda ajka jelöli az egész nőt, azok hidegsége utal az egész nő hidegségire. Ezt erősíti a versszak záró sora, amelyben az érzéketlen nő mögtapossa a költői ént. – Paradoxon (4. versszak): A "legszebb" és az "átok" közé tösz egyenlőségjelet. – Ellentét (4. versszak): "…Elhagylak, mert nagyon kivánlak…" + nyelvtani konvenciók ē'hagyása (rövid i) Még több szerelmes verseket ITT találsz The post Ady Endre: Meg akarlak tartani appeared first on.
A Meg akarlak tartani című vers 1904-ben íródott és 1906-ban jelent meg az Új versek kötetben, a Léda asszony zsoltárai című ciklusba sorolva. Típusa szerint tehát Léda-vers, azaz Ady első nagy szerelméhez és múzsájához, Diósyné Brüll Adélhoz íródott. Ady költészetének újdonságai közé tartozik a korban szokatlanul merész érzékiség és a testiség nyílt ábrázolása. Az Új versek miatt támadások özöne zúdult a költőre, és részben az háborította föl a korabeli közvéleményt, hogy Adynál minden eddiginél merészebben jelenik meg az érzéki, testi szerelem. Szerelmi költeményei miatt erkölcstelenséggel vádolták. Ady a világ véleményét semmibe véve nyíltan beszélt a kéjről, nyíltan vállalta önmagát, nem képmutatóskodott. Nem szégyellt arról vallani, hogy szerelméhez a testiség is hozzátartozik, ezzel ugyanis a feudális morál ellen tiltakozott. Adynál tehát az erotikának is lázadó jellege volt: a közerkölcsöt akarta megváltoztatni. Így fonódott össze nála a magánélet és a közéleti szándék. Kevély öntudattal vallotta, hogy " nem lesz addig semmi jó, amíg a szerelem dolgáról bátran, komolyan nem lehet beszélni ", mert " nincs rejtegetni való abban, amit valaha egyszer is éreztetett asszonnyal a férfi s férfival az asszony, ha az igazán igaz betűje az örök emberélet írásának. "
A vers fő kifejezőeszközei: ismétlés, fokozás, ellentét, paradoxon, szinekdoché, megszólítás, felszólító igék. Jellemző a páratlan számok alkalmazása, pl. a címben (tudvalevőleg Ady szerette a három szóból álló címeket, és ez a cím is három szóból áll), a sorok száma is három, a strófák száma pedig hét. Az első két strófa fokozással fejezi ki a férfinak azt az érzését, hogy valósággal megőrjíti őt a szeretett nő közelsége, az érzékek tobzódása, a lángolás, ami együttlétüket jellemzi (" Őrjít ez a csókos valóság, / Ez a nagy beteljesülés "). Az asszony túlságosan jó hozzá, túlságosan megadó, odaadó, valósággal rabja lett, ezért a lírai én úgy érzi, már-már annyira sok a jóból, hogy nem bírja elviselni. Azért könyörög "sírva, vágyva" kedvesének, hogy kergesse el magától, mert önerejéből nem lenne képes elmenni, és mégis el kell mennie, mert attól fél, hogy ez a nagy tűz, amelyben égnek, fölemészti a szerelmüket. Ady nyíltan vall a férfi test-lelki kiszolgáltatottságáról, arról a biológiai végzetről, hogy a férfinak meg kell kapnia a nőt, akit szeret, viszont ha megkapja, az megöli a vágyat, a szerelmet.
– Szinekdoché (3. versszak): Léda ajka jelöli az egész nőt, azok hidegsége utal az egész nő hidegségire. Ezt erősíti a versszak záró sora, amelyben az érzéketlen nő mögtapossa a költői ént. – Paradoxon (4. versszak): A "legszebb" és az "átok" közé tösz egyenlőségjelet. – Ellentét (4. versszak): "…Elhagylak, mert nagyon kivánlak…" + nyelvtani konvenciók ē'hagyása (rövid i) ■ Ady jellemzői a versben – páratlan szám: versszaksor, cím – ismétlés, ellentmondás – támadó hangvétel A Hortobágy Poétája ■ Szimbolikus hellyé válik ëgy létező táj ■ Költői hitvallás, önarckép – a második versszakban az új gondolatok letiprásárul szó' a lírai én, amellyē' párhuzamba állítható Ady haladó szellemisége a társadalom kapcsán, valamint szimbolista költészetinek szömbehelyezködése a népszerű utóromantikávā' (/posztromantika). – Ugyanez a gondolat található a Góg és Magóg fia vagyok én sorai között lévén nyugatrú' gyün és a haladást hozza. – nem áll be a sorba, hanem saját útjait követi – gondolatritmus található a versben, vissza-visszatér a fönt kijelentött szömbehelyezködés.