Köbli Norbert forgatókönyvíró és Szász Attila rendező harmadszor dolgozik együtt A berni követ és a Félvilág után, és noha mindkét említett film jól sikerült, a Gulág Emlékbizottság támogatásával készült Örök tél sok szempontból fontosabb vállalás, mint elődjei. A Duna TV-n február végén képernyőkre kerülő tévéfilm sokkal inkább kívánkozik a mozivászonra, mint a páros korábbi munkái, nemcsak mondanivalója, hiánypótló témája, de kivitelezése miatt is. A Gupvi (az ártatlanokat politikai hovatartozásukra való tekintet nélkül rabosító szovjet munkatáborok) világát bemutató történet szerint Irént (Gera Marina) és még számtalan sváb női sorstársát az oroszok munkatáborokba hurcolnak el otthonukból marhavagonokban, ahol a hivatalos verzió szerint kukoricát kell morzsolniuk, valójában azonban embertelen körülmények között, hóban-fagyban kell szenet bányászniuk, amíg véget nem ér a háború, vagy, ami a legvalószínűbb, tífuszban, végkimerülésben vagy éhen nem halnak. Irén az úton ismerkedik meg a siket Annával, hogy a táborban rádöbbenjen: az empátia itt csak a sírhoz kövezi ki az utat, a gyengeség pedig egyenlő saját halálos ítéleted aláírásával.
A filmmel kapcsolatos gondolatokból végleg száműzve a politikát, két dolgot semmi esetre sem vitatnék el: szükség volt rá és jó lett. Az első dolog, ami szembe jutott róla, miközben néztem az, hogy nem hamis. Nagyapám érthető módon nem sokat mesélt a szovjet hadifogságról, de amennyire visszaemlékszem, az szinte mind visszaköszön a filmben. Mert bár női táborról van szó, mechanizmusát tekintve nincsen nagy különbség és nem csak azért, mert ezeknek a nőknek történetesen egy szénbányában kell dolgozniuk. A forgatás gyakran valóban mostoha körülmények között zajlott, de a színész dolga a játék, nem a nyafogás. A látottak alapján mindenki megértette és átérezte, miről is van szó. Gera Marina a Szabadesés és a Fehér isten mellett eddig főként rövidfilmekben láthattuk, valamint olyan televíziós sorozatokban, mint a Munkaügyekben vagy az Aranyélet. Az Örök tél Irénje egyszerre törékeny és erős, a színésznő kvalitásai abszolút lefedik a karaktert. Mindig jó Csányi Sándort a vásznon látni (bár tévéfilmről van szó, a sajtónak moziban mutatták be az Örök telet) és érthető, hogy próbál kitörni a komédia műfajából, de amikor azt mondja, szeretem magát – gulágfilm ide vagy oda -, nem tudtam nem elmosolyodni.
Amilyen sötéten és őszintén, a magyar filmtörténetben magányos farkasként mesél az Örök tél a Gupvikról, annyira várná az egyszeri néző, hogy megpróbáltatásai jutalmaként végül minden jóra forduljon: Rajmund és Irén szerelme szárba szökkenjen, és a félbehagyott életek folytatódhassanak, mintha mi sem történt volna. De a film ilyen tekintetben is konzekvens: inkább az igazságot választja a mesék világa helyett: a szerelmi szál lezárása amilyen érzelmes, olyan szomorkás, és ami még fontosabb, valódi. Csányi Sándor és Gera Marina - fotó: Supermodern Stúdió Az egyik legemlékezetesebb jelenet során, Rajmund és Irén testi egymásra találásakor a rendező egy leheletfinom, már-már abszurd gesztussal ütközteti a szépség és a kegyetlenség, a megtartott gerinc és a fokozatos megalkuvás, a szerelem és a háború feloldhatatlan kettősségét, ezzel sűrítve egyetlen beállításba a film mondanivalóját. Tavaszi dekoráció gyerekeknek Emberi jogok egyetemes nyilatkozata Hangkimeneti eszköz telepítése windows 10 hp Km dm átváltás free
Ez a bölcs mértéktartás a film előnyére válik – a fennmaradt visszaemlékezések alapján ugyanis annyira embertelen világ volt ez, amelynek túlzottan realista ábrázolása könnyen válhatna feleslegesen sokkolóvá. Az Örök tél, ahogy előzetesen sejtettem is, ennek ellenére nem könnyed alkotás. Egy pillanatra sem bántam meg, hogy megnéztem – azt viszont igen, hogy nem korábban. Történészként és nézőként egyaránt csak ajánlani tudom a film megtekintését. Szőts Zoltán Oszkár Ezt olvastad? Az Ú Mozgókép rovatának vezetője, Árvai Tünde körkérdést intézett szerkesztőségünkhöz azt kérve, hogy szedjük össze öt kedvenc történelmi dokumentumfilmünket, és
Az Örök tél az utóbbi évek egyik legfontosabb magyar filmje, egyszerre kemény megemlékezés a kommunizmus bűneiről és elégtétel az áldozatoknak. Szász Attila és Köbli Norbert azonban nemcsak fontos, hanem nagyon megható művet is készített. 2015-ben Gulág emlékévet hirdetett a kormány, aminek az utolsó – egyben legnagyobb szabású – állomása az Örök tél elkészülte. A filmmel folytatódik az utóbbi évek művészi számvetése a múlttal: a Saul fia és az 1945 után újabb rendkívüli, a személytelen emlékmű határain messze túllépő, a kollektív emlékezetre mélyen ható magyar film született egy huszadik századi tragédiáról. Mivel a közbeszédben vissza-visszatérő vitatéma, hogy a kommunizmus bűnei még nem kaptak megfelelő mozgóképes feldolgozást, az Örök tél amellett, hogy méltó megemlékezés és tévéfilmes hivatkozási alap lehet, igazi elégtétel is az áldozatoknak. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! A téma nem is kerülhetett volna jobb kezekbe a Szász Attila-Köbli Norbert párosnál.
De még az sem lenne probléma, hogy semmi extra nincs az Örök tél ben, ha színészileg és dramaturgiailag hiteles volna. Csányi Sándort úgy harangozták be, mint aki új arcát mutatja meg, de alakításában nincs semmi katartikus. Képzett színész módjára játssza a rabságtól mélyen megtört, de Irénbe fülig szerelmes Rajmondot, ám semmi olyan adalékot nem nyújt, amitől azt éreznénk, ez egy valóban élő, hús-vér karakter lenne. Az inkább színházból ismert Gera Marina hasonlóképpen valósítja meg a másik főszerepet, a mellékszereplők viszont (Döbrösi Laura, Kurta Niké, Orosz Ákos) sokszor egyáltalán nem autentikusak, s arckifejezéseik, mimikájuk olykor nincs meggyőző összhangban a történések tartalmi erejével. (Szegény Orosz Ákosnak például valószínűleg annyi utasítást adtak, hogy dohányozzon és nézzen gyanakvóan. Az ötödik ugyanolyan gesztus után már kezd egydimenzióssá válni a figurája. ) A nem valódinak, hiteltelennek ható elemek pedig könnyen el tudják fuserálni az itt kulcsfontosságú hangulatot.
2018. feb 12. 17:51 Redmond Gerard aranya 9, 5 millió forintot ér Amerikában /Fotó: MTI Pjongcsang — Ahány ország, annyi fizetési szokás, ez jellemző a téli olimpia prémiumaival kapcsolatban. Van, ahol több tízmillió forintnak megfelelő összeget zsebelhet be, aki aranyérmet szerez a Dél-Koreában zajló ötkarikás játékokon, sőt néhol még luxusautót is adnak a bajnokoknak. Olaszországban a legbőkezűbbek az első helyezettekkel, hiszen rögtön 46, 8 millió forintnyi jutalom jár, valamint a következő négyéves olimpiai ciklusban összesen 37, 4 milliós ösztöndíj. Mennyit ér az olimpiadi arany film. Lettországban sem spórolnak, 43, 7 millió forintnyi a prémium, Bulgáriában 39, 6 millió, Litvániában pedig 36 millió. Lim megússza a sorkatonai szolgálatot /Fotó: MTI Czeglédi Zsolt Magyarország az élmezőnyben van, az aranyéremért 35 millió forint jár, és 35 éves kortól minimum havi 237 700 Ft-os életjáradék. Ráadásul a pontszerzők is jól keresnek, hiszen a rövid pályás gyorskorcsolyázók között 1500 méteren ötödik helyen végzett Liu Shaolin Sándor (22) 10 millióra számíthat.
Hatalmas szakadék tátong a legtöbb vállalat fenntarthatósági elképzelései és tényleges lépései között. A cégek csaknem kétharmada ugyan már rendelkezik formális fenntarthatósági tervvel, a megvalósítás azonban sokszor még várat magára – Nem tűrik az abortuszról folytatott párbeszédeket a Facebook anyavállalatánál Az amerikai Meta Platforms emberi erőforrásokért felelős alelnöke azt közölte az alkalmazottakkal, hogy tilos az abortuszról beszélni a cég belső kommunikációs alkalmazásán, a Workplace-e
Ennek logikus a magyarázata: ha, színaranyból lennének, pokoli drága lenne egy-egy aranyérem: a mostani olimpián például több mint 25 ezer dollárba, azaz több mint 6, 25 millió forintba kerülnének. Mennyit ér az olimpiadi arany 2017. Mivel összesen 259 aranyérem készült, így csak az aranyérmek alapanyagáron 1, 6 milliárd forintos tételt jelentenének, a tervezési, gyártási költségek nélkül. Mivel javarészt ezüstből vannak, így egy-egy darab kijön kevesebb mint 600 dollárból, azaz 150 ezer forintból. A kép forrása: Shutterstock.
Ma a ritmikus sportgimnasztika mellett a másik olyan sportág az olimpián, melyben csak nők versenyeznek. - Angliában, Skóciában és az Egyesült Államokban játszották a 19. században a vízilabdának egy olyan változatát, ami jobban hasonlított a lovaspólóhoz, csak lovak helyett kenuval, csónakokkal játszották. - Vízilabdában egyedül a kapus nyúlhat mind a két kezével a labdához. Mennyit ér az olimpiadi arany az. Sportok sorsa az ötkarikás játékokon - 1936-ban a berlini játékokon szabadtéri helyszínen játszották a kosárlabda mérkőzéseket. A homokkal borított pálya sártengerré változott az első eső után. - Az 1924-es Párizsi Nyári Olimpián a magyar és az olasz vívócsapat között annyira elmérgesedett a vita egy pontozási kérdésben, hogy valódi párbajt vívtak a rendezésére. - Az asztalitenisz Rómában, 1960-ban került a Paralimpiai játékok közé, és majdnem 30 évbe telt, míg bekerült a Nyári Olimpiai Játékok progamjába. Szöulban debütált 1988-ban. Elsők a legjobbak között - Egy névtelen francia fiút tartanak minden idők legfiatalabb olimpiai bajnokának.