A pécsi Vasarely-gyűjteményhez, Victor Vasarely életművéhez, illetve az op-arthoz kapcsolódó tárlatot a Janus Pannonius Múzeum a Pécs és Aix-en-Provence között fennálló partnerkapcsolat 10. évfordulója alkalmából rendezi – mondta. Vasarely kapcsán ki kell emelni, hogy a Janus Pannonius Múzeum kerekasztal-beszélgetéseket indít "Művészet a tudomány határán" címmel, amelynek első "felvonására" a Múzeum Utca Pluszon, július 3-án 18 órakor kerül sor a Martyn Ferenc Múzeumban. A téma érdekes: az űrkutatás mint inspiráció Vasarely művészetében. Akik beszélgetnek: Orosz Márton művészettörténész, a budapesti Vasarely Múzeum vezetője és Perger István, a Keletiből Hongkongba utazási-történelmi blog szerzője (a beszélgetést Getto Katalin esztéta, muzeológus moderálja). A beszélgetéseket egyébként a múzeum podcast-formában közzé is fogja tenni. A zománcművészeti kiállítás kapcsán is rendeznek kerekasztal-beszélgetést Ha már kerekasztalok: a fesztiválon július elsején 18 órakor Nagy András, a Janus Pannonius Múzeum főmuzeológusa, Pinczehelyi Sándor képzőművész, Doboviczki Attila, a pécsi Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék adjunktusa és Kopeczky Róna művészettörténész (acb Galéria) beszélgetnek majd a Modern Magyar Képtár "Zománcművészeti kísérletek Bonyhádon 1967-1972" című kiállításhoz kapcsolódóan, ahol minden bizonnyal szó esik majd Vasarely zománcművészetre tett hatásáról is.
Egyéb információ: Victor Vasarely 1908-ban született Pécsett. 1930-tól 1997-ben bekövetkezett haláláig Franciaországban élt. Először 1968-ban ajándékozott egy szerigráfiákból álló kollekciót a pécsi múzeumnak. A kiállításon nyomon követhető az op-art kialakulásának a folyamata a dekoratív textilektől, a világszerte ismert Zebra 1938 változataitól az organikus, vagy a konstruktív látványélmény (Brume-2 1952, Naissance-C-D 1951) fokozatos absztrakcióján át a geometrikus, fekete-fehér konstruktív művekig (Taymir II 1956, Bet-hel 1957).
Vasarely Múzeum A múzeum adatai Teljes neve Szépművészeti Múzeum Vasarely Múzeuma Elhelyezkedés Budapest III. kerülete Magyarország Cím 1033 Budapest, Szentlélek tér 6. Alapítva 1987. május 8. Elhelyezkedése Vasarely Múzeum Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 32′ 25″, k. h. 19° 02′ 47″ Koordináták: é. 19° 02′ 47″ A Vasarely Múzeum weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Vasarely Múzeum témájú médiaállományokat. A Vasarely Múzeum (teljes nevén Szépművészeti Múzeum Vasarely Múzeuma) nagyszabású állandó kiállítás Victor Vasarely műveiből Budapest III. kerületében, a Szentlélek téren. Története [ szerkesztés] Az állandó kiállítás részlete Victor Vasarely (1906–1997) a 20. századi művészet meghatározó egyénisége volt, az op-art, a kinetikus és a nemzetközi geometrikus absztrakt művészet kulcsfigurája. Életútja az Osztrák–Magyar Monarchiából indult: Pécsett Vásárhelyi Győzőként született, Pöstyénben (Piešťany, Szlovákia) nevelkedett és Budapesten érettségizett. Itt nyerte Bortnyik Sándor Műhelyében reklámgrafikusi képzését, ami 1930-as Párizsba költözése után művészetének "bauhausi megalapozottságát" biztosította.
Azt azért tudni kell, hogy 1930-tól szülőhazáját nem feledve Franciaországot választotta otthonául, itt élt egészen haláláig. Franciaországban két múzeum őrzi alkotásait, az egyik Gordesban a másik meg a szintén 1976-ban avatott Aix-en-Provenc-ban. Az egyedülálló alkotásait itthon is két múzeumban csodálhatjuk meg, Budapesten és természetesen Pécsett. A kiállítás története Pécs városában, a Káptalan utcában 1976-ban nyitották meg a Victor Vasarely Múzeumot. A múzeum épületéről azt feltételezik, hogy ez lehetett a művész szülőháza, de nincs eddig még erre megfelelő bizonyíték. A múzeum kiállítási anyagának alapját a művész adományai képezték, ugyanis Vasarely több alkotást is Pécsnek ajándékozott, a legelső ajándék a 42 darabos szitanyomott szerigráfia-kollekciót 1969-ben a Pécsi Múzeum kaphatta meg. Victor Vasarely Victor Vasarely 1906-ban született Pécsett. 1930-tól 1997-ben bekövetkezett haláláig Franciaországban élt. Úttörő szerepet vállalt az emigrációban élő művészek és a szülőföld közötti kapcsolat újjáélesztésében a hatvanas évek derekán.
Források [ szerkesztés] Vasarely.. (Hozzáférés: 2019. január 30. ) A múzeum honlapja [ halott link] m v sz Budapest III. kerülete (Óbuda–Békásmegyer) Városrészek Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy Aquincum Békásmegyer Csillaghegy Csúcshegy Harsánylejtő Hármashatárhegy Kaszásdűlő Mocsárosdűlő Óbuda Óbuda hegyvidéke Óbudaisziget Rómaifürdő Solymárvölgy Újlak (egy része) Régi városrészek Aranyhegy Filatorigát Mátyáshegy Remetehegy Táborhegy Testvérhegy Törökkő Ürömhegy Épített látnivalók, kultúra A Magyar Országos Levéltár óbudai épülete Aquincumi Múzeum és Romterület Cella trichora Emléktáblák Budapest III.
1947-től az alkotó különféle érákra osztotta fel életművét a szerint, hogy adott korszakban keletkezett alkotások milyen élményhez, miliőhöz kapcsolódnak. A korai munkái között is elképesztő alkotásokkal találkozunk, mint a Zebra 1938/60 és a Zebres 1939/60 szőnyegek. Ezek a művei már erőteljesen az op-art felé hajlanak. A művész 1940-es évektől a festészetben is kipróbálta magát, az ekkor keletkezett műveire a gazdag színvilágú absztrakt jellemző. A kiállítás a pompás textiljeiből, a fekete-fehér grafikáiból, a geometrikus szerkezetű alkotásaiból és a kinetikus korszakának munkáiból is kínál látványélményt. A múzeum rendelkezik egy különálló kiállítóteremmel, ahol egy nemzetközi művészeti kiállítás mutatja be a 20. századi geometrikus, kinetikus és koncept művészet képviselőinek alkotásait. Így Vasarely művei mellett megcsodálhatóak olyan művészek alkotásai is, mint Francois Morellet, Jean Gorin, Hans Arp, Günther Uecker, Nicolas Schöffer, Jesus Rafael Soto művei. Vasarely múzeumok a világban Vasarely az a művészünk akinek a nevét a világ bármely szegletében ismerik, elnyerte szinte az összes művészeti díjat, amit csak lehet és sosem feledkezett meg arról, hogy honnan származik, nem felejtette, hogy magyar és pécsi.
Neki ajánlotta az Op. 78 Fisz-dúr szonátát. Jozefint kezdettől fogva megkülönböztetett figyelemmel vette körül a zeneszerző. De a fiatalabb Brunszvik-lány Joseph Deym gróffal 1800-ban házasságot kötött. Élete ettől kezdve döntően Bécsben zajlott, s szalonjukban gyakori vendég volt Beethoven. Jozefin 1804-ben négy gyermekkel megözvegyült. Holdfény szonáta | Kottakiadó. Csak 1810-ben kötött újabb házasságot az észt Stackelberg Kristóf báróval. Házasságuk híre Beethovent fájdalmasan érintette. Jozefin sorsa szomorúan alakult, bár újabb házasságából három leányuk született, de férje elhagyta és 42 éves korában idegláz következtében meghalt. A harmadik leány, Karolin szintén ismerte Beethovent, de nagyon fiatalon férjhez ment Teleki Imre grófhoz és életének további részét Hosszúfalván élte le. Elsőszülött lánya Blanka az első magyarországi leánynevelő intézet alapításával írta be nevét a kultúrtörténet "aranykönyvébe". Az 1848–49-es Forradalom és Szabadságharc bukása után a bujdosók rejtegetése és "lázító iratok" kiadása miatt a császári udvar 10 év várfogságra ítélte.
© 2002-2022 Programmagazin Kiadó Kft. Giulietta Guicciardi grófnő, akinek a "Holdfény-" szonáta ajánlása szól, egy ideig úgy szerepelt a Beethoven-irodalomban, mint a híres "halhatatlan kedves" megtestesítője. Az 1801-ben keletkezett szonáta első tételét Ludwig Rellstab, a költő a holdfényes Vierwaldstätti-tóhoz hasonlította, innen származik a kompozíció mellékneve. Kevésbé ismeretes a szonáta első tételének az a másik interpretációja, amely állítólag magától a zeneköltőtől származott (egy elveszett levelében utalva erre): eszerint J. G. Seume Die Beterin Az imádkozó leány című költeménye ihlette a második "fantáziaszonáta" Adagióját. A Beethoven Budán fesztiválon megszólal majd egy Graf fortepiano kópiája is. Beethoven legtöbb művét erre a típusú hangszerre komponálta. Fidelio Napi Zene Rovatunkban minden nap más-más zeneművel várjuk Olvasóinkat a klasszikus zene, a jazz, a világzene és a népzene világából. Kapcsolódjon ki velünk és adja át magát a zene élvezetének! További zenékért kattintson ide.
Beethoven - Holdfény szonáta - YouTube