Életében nem volt... Deák Ferenc Megyei Könyvtár toplistája
( Deák Ferenc Megyei Könyvtár szócikkből átirányítva) Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Zalaegerszeg Korábbi nevek: Zalaegerszegi körzeti könyvtár Település Zalaegerszeg Cím 8900 Zalaegerszeg, Deák Ferenc tér 6. Építési adatok Megnyitás 1967 Hasznosítása Felhasználási terület könyvtár Elhelyezkedése Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Zalaegerszeg Pozíció Zala megye térképén é. sz. 46° 50′ 44″, k. h. 16° 50′ 41″ Koordináták: é. 16° 50′ 41″ A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Zala megye legnagyobb közkönyvtára. Hétfőtől változik a könyvtár nyitva tartása - ZalaMédia - A helyi érték. A könyvtár dokumentumainak száma megközelíti a negyedmilliót. Szolgáltatásaival – felnőtt- és gyermek olvasószolgálat, zenei gyűjtemény, helyismereti gyűjtemény, Nádas Péter-gyűjtemény, és megyei szolgáltatások – mind Zalaegerszeg városa, mind pedig Zala megye lakossága számára biztosítja az információhoz való hozzáférést. Nevének eredete [ szerkesztés] Zalaegerszegen a régi vármegyeháza előtt áll Deák Ferenc szobra. A nagy politikus itt kezdte közéleti pályafutását; ennek emlékére emelte a szobrot a vármegye közönsége 1879-ben, halála után három esztendővel, s 109 évvel később róla nevezték el a megye legnagyobb közkönyvtárát is.
A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár és a Göcseji Múzeum kiemelt feladatként kezeli a tartalomszolgáltatást: a helyi tartalmak és információk számbavételét és az elektronikus elérhetőség minél szélesebb körben történő biztosítását. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár helyismereti gyűjteményének pótolhatatlan értékei többek között a helyi lapok bekötött lapszámai, az elektronikus katalógusban feltárt helyismereti cikkek bibliográfiai adatai, a fotó- és képgyűjtemények, cikk-kivágatok. Deák ferenc megyei könyvtár zalaegerszeg. Ezek gyűjtése, feltárása és digitálisan is hozzáférhetővé tétele könyvtárunk mindennapjainak fontos feladatai. A digitalizálási munkát az Arcanum Adatbázis Kft-vel közösen végeztük el, melynek eredményeként elérhető tartalmak: Balatonvidék (1900-1917) Magyar Paizs (1900-1917) Zala (1948-1953) Zalai Közlöny (1925) Zalai Magyar Élet (1940-1944) Zalai Összetartás (1944-1945) Zalamegye (1882-1910) Zalamegyei Újság (1920-1944) A digitalizálás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A Balatonvidék, a Magyar Pajzs (1900-1912), Zalai Közlöny, Zalamegye lapszámainak digitalizálása a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár és a Göcseji Múzeum közös pályázatában készült el, a többi lap digitalizálása a megyei könyvtár pályázatából valósult meg 2017-ben.
Az "áruházi raktáron" sem jelent semmit, "az utolsó darabot pont most vitték el". Katasztrofálisak. Tovább Tovább a teljes értékeléshez
Simor János hercegprímás, bíboros ajándéka a mennyezeten függő nagyméretű feszület, melyet id. Stornó Ferenc foglalt díszes neogótikus keretbe. A templom bal oldali mellékhajójában található a Keresztelő Szent János templom régi oltárképe, valamint régi síremlékek, a Pejachevich grófok gótikus keretbe foglalt sírkőrészlete, Primes György városplébános és egy gróf feliratos sírköve. Említésre méltó a sekrestye hálóboltozata és annak zárókövei, valamint a kincstár régi, gótikus, mázas csempéjű padlózata. Ilyen nagyságú összefüggő kerámia padló egyedül itt található az országban. A templom középkori műkincsei az Egyházművészeti Gyűjteményben találhatók. Szent mihály templom albertfalva. Művészi értékű a főhajó közepén lévő 17. században készült csillár, rajta Szent Mihály és a tizenkét apostol. A templom orgonáját, Papp Kálmán városplébános megbízásából, 1944-ben a Rieger orgonagyár készítette. 1946. június 16-án, ebben a templomban szentelte győri megyéspüspökké Isten szolgája Mindszenty József bíboros hercegprímás az akkori városplébánost Papp Kálmánt.
Szentjakab – amely a neve után ítélve, templomos falu volt – már 1363-ban a váci püspök birtoka volt. Ezek alapján Sándor Frigyes az egykori szentjakabi romokat a püspök majorjának tartja. Ez a honlap sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. Elfogadom Elutasítom Bővebben
Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
A színes félhomály középkori hangulatot áraszt. A nemes gótika lenyűgözi a látogatót. Figyelemre méltóak a bordavégződéseknél kifaragott fejek, szinte arcképszerűek. Említésre méltó a sekrestye hálóboltozata, amely 1482-ben készült. A bordák végződéseinél lévő címerpajzs ábrázolások Storno Ferenc munkái. A templomot és a temetőt övező kőfal, a templom vastag falai és a gótikus torony megfigyelésre alkalmas körerkélye bizonyítja, hogy a templom a külvárosban jelentős védelmi szereppel bírt. Csaknem ez lett a veszte a török hódoltság időszakában, amikor 1534-ben - a várfal melletti Nagyboldogasszony templomhoz hasonlóan - le akarták bontani. Szerencsére a józan ész felülkerekedett a hadászati érveken. A 15. Szent Mihály-templom - Szent Mihály Látogatótér. századból 20 oltár meglétéről szólnak a források, melyek egy részét 1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem Sopron külvárosát dúló csapatai semmisítettek meg, felgyújtva mindazt a templomban, ami fából készült. A megmaradt gótikus és barokk szobrok, oltárképek a Soproni Katolikus Egyház Művészeti Gyűjtemény értékes kiállítási darabjait képezik.