In the next years he paid more attention to the landscape around his figures ( Storm in the Puszta, 1867). From the Düsseldorf genre painters he learnt to represent different emotions in his figures and to treat them as a group ( The Last Day of a Condemned Man, 1869). He is associated with the Düsseldorf school of painting. Munkácsi Munkácsy Mihály, 1868-ig Lieb Mihály Leó, németül Michael von Munkácsy, frankofón nyelvterületen Michel Léo de Munkacsy (Munkács, 1844. február 20. – Endenich, 1900. Munkácsy Mihály 100 éve rejtőzködő műve is kalapács alá kerül a Virág Judit Galéria téli aukcióján - Kultúr Fröccs. május 1. ) magyar festőművész, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere. Békéscsabai asztalosinasként kezdett dolgozni, de festőművész vált belőle, aki hatalmas vásznaival az egész világot meghódította. Művészi tudásán és tehetségén kívül, az európai és a magyar társadalom életének falusi és városi közösségeinek kiváló ismerőjeként érzékeny "szociográfus" is volt egyben, hiszen életképfestészete mind szociológiai, mind pedig eseménytörténeti vonatkozásában pontos jellemzést ad kortársairól.
December 19-én várhatóan izgalmas licitharc fog kibontakozni Vaszary János Reggelizőasztal című csendéletéért, ami a festőművész expresszív korszakának egyik első, egyben kulcsdarabja, és Aba-Novák Vilmos Székely falu (Tótfalu) című tempera-technikával készült tájképéért is. Valamint Scheiber Hugó Berlinben megalkott nagyváros sorozatának legszebb és legizgalmasabb darabjai is kikiáltásra kerülnek. Lüktető, dinamikus alkotásai utánozhatatlan fantáziával mutatják be a nyüzsgő metropolisz mindennapjait. Munkácsy Mihály (1844-1900) Magyar művész életrajza. A Világváros ( Potsdamer Banhof) Scheiber berlini időszakának egyik legszebb darabja, mely egykor az ismert újságíró és műfordító, Barabás Béla tulajdonában volt. A műért 30 millió forintért indulnak a licitek az árverésen. Reigl Judit Folyamat A december 18-i háború utáni és kortárs művek aukcióján legmagasabb kikiáltási árról, 10 millió forintról Reigl Judit Folyamat című műve indul. Az idén elhunyt festőművész alkotásai a világ legnagyobb modern közgyűjteményeiben foglalnak helyet, a nemzetközi aukciókon pedig eladási rekordokat döntenek.
A nagy kompozíciók mellett Sedelmeyer szorgalmazta a szalon-intérieurök ábrázolását. E műveinek is nagy festői értékei vannak a kényszerű téma ellenére. Ez idő tájt festette remek virágcsendéleteit és tájképeit. Élete vége felé festőisége elerőtlenedett, amellett a halálos kór is nyomot hagyott egyes művein. A millenniumi előkészületek jegyében készült Honfoglalás-freskója (1893, a budapesti Országház elnöki fogadótermében) már akadémikus vonásokat mutat. Csak a Sztrájkban (1895, Magyar Nemzeti Galéria) talált újra vissza plebejus korszakának realizmusához, jóllehet festőileg már nem tudott megbirkózni a feladattal. Művészete főként az ún. Munkácsy Mihály (1844-1900): Teát öntő nő, 1879 | (27) Téli aukció | Virág Judit | 2007. 12. 16. vasárnap 18:00 | axioart.com. alföldi festők munkásságára hatott, de hatása kimutatható számos külföldi mesternél is. Vannak rokonvonásai az orosz kritikai realistákkal, elsősorban Repinnel. Egyéb művei: Rőzsehordó nő (1873); Poros út, Kukoricás (1874, Magyar Nemzeti Galéria); Colpachi park (1875); Tájkép folyóval (1886, Magyar Nemzeti Galéria). Munkácsy a 19. sz. egyik legnagyobb arcképfestője volt (Muffos arckép, 1874; Liszt, 1886; Haynald, 1887; mind a Magyar Nemzeti Galériában).
A play art mestereként a hetvenes években "gegek" sorozatát konstruálta meg: a pénzbedobásra elhallgató zenegépet, a Wurslitzert; a pénz helyett harsány kacajjal fizető páncélszekrényt, az Acélmosolyt vagy az óramutató járásával ellenkező irányban forgó mutatókkal felszerelt órát, A központi irányítást). 1984-ben DAAD ösztöndíjat kapott Nyugat-Berlinbe, de csak 1987–88-ban vehette igénybe. Mobiljai, kinetikus szobrai ott vannak számos jelentős hazai és külföldi közgyűjteményben. Köztéren állnak művei Budapesten, Dunaszerdahelyen, Székesfehérváron, Szöulban. Egyéni kiállításai voltak például a székesfehérvári István Király Múzeumban (1977), az Iparművészeti Múzeumban (1981), a berlini DAAD Galériában (1988), a Körmendi Galériában (1994), a Műcsarnokban (1998), a Vadnai Galériában (2003), a Budapest Galériában és a Római Magyar Akadémián (2004), a Kogart Házban (2007), az Aulich Art Galériában (2009), a helsinki Magyar Kultúra Házában (Saxon Szász Jánossal, 2012). Ezen felül számtalan csoportos kiállításon vett részt többek között Berlinben, Bécsben, Bonnban, Brémában, Münchenben, Oxfordban, Párizsban, Pozsonyban és Prágában.
Az előmunkálatok végeztével fogott neki a végleges, részletesen kidolgozott kompozíciónak. Ilyen előtanulmányként festette meg 1879-ben a teát öntő fiatal nő alakját. A tervezett kép, a Délutáni látogatás kompozíciója mintegy tükörképe A baba látogatói kompozíciójának. Egyiken a bal térfélben, a másikon jobb oldalon helyezett el egy nagyobb csoportot, amelyet a kép másik felén egy-egy magányos alak ellensúlyoz. A látogatóknak teát kitöltő fiatal nő alakja tehát különös hangsúlyt kap a kép egészében, ami érthetővé teszi, hogy Munkácsy egy külön képet szentelt a kiválasztott modell festői megjelenítésének. 1879 – Munkácsy egyik legjobb éve Munkácsy talán soha nem volt olyan optimista mint 1878-79-ben. A Milton sikere az 1878-as világkiállításon megszilárdította helyzetét a párizsi művészeti világban, szerződése Charles Sedelmayer-rel pedig biztosította azt az anyagi hátteret, amely lehetővé tette, hogy viszonylag gondtalanul dolgozhasson a következő években. Művészeti szempontból inspirálta a festészetében ekkor kibontakozó új tematika, az elegáns párizsi szalonok vizuálisan rendkívül összetett látványát zsánermotívumok mentén ábrázoló interieurfestészet.
Reigl 1973 és 1980 között a Folyamat képcikluson dolgozott – később teljes munkásságát is e gyűjtőfogalom alá vonta -, a képen az anyag és hordozó viselkedésén, a különféle faktúrák tulajdonságainak kiaknázásán túl, maga az alkotás folyamata került a középpontba. Rozsda Endre Danse de la guerre, vagyis Háborús tánc című festménye munkássága egy különleges időszakában keletkezett Párizsban, amikor a festő elindult a szürrealista stílus felfedezésének irányába. Festői nyelvezete ekkor egymást követő kísérletekből és azok kidolgozásából állt össze. A körülötte zajló háborús események hatására megjelenik művein a befelé fordulás, az emberi természet vizsgálata, a szabadságvágy, illetve a kutatás, mint az életének egy alapvető mozgatórugója. Lakner László Konyhai csendélet Lakner László néhány évig tartó szürnaturalista időszakának egyik izgalmas darabja a Konyhai csendélet, mely a téma barokk változatát eleveníti fel. Az illuziókeltés megteremtését Lakner nem a technika és perspektíva tökélyre fejlesztésével, hanem épp ellenkezőleg, roncsolással, karcolással, kitörléssel, valódi káposztalevelek felhasználásával éri el.
Az öröm művészetének leckéi egyszerűnek és néha provokatívnak tűnnek, mégis gyökeresen megváltoztathatják az egész életünket. Mi a boldogság titka? Mi teheti az életet derűssé, hasznossá, értelmessé? A legfontosabb, hogy megtaláljuk, mi az, ami számunkra örömet okoz, ami által kiteljesedhetünk. Csíkszentmihályi szerint annál elégedettebbek vagyunk, minél többször sikerül megélnünk a flow élményt, azaz azokat a kivételes pillanatokat, amikor elmélyülünk valamilyen cél érdekében végzett értelmes tevékenységben, s ezáltal érzéseink, vágyaink és gondolataink harmóniába kerülnek egymással. Ilyen lehet a sport, az olvasás, a zongorázás, de akár bármilyen hétköznapi rutinmunka is. Könyv: Az öröm művészete (Csíkszentmihályi Mihály). A lényeg az elmélyülés, a teljes belefeledkezés, amely gyakorolható és tanulható. Az öröm művészete közérthető és praktikus kézikönyv, amely segít, hogy megtaláljuk és megéljük ezt az örömöt, s ezáltal kezünkbe vegyük életünk irányítását. Alcím: Flow a mindennapokban Csíkszentmihályi Mihály (1934–2021) pszichológus.
16 éves korában Svájcba utazott, ahol lehetősége volt Carl Jung előadását hallgatni. Ez az élmény nagy hatással volt rá. Jung és Freud könyveinek tanulmányozása után Csikszentmihalyi 22 évesen úgy döntött, hogy Amerikába emigrál, hogy pszichológiát tanuljon. A Chicagói Egyetemre járt, ahol 1960-ban szerzett diplomát, majd 1965-ben doktorált. 1969-ben visszatért a Chicagói Egyetemre professzorként, ahol 2000-ig dolgozott. Különösen a flow-pszichológia és a pozitív pszichológia révén ismert. A flow-t úgy írja le, mint "egy tevékenységben önmagáért való teljes részvétel. Az egó elmarad. Az idő repül. Minden cselekvés, mozdulat és gondolat elkerülhetetlenül következik az előzőből, mint a jazz-játék. Az egész lényed benne van, és a képességeidet a lehető legjobban használod". Tovább → A fejlődés útjai A harmadik évezred pszichológiája Dr. Edith Eva Eger A döntés Csányi Vilmos Jeromos, a barátom A kutyák szerint a világ Viktor E. Frankl Válaszd az életet Visszaemlékezések Csányi Vilmos Kíváncsiságom története Életem Az évszázad pszichológiája – Lejegyezte Daniel Hartwig Benjamin Ferencz Mindig csak az igazat Száz év bölcsessége
1990-ben jelent meg ez a munka, és lassan, de biztosan nagy népszerűségre tett szert. Munkájában sikeres emberré vámcsak elismerésre és tekintélyre tett szert, hanem a többiek kissé kívülállóként is kezelték elvont gondolkodása miatt. Ezért 1999-ben Kaliforniába költözött, és ott folytatta tovább tevékenységét, az időközben nagyon népszerűvé vált, rendkívüli jövővel kecsegtető kutatási irányzatot, mely mindazzal foglalkozik, ami az embereket boldoggá, erőssé és elégedetté teszi.