↓↓↓ A letöltési link a könyvajánló után található ↓↓↓ Könyvajánló: Több ezer embernek volt már halálon túli élménye, de a természettudományok kutatói mind ezidáig azon az állásponton voltak, hogy túlvilág nincsen. Dr. Eben Alexander idegsebész is ezen tudósok közé tartozott. Tisztában volt azzal, hogy a halálközeli élmény létező jelenség, de úgy gondolta, csupán a trauma által megviselt idegpályák terméke. Egy szép napon viszont az ő agyát is megtámadta egy ritka betegség. A homloklebenye, amely az érzelmekért és gondolatokért felelős, teljesen leállt. Dr. Alexander hét napig kómában feküdt, majd amikor az orvosai már feladták a reményt, egyszer csak kinyitotta a szemét, és visszatért az életbe. Eben alexander a mennyorszag felfedezese . Gyógyulását orvosi csodának tartják, de az igazi csoda nem csupán erre korlátozódik. A kóma alatt dr. Alexander megjárta a túlvilágot, és találkozott egy angyalszerű lénnyel, aki bevezette a testen túli létezés legapróbb rejtelmeibe. Az orvos útja során az univerzum isteni forrásával is találkozott.
00cm, Magasság: 20. 50cm Kategória: Bevezetés 7 Első fejezet: A tudás ajándéka 32 Második fejezet Az élet értelmének ajándéka 44 Harmadik fejezet: A látás ajándéka 70 Negyedik fejezet: Az erő ajándéka 87 Ötödik fejezet A valahová tartozás ajándéka 94 Hatodik fejezet: Az öröm ajándéka 116 Hetedik fejezet A remény ajándéka 133 Köszönemvilvárdások 155 Függelék: A válaszok bennünk vannak 159 Bibliográfia 167 Dr. Alexander több ezer olyan emberrel találkozott és levelezett, akikre hatással volt a története. Továbbá abba is beleásta magát, hogy mit mondanak a világ nagy vallásai és filozófusai arról, hogy a lélek túléli a halált. Mélyen meglepte, hogy a múltnak ezek a hangjai milyen gyakran állnak összhangban azzal, amit a jelenkor hétköznapi szereplőitől hall. Eben alexander a mennyország felfedezése 17. A mennyország felfedezésében ebben a kötetben megoszt néhányat ama történetek közül, amelyeket az emberek meséltek el neki, és feltárja az összefüggéseket közöttük, és aközött, amit világunk spirituális hagyományai állítanak a lélek útjáról.
Ugyanakkor sokan írtak neki arról is, hogy a története összhangban áll a saját élményeikkel. Dr. Alexandernek ez segített rájönni, hogy ha megosztja a történetét, az sokaknak lehetővé teszi, hogy elhiggyék, amit őseink konkrétan tudtak: az életnek és az univerzumnak mélyebb jelentősége van a földi létezésünknél. Eben Alexander, Ptolemy Tompkins: A mennyország felfedezése. Alexander több ezer olyan emberrel találkozott és levelezett, akikre hatással volt a története. Továbbá abba is beleásta magát, hogy mit mondanak a világ nagy vallásai és filozófusai arról, hogy a lélek… ( tovább) >! Ajánlja ismerőseinek is! Kik vagyunk igazából, és mi a valódi küldetésünk? A mennyország létezik szerzője letűnt korok bölcseivel, modern természettudósokkal és azokkal a hétköznapi emberekkel karöltve írta meg ezt a könyvet, akik mélyen spirituális élményeik során ráébredtek, hogy a mennyország tényleg létezik, mi pedig valójában kozmikus lények vagyunk. Továbbá abba is beleásta magát, hogy mit mondanak a világ nagy vallásai és filozófusai arról, hogy a lélek túléli a halált.
A mennyország felfedezése megmutatja, hogyan feledtük el azt, amire most végre kezdünk rájönni: hogy kik vagyunk igazából, és mi a valódi küldetésünk... * "A Mennyország Felfedezése" című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik már ismerik a szerzőnek a 2012-ben megjelent "A mennyország létezik" című könyvét, amelyben a kómában átélt halálközeli élményeiről számolt be, azt állítva, hogy tudományos módszerekkel bizonyítható a mennyország létezése.
(2017) Title Media | Main Journey | Free Range Films | Vígjáték | Dráma | Történelmi | 7 IMDb A film tartalma Sztálin halála (2017) 106 perc hosszú, 10/7 értékelésű Vígjáték film, Steve Buscemi főszereplésével, Nikita Khrushchev szerepében a filmet rendezte David Schneider, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Sztálin halála - Film adatlap. 1953 márciusában a nagy vezér meghalt, és milliók gyászolták Moszkva utcáin. Ám volt néhány ember, akinek a gyász helyett valami egészen más dolog jutott. Hruscsovnak és a vezetés többi tagjának ki kellett találnia, hogyan tovább, ezzel pedig őrült harc vette kezdetét az utódlásért.
Utána viszont Hruscsov és Berija csatája eléggé ad hoc jellegű volt, és azt már csak az idegesítő hadarások, erőszakoskodások, illetve az első felében már untig megismert döntés- és cselekvésképtelenségi mechanizmusok uralták. Pszichologizálhatok, hogy éppen az ilyesmi elől vagyok menekülőben. Minél autoriterebb egy rendszer (mindegy, hogy állam, cég vagy család), a besorolt tagok annál kevésbé jogosultak önálló cselekvésekre, és annál inkább a csúcsember gondolatait kell visszhangozniuk, vagy legjobb esetben a céljaikhoz hajlítaniuk. Hogy ez így megy, a bőrén érezheti minden jó magyar, ha a kedve engedi. Csak ugye a jó szovjet időkben a bünti a golyó volt, esetleg a Gulag. Most nyilván finomabbak és komplexebbek az eszközök. Talán a tapasztalatlanabbaknak ez érzékenyítésként működik, de én megszenvedtem a nézést. Eredetileg csak annyit terveztem írni: kínos. Kínlódtam a megjelenítéstől és a tartalomtól is. A készítők az előbbiről tehetnek, és éppen ezért szentül meg vagyok győződve, hogy csak egy posztszovjet érintettségű stáb lehetett volna képes az igazán jó megformálásra.