Hírek Spiró György szerint Kertész Imre a kilátástalannak tűnő évtizedekben a legszabadabb ember volt, Esterházy Péter a csöndet, a nyugtalanságot és a szenvedést nevezte az írót jellemző legfontosabb szavaknak a Nobel-díjas Kertész Imre pénteki búcsúztatásán a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A család, a pályatársak és több száz tisztelő mellett a magyar és a nemzetközi politikai élet képviselői is jelen voltak a temetésen. "Sötét világban adatott eszmélkednie, lámpásul Thomas Mannt, Nietzschét, Camus-t és Kafkát forgatta, az ő segítségükkel lett e sivatag egyre tudatosabban önkéntes száműzöttje. Értékrendjében, noha lírai alkatúnak mondanám, a regény minden más műfajt megelőzött. Radikális következtetéseit élvezettel hallgatták, hallgattuk Pesten, Szigligeten és Berlinben, a legsúlyosabb kérdésekről tűnődött, összerántva a különböző diszciplinák területeit" – mondta Spiró György. Eltemették Kocsis Zoltánt – Teljes Titokban Eltemették Az Irigy Hónaljmirigy Sztárját - Ripost. Mint felidézte, Kertész Imre alapélménye, Auschwitz filozofikus általánosítására törekedett, a lim-lomokat, ha emlékezetéből nem is, de a paraboláiból kiszórta.
9 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Harmonikájával együtt temették el Babicsek Bernátot NLC - 22. 01. 16 08:10 Bulvár Hatalmas tömeg búcsúztatta a színészt és harmonikaművészt. Hatalmas tömeg gyűlt össze Babicsek Bernát temetésén: sorban állnak az emberek Ripost - 22. 15 14:01 Bulvár Sorban állnak az emberek Babicsek Bernát koporsója előtt. Fekete lovas hintó vitte utolsó útjára, harmonikájával együtt temették el Babicsek Bernátot BorsOnline - 22. 15 19:43 Bulvár A tragikusan fiatalon elhunyt Babicsek Bernát mellé szeretett harmonikáját is elhelyezték. Eltemették Babicsek Bernátot - 22. 15 15:38 [N/A] A 41 évesen elhunyt színészt, harmonikaművészt óriási tömeg kísérte utolsó útjára a solymári temetőben. Videó: eltemették Babicsek Bernátot - 22. 15 16:03 Bulvár Babicsek Bernát január elsején lakástűzben vesztette életét, rengeteg gyászoló gyűlt össze temetésére. Megvolt Babicsek Bernát temetése - 22. 16 08:46 Bulvár Óriási tömeg gyűlt össze a solymári temetőben. Végső búcsút vettek Babicsek Bernáttól: hatalmas tömeg gyűlt össze – Fotók a temetésről Blikk - 22.
Eltemették Markó Ivánt 2022. április 25., hétfő, 16:43 Hétfőn délben a Kozma utcai zsidó temetőben eltemették Markó Iván Kossuth- és Prima Primissima-díjas táncművészt, koreográfust, balettigazgatót. A Blikk azt írja, hogy a szertartáson Schőner Alfréd főrabbi és Fekete László főkántor búcsúztatták a világhírű művészt. Markó Iván április 21-én, csütörtökön, 75 éves korában halt meg. A magyar balett kiemelkedő alakja magányosan élt hatodik kerületi lakásában, és otthon lett rosszul. Többen is keresték, barátai próbálták elérni, mindhiába. Mentő szállította a János Kórházba, ahol három napon át küzdöttek az életéért, de csütörtök hajnalban meghalt. Markó Iván zseni, egy varázsló volt, ő volt Prospero, a mester című cikkünket, amelyben Aleszja Popova nyilatkozott az Origónak, itt olvashatják. Vissza a kezdőlapra
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum Életcserepek 2022. július 26. kedd - augusztus 27. szombat Búsi Lajos és Gonda István jubileumi kiállítása XXXIII. Országos Faragópályázat Kiállítása id. Kapoli Antal emlékére 2022. június 17. péntek - július 15. péntek a XXXIII. Országos Fafaragó Pályázat díjnyertes alkotásainak seregszemléje A habán kerámiától a jazzig - Múzeumok éjszakája 2022 Teltházzal zajlott a Múzeumok éjszakája a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban, ami nem is csoda, hiszen olyan változatos programot kínált a múzeum, hogy mindenki megtalálhatta a kedvére valót. Fotógaléria Közösségi gyűjtés Felhívás Tüdős Klára tervezte ruhák és kiegészítők, valamint tárgyi és szellemi emlékek gyűjtésére Illatok, ízek, formák – nézd kézzel, lásd szívvel 2021. október 26. kedd 13:00 - 2022. augusztus 31. szerda 18:00 Mézesbábos, karikás ostoros, mázas-cserepes, gyapjú tulipános élménytár XXX. Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat és Kiállítás és VIII. Országos Hímzőkonferencia 2022. július 1. péntek - 2. szombat Idén harmincadik alkalommal bírálta el a zsűri a Kárpát-medence egész területéről érkező közel négyszáz művet.
A gyűjtemény az ötvenes, hatvanas években kezdett kialakulni, amikor az addig a népművészetben alkalmazott minták, díszítések, formák megjelentek modern használati tárgyakon. Ezeket a Népi Iparművészeti Tanács zsűrizte és gyűjtötte, ez a szervezet azonban a rendszerváltás után megszűnt. Amikor a gyűjtemény 2004-ben a Hagyományok Házához került, munkatársaink rögtön elkezdték felkutatni, leltárba venni a tárgyakat. A kollekciót az elmúlt években néhányszor pályázatokon elnyert pénzekből friss darabokkal is bővítettük, hiszen folyamatosan felbukkannak és készülnek olyan alkotások, amelyek nélkül nem lehet átfogó képet adni a népi iparművészet egyes területeinek korszakairól, fejlődéséről. Majdnem 10 000 tárgy Jelenleg majdnem tízezer tárgy található a Hagyományok Házában, ezeknek évek óta kerestünk kiállítótermet (a hatalmas anyagból az elmúlt évek időszaki kiállításain néhány darabot már láthatott a közönség a Hagyományok Háza Szilágyi Dezső téri kiállítótermében, ez a helyszín azonban sem méreteiben, sem technikai felszereltségében nem felel meg egy jelentős múzeum követelményeinek).
A tárlat méltó módon mutatja be a népi iparművészet mind az öt fő szakágát: a faragást, a fazekasságot, a hímzést a szövést és a népi kismesterségeket. Kamara kiállításunkon a hagyományos kalotaszegi lakás- és öltözködéskultúrával ismerkedhetünk meg Zana Dezső magángyűjteményének legszebb, legértékesebb darabjain keresztül. Időszaki kiállításainkon az elmúlt években számtalan kézműves, iparos és népművészeti egyesület mutatkozott be. Időről időre teret kapnak az ipar- és képzőművészet, vagy a design területén alkotó művészek is. Országos pályázatoknak is helyet adunk. Saját tulajdonú gyűjteményi állományunk ma már meghaladja a 2500 db-ot. Ebben nem csak népi iparművészeti, hanem eredeti néprajzi tárgyak is szép számmal találhatók (különösen jelentős az úgynevezett Zana-gyűjtemény és a Leviczky-gyűjtemény). A Gyűjtemény állandó helyszíne népi iparművészeti zsűrizésnek. Egy-két napos tanácskozásokat szervezünk neves néprajzkutatók és alkotók közreműködésével a népi iparművészet azon szakágaiban tevékenykedők részére, akiknek kevesebb lehetőségük van a műfajukkal kapcsolatos szakmai problémáik megvitatására (mézesbábosok, tojásírók, népi kályhások, késes mesterek, népi bútorfestők, visletekészítők).
1988-ban a mezőkövesdi Kis Jankó Bori hímzőpályázaton nívódíjat kapott szálánvarrott futójával. A népi iparművész címet 1989 óta használhatja, tehát minősítése a legjobbak közé emelte. 1992-ben a IX. Országos Népművészeti Kiállításon Gránátalma díjat kapott kalotaszegi vagdalásos munkájáért. A legnagyobb elismerésére sem kellett sokáig várnia, mert 1994-ben a Kis Jankó Bori pályázaton elnyerte a Kis Jankó Bori-díjat egy nyugat-dunántúli vagdalásos faliszőnyegért. Ugyancsak 1994-ben a X. Országos Népművészeti Kiállításon Arany-díjat kapott. A sikersorozat 1996-ban folytatódott a XI. Országos Népművészeti Kiállításon, ahol az Ipolyi Arnold gyűjteményben található hímzés alapján tervezett és szálánvarrott technikával készült faliszőnyegért szintén Arany-díjat nyert. 1999-2000-ben a millenium tiszteletére meghirdetett pályázaton a "kétfejű sasos, húsvéti bárányos" hímzett faliképét díjazták, és az a Soproni Református Egyházközség tulajdonába került. 2004-ben Arany-díjat nyert Békéscsabán a IX.
szélesség (lat): N 46° 54, 139' hosszúság (lon): E 19° 40, 870' védettség: Műemléki védelem eredeti kategória: Ipari műemlék eredeti főtípus: feldolgozó ipar eredeti típus: élelmiszeripari üzem eredeti altípus: szeszesital gyár jelenlegi kategória: Középület jelenlegi főtípus: kulturális és szórakoztató épület jelenlegi típus: múzeum település KSH kódja: 26684 földhivatal: Kecskemét Körzeti Földhivatal rövid leírás: Nagyméretű telek K-i oldalhatárán álló, téglalap alaprajzú, földszintes, felső csonkakontyolt, nyeregtetős serfőzőház. É-i végéhez derékszögben kapcsolódik az ÉNy-i, udvari épületszárny, az egykori raktár és a magasabb tetőgerincű istálló, ehhez ismét derékszögben a pince földből kiemelkedő, de a többi szárnynál alacsonyabb épülete. A serház D-i végéhez falazott kerítés csatlakozik, a vonalába épült téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épülettel. A serfőzőház belsejében három középpillérre, csehsüveggel boltozott helyiség, valamint dongaboltozatos és síkmennyezetes terek, dongaboltozatos pince.