Mintájuk Orbán Viktor politikája.
A 12. század uralkodói azonban Könyves Kálmántól kezdve rendszeresen a székesfehérvári királyi bazilikában temetkeztek. Ez a szokás egészen II. Andrásig tartott, aki már az általa alapított Egrest választotta. Amikor I. Károly szmeélyében új uralkodóház, az Anjouk kerültek Magyarország trónjára, visszatért a székesfehérvári temetkezések hagyományához, hogy erősítse a saját és utódai legitimitását. Szent István, a magyarok első királya ‹ Heti Új Szó. I. Károly Magyarországra érkezik 1301-ben a Képes Krónika miniatúráján (Wikipédia) Székesfehérvár városában a bazilika a fehérvári káptalan "kezelésébe" tartozott. A krónikás hagyomány szerint ugyanis Szent István az erdélyi Gyula és a bolgár Keán legyőzésével szerzett kincsekből alapította a Szűz Mária-bazilikát. Nemcsak a királyi temetkezések felügyelete, de a királyi levéltár, valamint a királyi korona őrzése is a feladatuk közé tartozott. A káptalant vezető székesfehérvári prépostok befolyásos személynek számítottak a középkor során. A kanonok és a magyar király János 1313-tól töltötte be a székesfehérvári prépostság őrkanonoki tisztségét.
Jött a magyar dénár A fiatal magyar állam szuverenitását és stabilitását fejezte ki a saját pénzrendszer és a pénzverés megteremtése is. Ez szintén Szent István joghatósága alá tartozott, az ország első pénzeit éppen a koronázás alkalmából bocsátották ki. Az uralkodó szándékait egyértelműen tükrözi az első magyar pénzek éremképe. I istván magyar király útja. Az előlapi éremkép (felhőből kinyúló kéz zászlós lándzsát tart), valamint a körirat (lancea regis azaz a király lándzsája) arra utal, hogy a magyar király nem vazallus fejedelem, mert a német császárhoz hasonlóan neki is van a kortársak szemében legfontosabb hatalmi jelvénynek számító uralkodói lándzsája - írta erről Gyöngyössy Márton a Magyar pénztörténet (1000–1526) című tanulmányában [Magyar középkori gazdaság- és pénztörténet, Bölcsész Konzorcium 2006]. A rendszeres pénzverés megindítása 1020 körül indulhatott meg, ekkortájt jelent meg Szent István második ezüstpénze, a Stephanus rex és regia civitas köriratú féldenár (éremképében egyenlőszárú kereszt látható négy ékkel), amelynek számos változata, és még több külföldi utánverete ismert.
Az utókor hajlamos csak a jóra emlékezni, de valójában viharos és feszültségekkel teli volt a költő és felesége kapcsolata. Nagy szerelem nagy kihívásokkal Ma van hét éve, hogy 101 éves korában elhunyt Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós özvegye. Radnóti miklós felesége családneve. Egy évszadon túlnyúló élet már önmagában regénybe illő lehet, de egy ilyen kivételes ember esetében, mint amilyen Fanni volt, valószínűleg még ez sem volna elegendő, hogy mindent megtudjunk az illetőről. Már életében széleskörben elfogadott volt, hogy a 20. századi szerelmi líra egyik legfőbb ihletője volt: egyszerre múzsa, szerető feleség és férje legfőbb kritikusa. Ma azonban már azt is tudjuk, hogy a magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb szereleme közel sem volt végig harmonikus és idilli, a történelem viharai mellett a hétköznapokban is számos kihívással kezdett megküzdeniük: nehéz életkörülmények, csapongó érzelmek és folyamatos egymásra találások jellemezték legendás kapcsolatot. Mik és Fifi - A kezdetek Fanni 14, Miklós tizenhét éves volt, amikor először találkoztak 1927-ben.
Radnóti Miklós: Levél a hitveshez A mélyben néma, hallgató világok, üvölt a csönd fülemben s felkiálltok, de nem felelhet senki rá a távol, a háborúba ájult Szerbiából s te messze vagy. Hangod befonja álmom, - s szívemben nappal újra megtalálom, - hát hallgatok, míg zsong körém felállván sok hűvös érintésű büszke páfrány. Mikor látlak újra, nem tudom már, ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár, s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék, s kihez vakon, némán is eltalálnék, most bujdokolsz a tájban és szememre belülről lebbensz, így vetít az elme; valóság voltál, álom lettél újra, kamaszkorom kútjába visszahullva féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e? s hogy ifjúságom csúcsán, majdan, egyszer, a hitvesem leszel, -remélem újra s az éber lét útjára visszahullva tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, - csak messze vagy! Túl három vad határon. Radnóti Miklós titkos szerelmi élete - Őt szerette titokban a költő | Femcafe. S már őszül is. Az ősz is itt felejt még? A csókjainkról élesebb az emlék; csodákban hittem s napjuk elfeledtem, bombázórajok húznak el felettem; szemed kékjét csodáltam épp az égen, de elborult s a bombák fönt a gépben zuhanni vágytak.
Ellenükre élek, - s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek fölmértem s mégis eltalálok hozzád; megjártam érted én a lélek hosszát, - s országok utjait; bíbor parázson, ha kell zuhanó lángok közt varázslom majd át magam, de mégis visszatérek; ha kell szívós leszek, mint fán a kéreg, s a folytonos veszélyben, bajban élő vad férfiak fegyvert s hatalmat érő nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám: a 2x2 józansága hull rám.
Kevesen tudják, hogy a poétának Gyarmati Fannin kívül is volt egy szerelme. A magyar irodalom szerelmespárja Radnóti - született Glatter - Miklós éppen 110 évvel ezelőtt, 1909. május 5-én látta meg napvilágot Budapesten, a mai újlipótvárosi Kádár utca 8. -ban, asszimilált zsidó családban. A nagyhatású költő, a modern magyar líra egyik legkiemelkedő képviselője volt, magyar-francia szakos középiskolai tanárként szerzett oklevelet. A fiatal poéta otthonosan mozgott a magyar irodalmi életben, 1926 őszén Hilbert Károly lakásában ismerkedett meg leendő feleségével, Gyarmati Fannival, aki Hilbert feleségéhez járt különórákra matematikából. Radnoti miklós felesége . A fiatalok közösen csatlakoztak a Magyar Ifjúsági Balassa Bálint Irodalmi Körhöz és szerelmük mára már történelem. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy nem ő volt a költő egyetlen és kizárólagos múzsája, Radnóti egy másik nőt is szeretett. Lapozz, a cikk folytatódik!
A sajtónak egyetlenegyszer, 1962-ben nyilatkozott, némán gyászolta szerelmüket. Soha többé nem ment férjhez, özvegységét csaknem hetven évig őrizte. Életének 102. évében, 2014. február 15-én halt meg. Gyarmati Fanni saját bevallása szerint azért kezdett a naplóírásba, hogy nyoma maradjon mindannak, ami kettőjükkel történt. A megrázó és páratlan értékű szöveg két kötetben kerül az olvasók elé.
A házassággal azonban várniuk kellett. Miklós gyámja, valamint Fifi (ez volt Gyarmati Fanni beceneve) szülei egyezséget kötöttek: Miklós csak akkor veheti el a lányt, ha már diplomát szerzett. A házasság csak 1935-ben történt meg, tehát a fiataloknak jó pár évig kellett kitartaniuk egymás mellett, azonban egyikükben sem volt kétség afelől, hogy egymással szeretnék leélni az életüket. Bár eddig a történetük tündérmesébe illőnek tűnik, azonban ki kell emelni, hogy Radnóti nem maradt végig hűséges feleségéhez. 1941-ben – mikor már hat éve házasok voltak Fannival – beleszeretett felesége barátnőjébe, Beck Judit ba. Egy legendás szerelem története: Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni | Femcafe. Érdekesség, hogy Miklós viszonyukat nem tartotta titokban, ennek ellenére Fanni továbbra is kitartott férje mellett, valamint barátnőjével való kapcsolata sem szakadt meg. Judit, a szerető, még portrét is festett ajándékba a feleségről. Radnóti számos verset is írt Judithoz, többek között a Harmadik ecloga című műve is hozzá szól. Emellett egy levél is fennmaradt, melyben randevúra hívja szerelmét: "Csütörtökön délelőtt lemegyek az Iklovitsba és várlak, vagy várom az értesítésedet.