A fegyveres szervezkedés elkövetőinek ügyéről a következő év január 8-án üléseztek. A kecskeméti katonai bíróság három napon keresztül tárgyalt Békéscsabán a gyulavári zavargások kapcsán a 20 éves Mány Erzsébet és tizenöt társa sorsáról. A vádlottak, valamint a tanuk meghallgatását követően megszületett az ítélet: a bűncselekmény két szervezőjét, a büntetett előéletű Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt halálra ítélték, akik kegyelemért folyamodtak, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elutasított. (A többi tizenkét vádlottat öttől-tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélték. ) Az ítélet végrehajtásig Szegeden tartották fogva őket. A halálos ítéletet 1957. 1956 Október 23. Alapítvány | 1956-os rendezvények, dokumentumok, képek – Gyulán | Oldal: 13. február 2-án, szombat reggel a karhatalmi laktanya udvarán hajtottak végre. A két kivégzett holttestét titokban a közeli temetőbe szállították. A Berényi úti temetőben Mány Erzsébetnek és Farkas Mihálynak 1995-ben állíttatott síremlékét Békéscsaba és Gyula város közössége és a Politikai Foglyok Szövetsége. Emlékezete Békéscsabán 1991. október 23-án felavatták Mány Erzsébet és Farkas Mihály emléktábláját.
56-os Estek "A Fekete Pál gyűjteményben megrendezésre kerülő rendezvény célja az átélők, hozzátartozók történeteinek, sorsának megismertetése. Így hallhatunk a soproni vér nélküli forradalomról, a Petőfi Utcai Iskola megtámadásáról, és ismerhetjük meg egy csendesen ellehetetlenített ember történetét, Farkas Mihály és Mány Erzsébet hiteles történetét. 2016. november hónapjában került sor a megemlékezésre, amikor Vánsza Pál, a Pofosz Történelmi Bizottságának ügyvivője kívánta feltárni a két fiatal mártír tragikus sorsát. " 2016. október 26.
Sztahovics Zsuzsa: Életüket adták egy eszméért (Látogatva: 2016. ) Kapcsolódó irodalom '56-os olvasókönyv: válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Békéscsaba: Munkácsy Mihály Emlékház, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Békés megye 1956-ban: források. Gyula: Békés Megyei Levéltár, 2006–2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Dányi László: A Kazinczy utcai fiúk: forradalom és megtorlás Békés megyében, 1956. Békéscsaba: Dányi L., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Fekete Pál: Cseppek a tengerből: Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. Budapest: Püski Kiadó, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Fekete Pál: Az utolsó szó jogán: elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest: Püski Kiadó, 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Mikolai Bertics Mihály: A Népköztársaság nevében! Dunaharaszti: Nap Alapítvány, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Németh Csaba: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért... ": Békés megye 1956-ban. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Szekeres István: Mikor ki szót emelt: nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán.
Akibe Petőfi bolondulásig szerelmes volt most frappucinót kér - digitális technikával rekonstruáltuk a másfél évszázada halott írónő vonásait. Különleges grafikai megoldással keltettük életre a Micsoda nők voltak! podcastunk legújabb részének főszereplőjét, Szendrey Júlia írónőt, Petőfi Sándor özvegyét. A fiatalon elhunyt asszony képmását a kevés fellelhető fénykép egyike alapján modernizálta. Az eredmény megmutatja, hogy milyen lehetne ma Szendrey Júlia, ha XXI. századi nőként szerepelne a lap címlapján. Szendreyről elég kevés fénykép maradt fenn, ezek egyikét használta fel grafikusunk, Csörgő Georgina a munkához. "Alaposan átnéztük a korabeli leírásokat is, hogy élethűen rekonstruáljuk Szendrey Júlia vonásait" – mondta Csörgő Georgina, aki hosszú órákat töltött a régi fénykép feljavításával és színezésével is. Az egyik leírás Vachott Sándorné tollából származik, aki több alkalommal is találkozott az írónővel. "Fekete nehéz selyemruhát viselt… Mi külsejét illeti, Petőfiné korántsem volt olyan szép, mint az akkoriban még csak serdülő ifjabb nővére, Szendrey Mari, később Gyulai Pálné – de piros, üde arca kedves vala, s nagy barna szemei értelmet, s szellemet fejezve ki, érdekes jelenségként tüntették őt fel, kit középmagasságú termete, gyönyörű kis kezei és lábai, többi kellemeivel együtt, kétségtelenül a szép asszonyok közé sorolja" – írta emlékirataiban az asszony.
Az 1850-es években visszatért az irodalmi tevékenységhez, ekkor fordította magyarra a híres dán meseíró, Hans Christian Andersen műveit, így sokak gyerekkorának egyik kedvencét, A rendíthetetlen ólomkatonát is neki köszönhetjük. Azonban különc életmódjával az idő előrehaladtával sem hagyott fel, jól bizonyítja ezt, hogy 1867-ben váratlanul különvált második férjétől, ami szintén sokak szemében kiverte a biztosítékot. Ekkor már megállapították nála a méhrákot, a betegsége idején férje nem volt mellette, a kapcsolat elhidegült, Szendrey naplója alapján egyébként sem volt ez egy szerelmi házasság. Szendrey Júlia utolsó évét egy kis pesti lakásban töltötte, ahol naplóját és írásait Tóth József tanfelügyelőre, barátjára bízta. 1868. szeptember 6-án érte a halál, temetéséről apja gondoskodott, aki a Kerepesi temetőben helyezte örök nyugalomra lányát. Szendrey Júlia egész életében küzdött a hagyományos társadalmi elvárások ellen, sokkal több volt ő, mint ahogy az utókor szeret rá emlékezni: Petőfi Sándor feleségeként.
Az 1848-as forradalomnak is aktív szereplője volt, hozzákötik például a kokárda kitalálását, bár erre közvetlen bizonyíték nincsen. Ekkor azonban már állapotos volt, így a szabadságharcban aktívan már nem tudott résztvenni. Gyermekük, Zoltán az év decemberében született, később apjához hasonlóan ő is költőnek és vándorszínésznek állt. Alig fél évvel később, 1849 júliusában, a segesvári csatában eltűnt Petőfi Sándor, erről írtunk is korábban, minden bizonnyal ott vesztette életét. A még mindig csak 21 esztendős Szendrey Júlia nehezen nyugodott bele férje elvesztésébe, rengeteg időt és energiát ölt abba, hogy megtalálja az elhunyt testét, sőt, még útlevelet is igényelt, hátha külföldön megtalálja hadifogolyként. Erre az utazásra végül nem került sor, végül közeli barátjához, Horvát Árpád történészhez fordult segítségért. Ebből a segítségből végül több is lett, a közvélemény általános megrökönyödésére Szendrey Júlia ugyanis hozzáment Horváthoz feleségül. Petőfi Sándor baráti köre meglehetősen hűvösen fogadta ezt a döntést, de Júliát ez jó szokásához híven kevésbé érdekelte, a maga részéről a boldogságot kereste, amit egy időre minden bizonnyal meg is talált, hiszen négy gyermeket is szült Horvátnak.
Felavatták a Petőfi család megújult síremlékét. Az elmúlt egy évben felújították a teljes síremlék kő- és fémrészeit, valamint a környező növények és a díszburkolat is megújult. A Petőfi család 1911-ben emelt síremlékében nyugszanak Petőfi Sándor szülei, felesége, gyermekük és a költő öccse is. Felavatták a Petőfi család megújult síremlékét szombaton a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A felújítás Rákay Philip producer és felesége, Wieber Orsolya magánadományából valósult meg, a síremlék környezetét a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) újíttatta fel. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter avatóbeszédében úgy fogalmazott: a Petőfi család újra méltó formába hozott síremléke a leginkább kézenfekvő lehetőség fejet hajtani a sem holtában, sem testi valójában, hanem egyedülálló életművében velünk maradt költőóriás előtt. A legenda messze túlmutat 1848. március 15-én, a forradalmon és a szabadságharcon, mert 174 esztendeje tükröt tart elénk, arra emlékeztetve, hogy mi, magyarok a szabadságban mindannyian összetartozunk – mondta Gulyás Gergely.
A rokonok megpróbálták lebeszélni erről a tervről, de Zoltán hajthatatlan volt. Nem sokkal később viszont gyenge szervezete nem bírta el az életmódjával járó megpróbáltatásokat, és megbetegedett. Hiába kúrálta magát külföldi fürdőkben családi támogatással, hazatérve, 1870. november 5-én meghalt tüdőbajban. 21 éves volt.
Az 1908-ban létesült sírhely a Petőfi Társaság kezdeményezésére jött létre; a szülők sírja eredetileg a Józsefvárosi temetőben volt. Az elmúlt egy évben felújították a teljes síremlék kő- és fémrészeit, megújultak a környező növények és a díszburkolat. A síremlék környezetét a NÖRI újíttatta fel. Helyreállították a sírkert eredeti úthálózatát is a Petőfi család síremléke körül. A megújult síremlék mintegy négy méter magas, a két méter magas haraszti kő posztamensen kétméteres bronz turulmadár látható. A talapzat alsó részén bronzkoszorú található. A szombati ünnepségen Gulyás Gergely, Móczár Gábor, Rákay Philip és felesége mellett elhelyezte koszorúját többek között Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és Kiskőrös, Petőfi szülővárosa önkormányzata is – számolt be az MTI.