Az együttműködés fókusza az SZTE GTK International Economy and Business mesterszakon ázsiai, kínai, valamint Európai Uniós üzleti és gazdasági szakértő specializáció fejlesztése, vendégprofesszorok, doktori témavezetők fogadása és küldése. A megállapodás lehetőséget teremt nyári egyetemek, rövidképzések, tudományos rendezvények szervezésére, mind az akadémiai szféra, mind egyetemisták, mind középiskolások számára, valamint közös kutatások folytatására, tudományos kiadványok készítésére. A Kunmingban töltött 5 nap alatt az SZTE képviselői a kari vezetők mellett a Yunnan Egyetem pártitkárával is találkoztak, és tárgyalásokat folytattak a lehetséges együttműködésekről. Szte ponthatárok 2019 results. A két egyetem barátságának jelképeként fát ültettek. A képen balról jobbra: Kovács Péter SZTE GTK dékán, Szakál Péter SZTE oktatási igazgató, Prof. Yang Lin, Party Secretary-general of CPC Yunnan University Committee, Prof. Liang Shuanglu, Dean of the School of Economics, Yunnan University. Az együttműködés részleteinek kidolgozása és a megállapodások megkötése Ting Yang, kínai közvetítő közreműködésével jött létre.
2019. szeptember 09. Hadtörténeti és vegyészeti témák is szerepelnek az SZTE Szabadegyetem XXIV. szemeszterének kínálatában. A rendezvény-sorozat 2019 őszi programja alkalmat ad arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem jeles oktatói és kutatói mellett vendég előadók is bemutassák eredményeiket az SZTE TIK kongresszusi termében szerdánként 18 órakor kezdődő SZTE Szabadegyetemen. Tudománynépszerűsítő program az SZTE Szabadegyetem. Érettségi-felvételi: Nagyon sokan jelentkeztek idén jogászképzésre: van, ahol 472 a 2021-es ponthatár - EDULINE.hu. A hallgatók számára kreditet érő előadás-sorozat a 2019-2020. tanév első szemeszterében is érdekes témákat kínál – a tradíció és a megújulás jegyében. Hagyomány, hogy a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi terme a szorgalmi időszakban szerdánként 18 órakor zsúfolásig megtelik, hiszen a kutatók legújabb eredményeire kíváncsi hallgatóság érdeklődik az SZTE Szabadegyetem-sorozatban kínált témakörök, előadások iránt. Az SZTE Szabadegyetem XXIV. szemesztere 2019. szeptember 11. és 2019. december 4. közötti 11 előadásának zömét (82 százalékát) a szegedi egyetem oktatói tartják.
2022. május 12. Két év után újra megrendezésre kerül az Alma Mater Weekend és Sportnap a Hattyas soron, június 11-én, szombaton. Időpont: 2022. június 11. Szte ponthatárok 2019 youtube. (szombat) 9:00 Helyszín: Szeged, Hattyas sor 10. A Weekenden nem csak az egyetem dolgozói, alumni tagjai és hallgatói találhatnak kedvükre való programokat, a gyerekek sem fognak unatkozni. A számtalan felnőtteknek és gyermekeknek szóló programkínálatuk részleteiről IDE kattintva tudhatnak meg többet. Facebook esemény >>>
Kihirdették a 2021. szeptemberében induló képzések ponthatárait. Összegyűjtöttük Nektek, hogy hány ponttal lehetett bejutni a Szegedi Tudományegyetemre! Kíváncsi vagy más egyetemek ponthatáraira is? Itt megtalálod a CORVINUS, az ELTE, a BME, az SE, a MATE, a PTE, a DE, a BGE, az NKE, az ATE, a PPKE, az OE, a KRE és az ME ponthatárait! Az idei évben 11 százalékkal jelentkeztek többen a felsőoktatásba és a modellt váltott egyetemek népszerűsége is egyre növekszik. A felvételi kapcsán idén több új sztárszak is felkerült a listára. A 2021-es felvételi eljárásban 101 878-an jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, ezen belül 14 151-en az SZTE-t is megjelölték. Kíváncsi vagy a legnépszerűbb szakokra? Szte ponthatárok 2019 community. Itt megtalálod a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gyógypedagógia, az ápolás és betegellátás, a mérnökinformatika, a kommunikáció és médiatudomány, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel, a nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás ponthatárait! Lássuk a ponthatárokat!
Több mint 5300-an jelentkeztek jogászképzésre idén, ez a 2021-es felvételi negyedik legnépszerűbb szakja. Ez a ponthatárokon is látszik: az ELTE-n 472, a Pázmányon 463 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez. 472 pont - ennyit kellett összegyűjteniük azoknak a felvételizőknek, akik állami ösztöndíjas formában szeretnék elkezdeni az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogászképzését. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen sem volt sokkal alacsonyabb a ponthatár az államilag támogatott képzésen, oda 463 pont kellett. A vidéki tudományegyetemeken ennél kevesebb ponttal is lehetett ingyenes helyet szerezni: Debrecenben 430, Pécsett 420, Szegeden 433, Győrött 379 az idei ponthatár. Felvételi 2021: Itt vannak az SZTE szakjainak ponthatárai. Nem véletlenül: az ötéves jogászképzésen már 2020-ban sem csökkent a felvételizők száma (pedig rég nem jelentkeztek olyan kevesen a felsőoktatásba, mint tavaly), akkor 5128-an próbálkoztak, de az azt megelőző években is 3000-4000 között mozgott a felvételizők száma. Idén ennél is többen, 5397-en jelölték meg a szakot a jelentkezési lapon.
A vendég előadók is szakmájuk jeles képviselői. – Az SZTE Szabadegyetem XXIV. szemeszterének nagy érdeklődésre számot tartó előadásain hallhatnak hadtörténeti és történelmi témákról éppen úgy, mint a vegyészeti kutatások újdonságairól. Célunk, hogy hallgatóink számára demonstráljuk a tudomány sokszínűségét, a tradíció és az innováció egymást erősítő folyamatát a Szegedi Tudományegyetemen – fogalmazott az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese. Prof. Dr. Zakar Péter hozzátette: az idei programkínálatot színesítik az élelmiszeripari és a pedagógiai témák. – Az SZTE most is arra törekszik, hogy kutatói, különösen a fiatalabb generációk képviselői megoszthassák az érdeklődőkkel nemzetközi téren is jelentős eredményeiket. Az előző szemeszterekben megszokott módon adott a lehetőség, hogy az előadások végén kérdéseket tegyenek föl a hallgatók. Hagyomány az is, hogy az SZTE rögzíti a szabadegyetemi előadásokat. A tudománynépszerűsítő program-sorozat XXIV. szemeszterének az előadásai – az eddigiekhez hasonlatosan – utólag megtekinthetők lesznek az SZTE honlapján.
Bizonyára senki nem volt büszke sem a kulcsok elcserélésére, sem az alkalmazott módszerekre, sem pedig a korona esetleges sérüléseire. Miért ferde a kereszt a Szent Koronán? Miért ferde a kereszt a korona song Miért ferde a kereszt a korona o Csata a labirintusban Ráckevei vízparti nyaraló kiadó Oregon powersharp láncfűrész Görög teknős terrárium ár Wtn jód és szelén komplex
Mivel a láda erőszakos feltörése fölülről, kapkodva történt, valószínűsíthető, hogy ekkor érte a kereszt elferdülését és a pántok sérülését okozó baleset a Szent Koronát. A korona hátulról. Jól látható, hogy a felső pántok benyomódtak Annyi biztos, hogy a kereszt elferdülésének feltételezett időszakából (1620 és az 1780-as évek között) ez az egyetlen olyan ismert esemény, amely a deformálódást okozhatta. Természetesen elképzelhető, hogy a Pálffy Géza történész vezette kutatócsoport vizsgálódásai során további balesetekről szerzünk tudomást. Az esetleges sérülésekre utal az is, hogy példátlan módon a koronát csupán 1638. február 26-án, vagyis 12 nap múlva helyezték vissza a pozsonyi vár tornyába, noha szokás szerint néhány napnál többet nem volt a korona a ládán kívül. Egyrészt a szétrombolt ládát is meg kellett javíttatni, vagy akár egészen újat kellett csináltatni, másrészt elképzelhető, hogy a korona sérüléseit is igyekeztek kijavítani. Annak a korszaknak, illetve az események tanúinak diszkréciójára jellemző, hogy Pálffy Géza kutatásáig, vagyis egészen a 21. század első évtizedéig soha senki nem beszélt arról nyilvánosan, hogy a Szent Koronát őrző ládát brutális módon lakatosoknak kellett feltörniük.
A magyar korona különleges ismertetőjegye, a ferde kereszt egy szerencsétlen baleset eredménye - legalábbis ezt látszanak bizonyítani a legutóbbi évek kutatásai. A koronát 1638-ban, Mária Anna királyné koronázásakor kellett volna kivenni egy erős ládából, de rossz kulcsot hoztak Bécsből. A ládát kapkodva, erőszakosan, fölülről törték fel, ekkor érhette a Szent Koronát az a baleset, amelyben elferdült a kereszt, és megsérültek a pántok. A magyar Szent Korona teljességgel egyedi Európa uralkodói jelvényei között. Egyedisége egyrészt régiségében áll - a kontinens egyik legősibb és leghosszabb ideig használt koronázási ékszerét tisztelhetjük benne. Különlegességének másik oka, hogy eredetének részletei a homályba vesznek, keletkezésének körülményei még a témával foglalkozó történészek között is vitatottak. A kutatók szerint a Szent Korona alapvetően két részből áll: az alsó rész Corona Graeca néven ismert, hiszen a rajta látható ábrázolások és feliratok 11. századi bizánci eredetre utalnak.
Így nemzeti ereklyéink megkezdték kalandos 20. századi külföldi útjukat. Ferdinánd király 1631-ben vette feleségül a spanyol Mária Anna infánsnőt, akit 1638. február 14-én koronáztak Magyarország királynéjává Pozsonyban. Bécsből elhozták a koronaláda kulcsait, a ládát előző nap levitték a várból a koronázótemplom sekrestyéjébe. Felvirradt a nagy nap, a pozsonyi dómba már indultak a hercegek, grófok, a monarchia krémje, a külföldi uralkodók követei és természetesen Magyarország elitjének színe-java. Körülbelül egy bő órával a szertartás előtt a láda felnyitására hivatott főurak beléptek a sekrestyébe, Esterházy Miklós nádor nyitná a ládát, de a zár nem enged. Rossz kulcsot hoztak, vagy a 13 éve érintetlen láda berozsdásodott zára ment tönkre? Nem tudjuk pontosan, feltehetően az előző történt. Óriási baki, világraszóló szégyen lehetett volna a vége. Gyorsan szalasztottak lakatosokért, akik durván, erővel, ám még időben felfeszítették a láda tetejét. De ezzel még nem volt vége. A Szent Koronát még egy réztok is védte, amely ugyancsak nem nyílt, de az ereklyéhez a kor szokásai szerint csakis a nádor, azaz a világi elit első embere érhetett hozzá.
A ferde kereszt titka A magyar korona különleges ismertetőjegye, a ferde kereszt egy szerencsétlen baleset eredménye. Legalábbis ezt látszanak bizonyítani a legutóbbi évek vizsgálódásai. A koronát 1638-ban, Mária Anna királyné koronázásakor kellett volna kivenni egy erős ládából, de rossz kulcsot hoztak Bécsből. A ládát kapkodva, erőszakosan, felülről törték fel, ekkor érhette a Szent Koronát az a baleset, amelyben elferdült a kereszt, és megsérültek a pántok is. A kutatók többsége számára nyilvánvalónak, hogy a Corona Latinához eredetileg nem kapcsolódott kereszt ott, ahol ma látható. A szent jelkép talpazata egy zománckép, amely a mindenható Krisztust ábrázolja. Az eredetileg egyenes keresztet pontosan Krisztus hasának a közepére illesztették. A toldás ideje pontosan nem ismert, de a 18. század előtti krónikák feljegyzései és ábrázolásai alapján gyanítják, hogy a kereszt egyenes volt. Azonban a 18. század végi ábrázolásokon már ferde kereszt meredezik az égbe a korona tetejéről. Így gyanítható, hogy az elváltozást okozó esemény – feltételezhetően a már említett balul sikerült koronázás – a 17. és a 18. század között esett meg.
A korona felülnézetből. A kereszt a zománcképen ábrázolt Mindenható Jézus hasához csatlakozik A történészek szerint nagyon valószínű, hogy a kereszt eredetileg egyenes volt. Ez egyrészt abból következik, hogy a középkorból nem ismerünk más koronát, amelyen a kereszt ferde volna. Másrészt onnan feltételezhetjük ezt, hogy az 1620-as évek előtt készült ábrázolásokon a korona keresztje egyértelműen függőleges volt, például a Fuggerek 1555-ben készült krónikájában. A 18. század végén készült ábrázolások viszont már egyértelműen ferde kereszttel ábrázolják, így az elváltozást okozó eseménynek a 17. század eleje és a 18. század vége között kellett bekövetkeznie. Az 1555-ben keletkezett Fugger-krónikában (balra) a korona keresztje egyenes, miként ezen az 1623-ban keletkezett metszeten (jobbra) is A kereszt ferdesége ráadásul nem az egyetlen sérülés. A Corona Latinát alkotó pántok is erősen sérültek, így feltételezhetjük, hogy a balesetet, amely a súlyos sérülést okozta, valamilyen, a koronát fölülről ért, erős behatás okozhatta.
A koronát a ládán belül réztok is védte, de az benyomódott, és csak úgy tudták belőle kiszabadítani, hogy egy késsel vágták le róla. Mivel a ládát erőszakosan, kapkodva törték fel, vélhetően ekkor ferdült el a kereszt, és megsérültek az apostolokat ábrázoló pántok. A kereszt egy korábbi elmélet szerint akkor ferdült el, amikor a 17. században rácsukták a vasláda fedelét a koronára. K. P. A Szent Korona, ahogy ma ismerhetjük a ferde kereszttel magyar korona kereszt