Ennek is többféle receptje van, mint ahogy a kókuszgolyót is többféleképpen el lehet készíteni. Jó étvágyat. [recept-elott link_a_kephez="igen"] Kókuszgolyó 50 dkg darált háztartási keksz 1 evőkanál kakaópor 10 dkg porcukor 1 olyan pici üveg rum aroma 3-3, 5 dl meggylé esetleg más gyümölcslé vagy tej 5 evőkanál baracklekvár A darált kekszet a kakaóport a porcukrot összekeverjük. A gyümölcslébe a rumaromát elkeverjük, majd a száraz anyagokhoz öntve elkeverjük. Hozzáadunk 5 evőkanál baracklekvárt és az egészet egy masszává gyúrjuk. Gombócokat gyúrunk belőle és kókuszreszelékben megforgatjuk. Mint a többi receptnél is a cukor mennyisége a minimálisra van leszorítva, amikor még pont jó. Csak finoman: Meggyes kókuszgolyó - cukor nélkül. Ha ez neked nem elég édes akkor még rakhatsz bele. A golyók meggyúrása után ne sokat várjunk, hempergessük meg a kókuszreszelékben, mert hamar megszárad és akkor nem tapad rá. Ha kész van, érdemes letakarva tárolni, az előbbihez hasonló okok miatt. Miszerint is, hogy kiszárad.
Jól néz ki nagyon, remélem, kókuszszeletként is megállja a helyét. :) Köszi, h megosztottad a receptet! Jah, és kellemes Húsvétot mindenkinek! :) Törölt Felhasználó Sat, 2011-02-19 03:14 Elképesztő finom. Már sokadszorra csináljuk. Viszont az eredeti recept alapján túl édes lesz. Én úgy kísérleteztem ki hogy 1dl helyett 1, 5 dl tejet teszek bele és 30dkg cukor helyett csak 22dkg!!!! -ot kell beletenni. Így TÖKÉLETES álom finom lesz az eredmény! Remélem nem bántottalak meg hogy fejlesztettem a családi recepten:) Szép napot mindenkinek! Kókuszgolyó (gluténmentes, vegán, TÉNÉ) - Nóra mindenmentes konyhája. Kokuszgolyo tej nelkul hindi Eladó ingatlanok XXII. kerület - Költö Kókuszgolyó tej nélkül Kokuszgolyo tej nelkul live Kókuszgolyó keksz nélkül. Kókuszgolyó 5.
Sun, 2011-02-20 17:48 szia, kísérletezni jó. sokszor én is kevesebb cukrot használok, mint amit a recept ír. Beacska vjeanette Mon, 2010-11-08 10:36 Köszönöm a receptet! Ez egy nem-lehet-abbahagyni kókuszgolyó. Il-di. / il-di. Fri, 2010-06-18 14:59 Ez mindennek a teteje vagyis minden kókuszgolyónak a királya!!!! Nagyon-nagyon finom!!!! És borzaszó egyszerű. Isteni! Köszi! Üdv. : Ildi goldbachkata Sun, 2010-05-23 22:12 Tutifinom nagyirecept! Pár darab maradt másnapra, de az még finomabb volt, mint a friss. Nagyon köszönöm a kókuszimádó családom nevében is a receptet! Thu, 2009-12-17 18:59 Biztos az az 1 deci tej? bocsi csak nekem furin hangzik 30dkg cukorhoz... Kedves Andrea! Azért mert neked nem sikerült nem kéne azt mondani hogy töröljék le. Tudod azért, mert ha egy kacsa nem tud úszni attól még nem a víz lesz a hülye. Kókuszgolyó vaj nélkül trailer. Gondolkozz el ezen. angido Sat, 2011-04-23 19:36 Szia, megcsináltam, imádom (még ha cukor helyett édesítőszert is raktam a tejbe), egy apróságot még változtattam, lusta vagyok golyókat gyúrni, úgyh kókuszreszelékkel beszórtam egy kis tepsi alját, rá a masszát, jól belenyomkodtam, és holnap tervezem szeletelni.
Édes kis barátnőm a minap a kedvenc édességemmel lepett meg. Kókuszgolyót készített, cukor nélkül, meggyel a közepén. A finomság mellé megkaptam a receptet is, úgyhogy a hétvégén indul a tömeggyártás. :) Hozzávalók: 8-10 dkg szobahőmérsékletű vaj 250 dkg darált háztartási keksz 3 ek. cukrozatlan kakaó (mert én nagyon kakaósan szeretem) 1, 5 dl meggybefőtt lé vagy meggylé 1, 5 ek. xillit vagy fruktóz (cukrot is használhatsz, de akkor porcukor legyen) kb. 2 marék kókuszreszelék 1. Kókuszgolyó vaj nélkül teljes film. A darált háztartási kekszet, a cukrozatlan kakaót és a xillitet egy keverőtálba teszem, elvegyítem. 2. Hozzáadom a vanília és a rum aromát, a szobahőmérsékletű vajat, majd a fél deci forró vizet (így könnyebb vele dolgozni, mert éppen megfelelő puhaságú lesz a vaj). Jól összegyúrom és hozzáadom a meggylevet, azzal is összegyúrom. Ha szükséges, adok még hozzá egy kevés darált kekszet, hogy jó tészta állagú legyen. 3. Egy lapos tálba szórom a kókuszreszeléket, kis csészébe teszem a 20 szem meggyet. 4. Evőkanállal szaggatok a masszából, a közepébe meggyet teszek, gombócot formázok belőle, meghempergetem a kókuszreszelékben.
Vállalkozási tevékenység folytatása esetén az említett összes szervezetnek a 1529-es nyomtatványon kell a társasági adót bevallani, függetlenül attól, hogy a nyilvántartásait az egyszeres vagy kettős könyvvitel rendszerében vezeti. Az európai területi társulás és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kivételével nem kell a nonprofit szervezeteknek alkalmazni a jövedelem/nyereség-minimumra vonatkozó előírásokat, és nem kell adóelőleget bevallani. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (civil törvény) szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősülő nonprofit szervezetnek (ide értve a közhasznú nonprofit gazdasági társaságot, a vízitársulatot és a szociális szövetkezetet is) a teljes adózás előtti eredményéből kiindolva kell a társaságiadó-kötelezetséget megállapítani a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) 6. §-ában foglalt előrás szerint.
4. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely civil jogi anyagi előírást tartalmaz, és a 4. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely adójogi előírást tartalmaz. A nonprofit gazdasági társaság működésére vonatkozó szabályok nem a Ptk. -ban, hanem külön törvényekben kerültek szabályozásra. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezik a Nonprofit gazdasági társaságról: 9/F. § (1) A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. (2) Az a gazdasági társaság minősül nonprofit gazdasági társaságnak és cégnevében az a gazdasági társaság tüntetheti fel a nonprofit jelleget, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. (3) Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést.
Az elmúlt évek jogesetei, nonprofit gazdálkodók vonatkozásában keletkezett ellenőrzési ügyei közül azokat érdemes jobban is megvizsgálnunk, amelyeknél az adóhatósági döntést utóbb, a bíróság felülvizsgálata is igazolta. Az ismertetett ügyben az adóhatóság a közhasznú nonprofit gazdasági társaság terhére társasági adó, általános forgalmi adó és szakképzési hozzájárulás adónemben állapított meg adókülönbözetet. Az adóhatóság joga és kötelezettsége minden vonatkozó jogszabályi előírás betartásának vizsgálata. Figyelemmel azonban az állami költségvetés bevételi érdekeinek biztosítására az adóellenőrzések fókuszában az általános forgalmi adó adóneme áll, így a gazdálkodók közül nem a nonprofit szektor jelenik meg elsőként az adóhatóság ellenőrzési szakterületének célkeresztjében. Az adóhatósági ellenőrzések célja mind az anyagi, mind az eljárási jogszabályok által meghatározott kötelezettségek teljesítésének elősegítése, az ellenőrzöttség és az ellenőrizhetőség tudatának fenntartásával a jogkövető magatartások ösztönzése, az előírások teljesítésének vagy megsértésének megállapítása, az eltérések okainak feltárása.
Magyarországon 2007. július 1-től alapíthatunk nonprofit gazdasági társaságot. Ezekre a társaságokra a korábban a már hatályát vesztett gazdasági társaságokról szóló, 2006. évi IV. törvény (Gt. ) vonatkozott, jelenleg pedig a 2013. évi V. törvény (Ptk. ) és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. törvény (Ctv. ) 9/F. §. Egyes, 2014. március 15. előtt alapított társaságok legkésőbb 2016. április 15-ig még a Gt. szabályai szerint is működhetnek. Akkor érdemes nonprofit gazdasági társaság létrehozásán gondolkodni, amikor bizonyos társadalmi közös szükségletet alapvetően nem nyereségérdekelt módon szeretnénk kielégíteni. Vélhetően a nonprofit gazdasági társaságok zöme átalakult közhasznú társaság, de természetesen ilyen társaság a Ptk. és a Ctv. szabályai szerint alapítható. A nonprofit gazdasági társasági is kérheti a közhasznú minősítés megszerzését, ha azoknak a feltételek nek megfelel. A nonprofit gazdasági társaság létrehozásának nem feltétele, hogy feltétlenül a társadalmi közös szükséglet kielégítésére törekedjen.
9/F § (6) bekezdése szerint: "Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti. " Fenti kitétel alapján az eredménytartalék megszűnéskor sem osztható vissza, illetve ennek terhére időközben sem teljesíthető osztalékfizetés. Eredménytartalékból emelt jegyzett tőke esetében értékpapír juttatás valósul meg, mely után a tagnak akkor keletkezik – keletkezhet – adófizetési kötelezettsége, amikor az üzletrész elidegenítésre kerül, vagy a cég megszűnik. Visszatérve azokra az esetekre, amikor a korábbi időszakban – még a nonprofit lét előtt – keletkezik ilyen típusú eredménytartalék, akkor előfordulhat olyan eset, hogy használható lesz az eredménytartalék a jegyzett tőke emelésére, amennyiben erre vonatkozóan más döntés a taggyűlésen nem született.
Ez nem változtat azon, hogy maga a társaság üzletszerű tevékenységet végez, ellenkező esetben nem lesz képes folyamatosan működni, vagy a tagok állandó anyagi hozzájárulására szorul, ami az önálló létezés alapjait kérdőjelezné meg. Ilyen megfontolásokból a Ptk. a korábbiaktól eltérően nem rendelkezik nonprofit társaságokról. Ez nem jelenti azt, hogy az állam ne részesíthetné például pénzügyi előnyökben azokat a társaságokat, amelyek a társadalom egésze számára hasznos, a tagok egyéni érdekeit háttérbe szorító tevékenységet folytatnak, de ennek feltételeit nem a magánjogi szabályozásnak kell a társasági típusok szabályozása körében rendeznie. A társasági jogi szabályozás – mivel alapvetően eltérést engedő szabályokról van szó – lehetővé teszi a tagok számára, hogy például a keletkező nyereség felhasználásáról úgy rendelkezzenek, hogy az nem osztható fel a tagok között, hanem a társaság tevékenységére kell fordítani, a pénzügyi szabályozás tehát ilyen vagy hasonló feltételeket előírva ösztönözhet bizonyos tevékenységeket.