8 Sütőpapírral bélelt tepsiben 180 fokon 20-25 percig sütjük. Medvehagymás pogácsa
A lisztet a zsiradékkal elmorzsoljuk, hozzáadjuk az élesztős tejhez, majd beletesszük a többi hozzávalót is. Addig gyúrjuk, amíg a tészta összeáll, de a zsiradék miatt nem lesz teljesen kemény. Fél órát letakarva pihentetjük. A megmosott és lecsepegtetett medvehagymaleveleket vékony csíkokra vagy kis darabokra vágjuk. A tésztát kinyújtjuk, rászórjuk a medvehagymalevél felét. A tésztát a két végén behajtjuk és feltekerjük. Omlós medvehagymás pogácsa - Városi konyha. A sodrófával kissé ellapítjuk, felébe hajtjuk, és meleg helyen újabb 20 percig pihentetjük. A sütőt előmelegítjük 180-190 fokra. Ismét kinyújtjuk a tésztát, megszórjuk a maradék medvehagymalevéllel, és megint felcsavarjuk. Ujjnyi vastagra nyújtjuk, a tetejét kicsit bevagdossuk, és egy stampedlis pohárral vagy pogácsaszaggatóval pogácsákat szaggatunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, tojással megkenjük, a tepsiben még 10 percig pihentetjük, majd 30 perc alatt megsütjük. Figyeljük közben, nehogy megégjen.
A jó pogácsa titka a megfelelő mennyiségű zsiradék, és az, hogy nem sütöd túl sokáig a darabokat, és amint elkészültek, kiveszed a sütőből őket. Medvehagymával még finomabb lesz, és ha tovább pimpelnéd, egy kis apróra vágott aszalt paradicsomot is keverj a tésztájába. Ezúttal a sütőporos változatot készítettük, mert a szokásosnál is sürgősebb volt a pogácsázás. Jót tesz az ízének egy kevés cukor. S847 Hozzávalók 50 deka liszt 3 közepes levél medvehagyma apróra vágva 1 nagy ek. cukor 1 csapott ek. Medvehagymás pogácsa – túróval és vajjal lesz igazán puha és gazdag - Dívány. só 50 deka túró 50 deka lereszelt vaj 1 darab tojás a kenéshez 1 zacskó sütőpor Előkészítési idő: 10 perc Elkészítési idő: 35 perc Elkészítés: Dolgozd össze a száraz hozzávalókat, majd a többi alapanyaggal keverj egy sűrű tésztát. Pihentesd egy negyedórát, szaggasd ki, kend le tojással, majd mérettől függően negyedóra alatt süsd készre.
Hozzávalók 6 személyre: 80 dkg liszt, 1 kisebb csokor medvehagyma, újhagyma zöld, vagy snidling, esetleg mindhárom. 1 púpos evőkanál só, 1 cs. élesztő, 1 dl tej, 1 kávéskanál cukor, csipet só, 1-1, 5 dl. fehérbor, 2 kis pohár tejföl, 2 tojás, 40 dkg darált tepertő, 4 ek. zsír, vagy fokhagymás fűszerolaj, (én minden nyáron napon szárított paradicsomot teszek el fokhagymás, rozmaringos olajban, vagy fokhagymás, bazsalikomos, oregánós olajban) 1 tojás sárgája a tetejére. őrölt bors, ízlés szerint Tejben felfuttatom az élesztőt. A lisztet elmorzsolom a zsírral, vagy elkeverem az olajjal. Hozzáadom a bort, a tejföllel kevert tojásokat, majd a felfuttatott élesztőt. Medvehagymas pogácsa zsírral. Hozzáadom az apróra vágott medvehagymát, snidlinget, vagy újhagyma zöldjét. Lehet egyszerre több hagymafélével csinálni, nyilván azonos mennyiségű zöld felhasználásával. Kicsit megsózom. Jól átgyúrom, majd letakarva, 20 percet kelesztem. A tepertőt sózom, borsozom, majd a kinyújtott tésztára kenem. A tésztát összehajtom. Felülről, alulról, majd mindkét oldalról.
Más monda szerint ez a tatárok idején esett volna meg, noha a régészeti feltárások ezt sem igazolták. Hozzávalók Hozzávalók: A tésztához: 1 kg finomliszt 5 dkg élesztő 4 db tojássárgája 2 dl tej 1 kis pohár tejföl /20%-os/ 1 evőkanál só 2 teáskanál őrölt bors 2 csokor medvehagyma (vagy snidling) csipet cukor 30-35 dkg kacsazsír (vagy libazsír) A kenéshez: 1 db tojás Elkészítés Elkészítés: A medvehagymát apróra vágjuk. Az élesztőt langyos, cukros tejben felfuttatjuk. A lisztet elmorzsoljuk a zsiradékkal. Hozzáadjuk a tojások sárgáját, sót, borsot, a felfuttatott élesztőt, a medvehagymát és a tejfölt. Kemény tésztát gyúrunk belőle. Langyos helyen kb. 20 percet pihentetjük, majd átgyúrjuk. Medvehagymás pogácsa receptje | Mindmegette.hu. 1 órát hagyjuk kelni. A tésztát ujjnyi vastagra nyújtjuk, bevagdaljuk, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, és hagyjuk 10-15 percet pihenni. Felvert egész tojással lekenjük, majd előmelegített sütőben 30-35 perc alatt megsütjük. Jó étvágyat kívánok hozzá! Kinyomtatom Szakácskönyvbe Értékelem Elküldöm Ezek is érdekelhetnek Ajánlatok Friss receptjeink Hasonló Receptek X Próbáld ki az alábbiakat!
A szívkatéterezéskor erre a célra kifejlesztett, vékony műanyag csövet vezetnek a főütőéren keresztül a szívhez. Leggyakrabban a combhajlatban, ritkábban a könyökhajlatban vagy a csuklón helyi érzéstelenítést követően szúrják meg az ütőeret. A katéterek mozgatása általában már nem érezhető a vizsgálat során. Nyugtatót kérhet a beteg a beavatkozás előtt, de végig a tudatánál marad, így képes az orvos kérdéseire válaszolni, illetve teljesíteni az esetleges felszólításokat (például mély levegő vétele, köhintés). Ha a koszorúérfestés jelentős szűkületet mutat, és az alkalmasnak látszik a katéteres úton történő megoldásra, akkor általában a vizsgálatot azonnal követi a katéteres koszorúértágítás (perkután coronaria intervenció: PCI). Fiatalkori hirtelen szívhalál - és koszorúér-szűkület - EgészségKalauz. Ekkor a koszorúérfestéshez nagyon hasonló, de a tágításhoz külön kiképzett vezetőkatéteren át finom vezetődrótot juttatnak át a szűkületen, és ennek segítségével a szűkületbe ballonos katétert vezetnek, majd a ballon felfújásával tágítják a szűkült érszakaszt. Sokszor a tágítást a jobb hatékonyság érdekében egy speciális fémháló, stent beültetése is követi.
A szívet oxigénnel ellátó koszorúerek elmeszesedése lassan és fokozatosan alakul ki, és sokáig nem okoz tüneteket. Ám ha az erek szűkülete olyan mértékűvé válik, hogy a vérkeringés jelentős zavart szenved, az érintett terület oxigénellátása megszűnik. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa arról beszélt, hogy az érelmeszesedésnek milyen hatása van a szív egészségére nézve. Komoly következményekkel kell számolnia annak, aki nem vesz részt rendszeres időközönként kardiológiai szűrésen, és nem fordít kellő figyelmet a megfelelő életmódra. Az érelmeszesedés drámai következménye lehet a szívhalál Az érelmeszesedés - ateroszklerózis - legfontosabb kockázati tényezője a magas vérzsírszint. Koszorúér-szűkület - Hatásos a végtagpumpa. Ezáltal az erek falán zsírt és koleszterint tartalmazó plakkok kezdenek lerakódni. Ennek következtében az erek keresztmetszete beszűkül, az érfal elveszíti rugalmasságát, és merevvé, keménnyé válik. Emiatt lassul a véráramlás, és csökken az életfontosságú szervek vér- és oxigénellátása. Az így kialakult oxigénellátási zavar szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalmat - angina pectoris - okoz.
Emellett szívritmuszavart, szívelégtelenséget is előidéz, de ennél jóval súlyosabb problémákat is kiválthat. Legrosszabb esetben szívizomelhalással járó szívinfarktus, illetve hirtelen szívhalál lehet a következménye. A szív koszorúerein kívül még az agyalapi és a veseartériák is érintettek lehetnek. Ezek az tünetek, de van, hogy nem okoz panaszt Az érelmeszesedés csendesen, alattomosan alakul ki, és addig nem okoz panaszokat, amíg az erek szűkülete olyan mértékű nem lesz, hogy jelentősen károsodik a vérkeringési funkció és az oxigénellátás. Ilyenkor nehézlégzést, heves szívdobogásérzést, mellkasi fájdalmat tapasztal a beteg. Ezek először terhelésre, majd az elváltozás súlyosságának előrehaladásával nyugalomban is jelentkeznek. A koszorúér-betegség első, már komoly tünete az esetek felénél az angina pectoris, negyed arányban a szívinfarktus, és az esetek egy ötödében hirtelen szívhalál jelentkezik. Ezért is van kiemelt jelentősége a magas kockázatú, panaszmentes páciensek rendszeres kardiológiai kivizsgálásának és a betegség kiszűrésének.
Ezek az eszközök régebben fémből készültek, de ma már többféle anyagból gyártják őket, léteznek gyógyszerrel bevontak, amelyek megakadályozzák a beszűkülést, és legújabban felszívódó sztent is létezik, amely beépül az érfalba, és tágítani sem kell, ez ugyanis komoly hátulütőnek számított a régi fém sztenteknél. Utóbbiak elég gyakran el is záródtak, három év alatt 28, öt év alatt 30 százalékos volt az elzáródások aránya, a korszerű gyógyszerrel bevont sztenteknél ez 18% körüli. Életmódbeli tényezőkkel lehet-e elejét venni a koszorúér-problémáknak? Sok esetben igen. Az ún rizikó (veszély) tényezőket kell csökkentenünk. Az első számú rizikótényező a dohányzás, amely a nikotin és a füstben beszívott szénmonoxid miatt csökkenti a vér oxigéntelítettségét, így a szívizomét is. A második helyen a cukorbetegség, magas vérnyomás, valamint a mozgásszegény életmód és az elhízás áll. A szívizomnak éppúgy szüksége van bizonyos mozgásra, mint akármelyik másik izmunknak, vagy, ahogy a gondolkodási képességünk is sorvad, ha nem dolgoztatjuk az agyunkat.