Zajvédőfal, megemelt medence használati díj, a könyvtár régi és tervezett új neve, illetve a sikeres szúnyoggyérítés is szóba került a csütörtöki szentesi közgyűlésen. Közgyűlést tartottak a szentesi városházán. Archív fotó: Török János Rendes közgyűlését tartotta csütörtökön délelőtt Szentes képviselő testülete a városházán. Mint azt Szabó Zoltán Ferenc polgármester a napirendi pontok előtt egyebek mellett elmondta: az eredetileg tervezett költségvetést betartva elkészült a Ficánka Református Bölcsőde, a harminchat férőhelyből harmincnégyet már feltöltöttek. A Delelő Sörözővel már egyeztetett, a Krimó Bár tulajdonosaival pedig találkozót tervez a városvezetés a lakossági bejelentések nyomán. HAON - Új szakmai koordinátort neveztek ki a Klinikai Központban. Mint a polgármester hangsúlyozta: bár városi rendelet nem kötelezi az üzemeltetőt erre, a Delelőnél zajvédő falakat helyeznek el. Krausz Jánosné képviselő szúrópróbaszerű zajmérést javasolt azokon a helyeken, ahol a lakóházakhoz közeli vendéglátóhelyek miatt gyakori a panasz. A polgármester szót ejtett még a szúnyoggyérítésről, a város vezetője szerint a tavalyi kritikus év után idén lényegesen jobb a helyzet.
Hanna Jablonka, a Ben-Gurion Egyetem zsidó történelem tanszékének professzor emeritusa saját családja történetének segítségével mutatta be az Izraelben letelepedett magyar közösséget. Megemlékezett a gazdag nyelvismeretről – noha minden nyelven magyar akcentussal beszéltek –, a sajátos gasztronómiai kultúráról, és kijelentette, hogy a közösség ismert és kevésbé közismert tagjai egyedülálló kulturális hatással voltak Izraelre. Gay Meron történész a modern magyar zsidóság korai, 18–19. századi emancipációjának, befogadásának és egyenjogúsításának olykor ellentmondásos múltját és sajátosságait ismertette, Rafael Vágó történész pedig a jelenkor változásainak hatását elemezte a Magyarországon élő zsidó közösségre. Borítókép: Illusztrációfotó / MTI / Balogh Zoltán
Lyrics A BKK értékesítési pontjai továbbra is megtalálhatók lesznek a oldalon, ahol akár helyszínre, akár nyitvatartási időre is keresve könnyen, gyorsan megtalálható a legközelebbi ügyfélközpont, pénztár vagy jegy- és bérletkiadó automata. Minden metrópótlóbusz-megállóban feltüntetjük a legközelebbi jegyvásárlási lehetőséget. Utazási ajánlatok a belváros elérésére térségenként Az Újpestről a belváros felé tartva a metrópótló autóbuszok használata mellett a BKK az alábbi utazási irányokat is ajánlja: A sűrűbben közlekedő 12M és 14M metrópótló villamossal a Lehel térig, közvetlenül az M3-as metró ideiglenes végállomásáig lehet utazni. A belváros a sűrűbben közlekedő 20E gyorsjárattal, illetve a 30-as buszcsalád szintén gyakrabban induló járműveivel indulva, majd a Hősök terénél az M1-es metróra, vagy a Keleti pályaudvarnál az M2-es, illetve az M4-es metróra átszállva is elérhető. A belváros irányába alternatíva a D11-es hajójárat is, amely a reggeli csúcsidőben a megszokottnál sűrűbben, 30 percenként indul.
Hosszú időt követően, az adóhatóság közleményt tett közzé a témában, mellyel sok kérdés végére pont került. Jelen írásunkban, ezt közöljük. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk. ) 6:155. § (2) bekezdése értelmében, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. A behajtási költségátalány jellemzője, hogy annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt; annak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent (egy, harminc vagy ötven napot, stb.
törvény (Ptké. ) 53/B. §-ába egy új rendelkezés került beiktatásra, ezek szerint fizetési késedelem esetén a behajtási költségátalány megfizetésére - a Ptk. hatálybalépését megelőzően kötött szerződések tekintetében is - a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, így a kötelezett, illetve a szerződő hatóság a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti. A behajtási költségátalány jellemzője, hogy • annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt; • annak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent (egy, harminc vagy ötven napot, stb.
77. § (2) bekezdés b) pontja alapján – az egyéb bevételek között számolja el. Ebből következően – az óvatosság elvét szem előtt tartva – a jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv. ) szerinti adóalapot pedig csak a ténylegesen befolyt behajtási költségátalány képez a jogosult oldalán. A fentiekben ismertetett számviteli elszámolásra tekintettel az érvényesíthető, ám nem érvényesített, pénzügyileg nem rendezett behajtási költségátalány összege a jogosult (hitelező) társasági adóalapját nem befolyásolja. c) lemondás a behajtási költségátalány összegéről A Ptk. 6:155. § (2) bekezdése alapján a felek közti megállapodásban a behajtási költségátalány kizárása, vagy negyven eurónál alacsonyabb összegben történő meghatározása semmis, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogosult a költségátalány iránti igényéről a későbbiekben nem mondhat le, azt nem engedheti el, illetve a Ptk.
Mindezek alapján megállapítható tehát, hogy a követelés-elengedés a fenti esetekben nem minősül a Ptk. 6:235. § szerinti ajándékozásnak, hanem egy visszterhes ügylethez kötődő engedményként fogható fel. A jogosultat nem az ajándékozás szándéka vezeti a késedelmi kamat és/vagy a behajtási költségátalány elengedésekor, hanem üzletpolitikai, üzletstratégiai szempontok mérlegelése nyomán hozza meg az erre irányuló döntését. Következésképpen a kérdéses követelés elengedések eredményeként realizálódó vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a jogosult oldalán a behajtási költségátalány a számviteli szabályokból – az óvatosság elvéből - következően csak akkor kerül követelésként elszámolásra, ha azt a kötelezett számára ténylegesen megtéríti. Abban az esetben tehát, ha a jogosult az egyébként őt megillető behajtási költségátalány összegéről - általában üzletpolitikai célból - lemond, ez egyáltalán nem jelenik meg könyvviteli elszámolásában, ilyen értelemben vagyonvesztés sem következik be az ő oldalán, azaz ez is megerősíti, hogy ezen ügyletek nem képezik az ajándékozási illeték tárgyát.
A bérleti díj passzív jövedelem a bérbeadó szemszögéből, amelyre minden hónapban bizton számíthat. Mindezekról a NAV (korábban APEH) is tudomása van. Ennek ellenére a bérbeadók gyakorta próbálják eltitkolni a bérbeadásból származó jövedemüket a lehetséges következmények ismerete nélkül. Mindezzel tetemes adóbírságot, hovatovább büntetőeljárást (költségvetési csalás, Btk. 396. §. ) vonhatnak magukra. Teszik ezt úgy, hogy a lakásbérbeadás területén az elmúlt években több adójogi, eljárásjogi könnyítés és egyszerűsítés lépett életbe, a 16%-os adókulcs bevezetése pedig jelentősen csökkentette az adóterhelést. Mi a megoldás? Részletek »»