Szóval kicsit meghekkeltük a Petőfi Irodalmi Múzeum tárlatát, hogy gördülékenyebbé tegyük az igazgatóváltást, és hogy kicsit felpörgessük a NER-hez méltatlanul lassan csordogáló kultúrreformot…. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia idillinek induló családi életét a szabadságharc dúlta fel, a pár 1849. július 20-án találkozott utoljára. Júlia megpróbálta felkutatni férjét, viszont nem járt sikerrel, ezért halottá nyilváníttatta, majd még a gyászév lejárta előtt hozzáment Horvát Árpád egyetemi tanárhoz. A házasságot a korabeli közvélemény mélységesen elítélte, részleges felmentést az biztosított neki, amikor a Három rózsabimbó című versének megjelentetésével visszatért az irodalmi életbe. Petőfi Sándor a családtörténet tükrében | Kárpátalja. Írásait, verseit folyóiratokban és divatos, kimondottan nők számára készített kiadványokban, például a Magyar Nők Évkönyvé ben publikálta. Fény derül József Attila titkaira Kosztolányi fiának visszaemlékezéseiből Kosztolányi Ádám Kosztolányi Dezső fia volt. A legtöbb internetes találat ennyit tud róla, és hozzáteszik: ő is próbálkozott írással, de az apa árnyékában nem tudott kiteljesedni.
Az 1908-ban létesült sírhely a Petőfi Társaság kezdeményezésére jött létre; a szülők sírja eredetileg a Józsefvárosi temetőben volt. Az elmúlt egy évben felújították a teljes síremlék kő- és fémrészeit, megújultak a környező növények és a díszburkolat. A síremlék környezetét a NÖRI újíttatta fel. Petőfi sándor felesége neve. Helyreállították a sírkert eredeti úthálózatát is a Petőfi család síremléke körül. A megújult síremlék mintegy négy méter magas, a két méter magas haraszti kő posztamensen kétméteres bronz turulmadár látható. A talapzat alsó részén bronzkoszorú található. A szombati ünnepségen Gulyás Gergely, Móczár Gábor, Rákay Philip és felesége mellett elhelyezte koszorúját többek között Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és Kiskőrös, Petőfi szülővárosa önkormányzata is – számolt be az MTI.
A podcast adását az alábbi linket tudja meghallgatni: Galériánkban még néhány érdekességet tudhatsz meg Petőfi és Szendrey Júlia kapcsolatáról További cikkek a rovatból
Feleségek felesége, Lelkemadta kicsikéje! Jer ide már az ölembe, Mulassak veled kedvemre. Szerettelek lyánykorodban, Szeretlek most százszor jobban, Nem százszor, de ezerszerte, Ha meg nem haragszol érte. Nem is tudja a nőtelen, Mi az igazi szerelem; Hogy tudná az istenadta? Még csak akkor tanulgatja. Nőtelen ember szerelme Csak virág a kalap mellett; S most a szerelem énnekem Lélekzetem, szivverésem. Így nézne ki ma Petőfi felesége! | Éva magazin. De boldogok is vagyunk ám, Ugye, lelkem kis Juliskám? Meg se várjuk a halálunk, Elevenen égbe szállunk! Küldd el ezt a verset szerelmednek!
Fekete István – Zsellérek Regény. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda regénypályázatának díjnyertes műve. Budapest. hetedik kiadás, valamikor az 1940-as évek közepén jelent meg. Kiadói félvászon kötésben. Fekete István regényei a mai napig a legnépszerűbb ifjúsági könyvek közé tartoznak. Zsellérek című kötete olyan népszerű volt, hogy a világháború elött 7 kiadást is megért, sok ezer példány fogyott belőle a könyvesboltokból. Kiváló állapotban. 20. 000 ft
2022. feb 12. 9:10 Soha nem beszélt a nagy nyilvánosság előtt élete sötét titkáról Fekete István műveit már gyermekkorban megszerettük: könyvben, filmben egyaránt imádtuk Tutajos, Bügyök és Matula bácsi kalandjait a Tüskevárban, vagy éppen a rókacsalád megható történetét, a Vukot. Senki nem tudta azonban, hogy az író lelkében valójában milyen háború dúl, borzalmas emlékeinek titkait megtartotta magának. Az 1900-ban született Fekete eleinte hobbiból írt, a vadászkalandjait vetette papírra. Aztán egyre népszerűbb lett irodalmi körökben is. Bár direktben soha nem politizált, Zsellérek című könyvében őszintén írt a kommunisták kegyetlenkedéseiről, így nem csoda, hogy 1946-ban tiltólistára tették. Sőt! Legismertebb műve talán a Tüskevár Az Államvédelmi Osztály (ÁVO) pribékjei ugyanis az írót becipelték a rettegett kínzóközpontba, az Andrássy út 60. -ba (nem véletlenül hívják ma az épületet Terror Házának), és brutálisan megkínozták. Leverték a fél veséjét és kiütötték az egyik szemét. Csoda, hogy túlélte a verést.
Fekete István (1900. Január 25. -1970. Június 23. ) író, számos ifjúsági regény és állati történetek szerzője. Talán a legismertebb ifjúsági regénye a Tüskevár (1957), mely két városi fiúról szól, akik a Balaton és a Zala folyó csücskében töltik a nyarukat, ahol számos kalandban, tapasztalatban lesz részük és megismerkednek a természet valódi formájával. A fokozatos férfivá válás rögös útján segíti őket egy idős férfi, Matula bácsi. Ez a regény 1960-ban elnyerte a József Attila díjat, majd 1967-ben filmet is készítettek belőle. 1959-ben elkészült a Tüskevár folytatása, a Téli berek című ifjúsági regény is. Ez a regény is, csakúgy, mint a Tüskevár, valamint a Vuk a kis róka története felkerült a Top 100 legolvasottabb magyar regények listájára. Gyerekkora Fekete István Göllén született, Somogy megyében. Édesapja Fekete Árpád tanító, édesanyja Sípos Anna. Az általános iskola első 4 osztályát szülőfalujában, majd az ötödik osztályt már Kaposváron végezte. 1923-ban elvégezte az első félévet a debreceni Gazdasági Akadémián, majd 1924-ben a magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1926-ban mezőgazdászként végzett.
A harmadik azonban végzetes volt, s 1970. június 23-án Tárogató utcai otthonában örökre lehunyta szemét. Népszerűsége mindmáig töretlen, ami annak is köszönhető, hogy művei számos feldolgozásban kerültek a közönség elé, mint a Vuk című rajzfilm, vagy A koppányi aga testamentuma filmváltozata. A természettel együtt élő és érző, annak titkait jól ismerő ember volt, írásaival új műfajt teremtett, mellyel a civilizáció révén a természettől eltávolodott embert újra a természet közelségébe tudta hozni. Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, ez mellett zseniális emberábrázoló. A műveiben életre kelt történeteket és az általa közvetített kristálytiszta, pihentető prózát és humort egyaránt élvezhetik a felnőtt és a fiatal olvasók. Fekete István mellszobra szülőfalujában (Fotó: Wikipédia) 1987-ben alakult meg a nevét viselő Irodalmi Társaság, amely Fekete István irodalom- és természetszerető hagyományainak ápolását és folytatását tekinti fő feladatának. 2014-ben pedig Keszthelyen megnyílt a Fekete István-emlékszoba és a Tüskevár panoptikum.
Gazdatiszti munkája mellett vadászati témában írogatott is, cikkei a Nimród vadászújságban jelentek meg. 1946 tavaszán tiltó indexre került a proletárdiktatúráról és a bolsevizmusról írott művei miatt. A politikai rendőrség, az ÁVÓ is bántalmazta emiatt. Szemét kiverték, szétverték a veséjét, és hajnalban egy katonai kocsiból kidobták a János Kórház mellett, ahol két járókelő találta meg Egész életében nyíltan vallotta istenhitét, világnézeti és erkölcsi hovatartozását. 1950-ben, a Rákosi-korszak legvéresebb időszakában, a Tárogató út 77. alatti volt Rajnai-Tömöry villában található lakásába befogadta a Szent Ferenc Leányai apácarend kápolnáját. Az egykori Szajkó, ma Szerb Antal utca és a Tárogató út sarkán lévő Szent Ferenc Lányai rendházból kilakoltatták az apácákat, hogy az épületből kommunista pártszékházat csináljanak. A Jézus Szíve-kápolna mai napig a villában található. Legsikeresebbek azok az állatregényei, amelyeket 1940 és 1966 között vetett papírra. Csí, Kele, Lutra, Bogáncs történeteihez az ihletet többnyire a saját élményeiből merítette.
Linkek a témában: Ballagó idő Ballagó idő című életrajzi regényét 1970-ben adták ki először. A Ballagó idő messze túlmutat a megélt eseményeken: bevezet az író különös hangulatokkal teli világába, beavat megérzéseibe, legbensőbb titkaiba – fénykép is a kötet mindazokról, akik emberségét formálták. Emberek között Emberek között című regényét 1944-ben adták ki először. Leírás: Retek Jánosnak hívják az eloször 1944 karácsonyán megjelent Emberek között főszereplőjét, és a vele, illetve a családjával történtek követhetők nyomon az általuk felnevelt szajkó életének első esztendejében Éjfél után Éjfél után című régényét 2004-ben adták ki. Fekete István az első publikációitól kezdve következetesen törekedett arra, hogy befejezett szépprózai munkái megjelenjenek. Gyeplő nélkül Gyeplő nélkül című regényét 1947-ben adták ki először. A közelmúlt emlékei és a megírás idejének élményei egyaránt rányomták bélyegüket ennek az 1946 tavaszán-őszén keletkezett regénynek hangulatára.