A Csipkerózsikák két részből áll: az első fele a járvánnyal foglalkozik, és elhelyezi "a gyalogokat a sakktáblán". Sok a karakter, de Stephen King rutinosan mélyíti őket annyira, hogy ne okozzon gondot eligazodni köztük, és szépen felépíti a köztük fennálló viszonyrendszert. A történet másik fele a börtön ostromának leírása, valamint az alvó nők sorsának bemutatása. Sajnos elbillen a mérleg nyelve a meglehetősen túlírt ostrom felé, pedig a női sorsok több izgalmat rejtenének magukban, mint az aszfalton görögdinnyeként szétloccsanó férfikoponyák. Valószínűleg nem sikerült konszenzusra jutni, hogy kinek is szóljon ez a könyv. Így a regény második fele inkább öncélú akciófilmként pereg a lelki szemeink előtt, hogy a végkifejlet aztán aláássa a nagy szívvel, de keszekuszán egymásra hajigált eseményekből felhúzott tornyot. Stephen king csipkerózsikák. A Csipkerózsikák lehetne A búra alatt feminin tündérmesei változata, csak hát nem az. Egész világok választják el benne a nőket és a férfiakat, így inkább határozottan (nő)soviniszta mese, amelyen nem segít a mágikus realizmus és a naturalista horror összeállni képtelen miazmája sem.
Árakkal kapcsolatos információk: Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár Stephen King és Owen King szuperprodukciójában, apa és fia közösen írt könyvében a fő kérdés: mi történhet, ha a nők eltűnnek a férfiak világából? Valamikor a jövőben (amely olyan valóságos, hogy akár napjainkra is felcserélhető lehetne) a nőket elalvás közben beburkolja egy ismeretlen fehérjéből képződő hártya, olyan, mint a selyemgubó. Szállítás: 1-2 munkanap Eredeti megnevezés: Sleeping Beauties Kötésmód: cérnafűzött kötött, védőborítóval Méret [mm]: 160 x 235 x 45 Stephen King Stephen Edwin King (Portland, Maine, 1947. szeptember 21. Stephen King – Owen King: Csipkerózsikák - Cultura.hu. –) amerikai író, a jelenkor egyik legolvasottabb szerzője, akit az úgynevezett popkultúra első számú írójaként szoktak emlegetni. Negyvennél is több nyelvre lefordított művei több mint 400 millió példányban keltek el világszerte, a legtöbb művét meg is filmesítették.
2019. január 9. | | Olvasási idő kb. 6 perc Stephen Kingnek a fiával, Owennel írt új regénye olyan, mint egy áldozatbemutatás a feminizmus oltárán. Egy megkésett tiszteletadás a nők előtt, egyben politikai állásfoglalás a férfiaktól. Kár, hogy hemzseg a sztereotípiáktól, a leegyszerűsítéstől és a kliséktől. Nesze semmi, fogd meg jól – mondja róla Bányász Attila. – Álmodtunk egy világot Képzelj el egy új világot! Pasik nélkül. Na, ne egy utópiát! Könyv: Csipkerózsikák (Owen King - Stephen King). Inkább egy olyat, ahol a túlélésért éppúgy meg kell dolgozni, de mindent elölről kezdhetsz, tiszta lappal. És legfőképpen úgy, ahogyan akarod. Nem dumál bele senki. Nem kell igazodni senkihez. A fickók persze hiányoznának – na, az agresszivitásuk nem! –, de ez a hiány nem lenne egyszersmind felszabadító? Mintha hatalmas teher gördülne le a vállaidról. Előbb-utóbb talán a szégyen érzését is elmosná az idő, ami abból az örömből fakad, hogy végre valami – a túlélés kulcsa – a te vagy, és nem elsősorban a férfi kezében van. Mert – ahogy egy régi amish mondás tartja: "A csók nem tart örökké, viszont a főzés igen. "
Mikor fordított ekkora hátraarcot az egész női nem? " Ó, az a mindent leegyszerűsítő férfi nézőpont! Amikor a pasi " lelke mélyén attól fél, az asszony azonnal kihasználja a gyengeség legapróbb jelét is, feszítővassá változtatja, felhasítja vele a mellkasát és megeszi a szívét. Az ő érzékeny szívét. Csipkerózsikák - Stephen King, Owen King - Google Books. " Abúzus, családon belüli vagy épp szexuális erőszak, mérhetetlen arrogancia, és ha más nem jut, ott a tipikus férfiúi önérzet… Kingék hol ide, hol oda sóznak egy-egy lapáttal, makulátlan legény nincs is e vidéken. Nincs mit tenni, ez a (férfi) világ megérett a pusztulásra. Új kort hozó új kór Ekkor sétál be Evie a fegyházba, miután kiradírozott egy drogtanyát és közismert tulaját a létezésből. Ő valamiért kivételt képez a női nemből: nem hat rá a vírus, ami a világ minden pontján a nőket támadja. Az Aurorának keresztelt kórság abban nyilvánul meg, hogy amikor a nők álomra hajtják a fejüket, bebábozódnak. Ha a gubó bármilyen módon megsérül rajtuk, önmagukból kifordulva őrjöngő fúriákká változnak, amíg újból vissza nem alszanak.
A magukra maradt, egyre inkább ősi ösztöneikre hallgató férfiak egymással vetélkedő frakciókra szakadnak: ki megölni, ki megmenteni akarja Eve-t. Mások a zűrzavart kihasználva személyes ellenségeiken állnának bosszút. A csupa férfi világban elszabadul a pokol és tombol az erőszak… Hirdetés
Stephen King és Owen King szuperprodukciójában, apa és fia közösen írt könyvében a fő kérdés: mi történhet, ha a nők eltűnnek a férfiak világából? Valamikor a jövőben (amely olyan valóságos, hogy akár napjainkra is felcserélhető lehetne) a nőket elalvás közben beburkolja egy ismeretlen fehérjéből képződő hártya, olyan, mint a selyemgubó. Ha a Csipkerózsikákként alvó nőket felébesztik, vagy bármi módon megsérül a gubójuk, akkor állatiasan vadak és erőszakosak lesznek. Alvás közben viszont egy másik, a miénknél jobb világba jutnak, ahol harmónia uralkodik, és szinte nincsenek konfliktusok. Egy isten háta mögötti helyen, a nyugat-virginiai Dooling női börtönében azonban van egyvalaki, egy titokzatos idegen, bizonyos Eve Black, aki normális módon elalszik és felébred. De vajon az ő esetében orvosi anomáliáról van szó, amit tanulmányozni kellene, hátha megoldást ad erre az egész alvásproblémára? Vagy talán Eve Black démon, a megmagyarázhatatlan jelenség okozója, és a legjobb lenne megsemmisíteni?
Hangvétele keserű, mint egy fájó elégia. Ferraranak sikerült alighanem a leghitelesebben bemutatnia az amerikai poklot. A Hadnagy kálváriája Harvey Keitel tolmácsolásában feledhetetlen filmélménnyel szolgál. Az önpusztításnak és a kiüresedésnek a legszélesebb skálája van prezentálva ebben az alkotásban. A Hadnagy egy igazi anti-hős, akit persze szán a néző, de azonosulni aligha lehet vele. Egyszer mindenkinek ajánlom megtapasztalni Abel Ferrara művének a szikár mocskát. A játékidő csupán bő másfél óra, de a hosszas, kínzóan nyomasztó és meghökkentő jelenetekhez garantált emésztés szükséges. Mocskos zsaru - New Orleans utcáin (2009) Felmerült a híre, hogy a kultikus remekműnek 2009-ben elkészül a remake-je, ráadásul a direktori székbe nem kisebb alkotó, mint Werner Herzog kerül. Ebből persze volt egy kis balhé, és az ellenszelek ellenére Herzog hajthatatlan volt a film elkészítésével kapcsolatban. A produkcióval való ellenszenvet azonban felváltotta a kritikusok pozitív véleménye, majd a végső változatot beválogatták a Velencei Filmfesztivál versenyprogramjába, ahonnan Herzognak nem kellett üres kézzel távoznia.
Poszterek A Mocskos zsaru - New Orleans utcáin film legjobb posztereit is megnézheted és letöltheted itt, több nyelvű posztert találsz és természetesen találsz köztük magyar nyelvűt is, a posztereket akár le is töltheted nagy felbontásban amit akár ki is nyomtathatsz szuper minőségben, hogy a kedvenc filmed a szobád dísze lehessen. Előzetes képek Az előzetesek nagy felbontású képeit nézhetitek itt meg és akár le is tölthetitek.
Kedvencelte 1 Várólistára tette 18 Kiemelt értékelések Mr_Catharsis91 2021. január 9., 18:05 Az igazság az, hogy én is másra számítottam és egész beteg-elbas*ottság ott volt végig, de aztán elkezdtem parodisztikus/szatirikus szemmel nézni és abba a műfajba viszont remekül belefért. De kicsit úgy érzem, hogy ez a film vagy bejön valakinek vagy nem. Cage kicsit ugyan túlhúzza olykor, de a folyton kokózós elcseszett rendőr szerepében azért belefért. Bizonyos jelenetei már annyira abszurdak voltak, hogy nem is bírtam ki nevetés nélkül. :D Emerson 2016. szeptember 27., 13:18 Fel voltam készülve rá, hogy elmebeteg film lesz, mert Herzog nem ismeretlen számomra és az eredeti Mocskos zsaru is rémlik, hogy nem egy habkönnyű alkotás volt, na de… ööö… jobban örültem volna, ha rózsaszín flamingókat vizionál a főhősünk (mekkora insider joke lett volna). Ha tényleg ilyen egy belövés, senki nem tolná a cuccot. Én ebben nem láttam se élvezetet, se kényszert. Valami nagyon hiányzott, hogy elhiggyem a mocskos zsarunknak egyszerűen muszáj újabb adaghoz jutnia.
2012. június 30. E poszt keretein belül két film is ismertetésre kerül. Persze szorosan kötődnek egymáshoz, hiszen egy eredeti filmről lesz szó, illetve annak a remakeről. Ezzel nem célom rovatot indítani, mivel a jövőben nem lesz a blog szándékában ehhez hasonló bejegyzéseket publikálni. Mocskos zsaru (1992) Hazánkban úgy gondolom, hogy nemigen népszerű film Abel Ferrara Mocskos zsaru ja, noha szűk körökben itt is kiharcolta magának a kultstátuszt. Amerikában azonban ez egy eléggé megkerülhetetlen filmnek számít, amihez nyilván hozzájárult a film korhatár besorolása (NC-17) is. Nem véletlen, hogy ezt a szokatlanul magas besorolást kapta, hiszen ritka dekadens és romlott Ferrara ezen munkája. A film egy lecsúszott zsaru (Harvey Keitel) életébe ad betekintést. Kezdetben teljesen hétköznapinak látszik élete, majd rájövünk, hogy a Hadnagy (a filmben csak így van megnevezve) egy velejéig korrupt és kábszerfüggő életunt ember. Fogadásaival nagyobbnál nagyobb tartozásokat halmoz fel, amiből a kiutat egy kegyetlen bűntett megoldása vezethet ki.