A magyar születésű Roska Botond, neurobiológus és a francia kollégája által kidolgozott génterápiás módszerrel egy vak férfi képes lett újra vizuális ingereket érzékelni a külvilágból - adták hírül a lapok a világszenzációt idén májusban. A mindössze egy injekcióból és a látás újratanulásából álló terápia mögött nem kevesebb, mint 20 évnyi kutatás áll, az eredmény pedig annak ellenére is kiemelkedő és reménykeltő, hogy egyelőre csak részlegesen tudták visszaadni a páciens látását. A Friderikusz Podcastban Roska Botond professzortól első kézből értesülhetnek a látás-visszaállítás részleteiről, valamint hallhatnak arról a kacskaringós életútról is, amelyen elindulva a neurobiológus előbb hosszasan csellóművésznek készült, majd egy baleset nyomán kénytelen volt pályát módosítani és a matematika-szakkal párhuzamosan elvégezni az orvosi egyetemet, míg végül Bázelben önálló kutatóintézetet kapott, és a szakmai hírek szerint ma már csak egyetlen lépésre van a Nobel-díjtól.
Forró drót Roska Botond neurobiológus kapta a Magyar Szent István-rend kitüntetést Roska Botond neurobiológus kutatóorvos vehette át idén a Magyar Szent István-rend kitüntetést Áder János köztársasági elnöktől kedden, a Sándor-palotában. Az államfő köszöntő beszédében azt mondta: államalapító királyunk ünnepén évről évre együtt örülünk azoknak a magyaroknak, akik kimagasló tehetségükkel, sikereikkel, eredményeikkel – tudatosan vagy észrevétlenül – sokak boldogságát, boldogulását szolgálják. A professzort méltatva Áder János úgy fogalmazott: a Szent István-rend idei kitüntetettje nem a műtőben, hanem a laboratóriumban foglalkozik életünk egyik legértékesebb, mégis törékeny kincsével: a látással. Roska Botond olyan orvos, aki nem maga gyógyít, de lehetővé teszi, hogy mások az ő kutatási eredményeit felhasználva gyógyítani tudjanak – mondta az államfő. Forrás: MTI; Vezető kép: Ridikül 6 hozzászólás Több Forró drót
Roska Botond éppúgy a remény apostola, mint Batthyány-Strattmann László szemészorvos volt egykor. Szólt arról, Roska Botond a tudomány egyik legszűkebb ösvényén jár: az elmélettől a gyakorlat kapujáig viszi a megoldást, amelyről tudja, működni már mások által, mások kezében fog. Áder János utalt arra, hogy a professzor génterápiás módszere mára a klinikai kipróbálás fázisába jutott. A látás-visszaállító génterápia korszakalkotó, világraszóló módszer lesz – hangsúlyozta az államfő, hozzátéve, Roska Botond felfedezése hamarosan közös tudássá, a közös tudás pedig egyetemes kinccsé válik. Roska Botond neurobiológus kutatóorvos, miután átvette a Magyar Szent István-rend kitüntetést Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában augusztus 20-án. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) A Szent István-renddel köszönetet mondunk mindazoknak, akik jó hírnevünket öregbítik itthon és a nagyvilágban, megbecsüljük honfitársainkat, akik a saját teljesítményükkel másokat is jobb munkára ösztönöznek. – Látóvá tenni az embert: az ön hivatásának ez a sarokköve – fogalmazott Áder János.
A tervek szerint az elkövetkező években elindulhat a Semmelweis Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös egészségipari és technológiai tudományos parkja a főváros nyolcadik kerületében. Mint fogalmazott, a cél, hogy a science park segítségével a Semmelweis Egyetem 2030-ra a világ száz, és Európa öt legjobb egészségtudományi egyetemének egyike legyen. Roska Botond 1969. december 17-én született Budapesten, tudós családban. Édesapja a neurális hálózatok kutatását Magyarországon megalapozó Roska Tamás (1940-2014) Széchenyi- és Bolyai-díjas villamosmérnök, akadémikus. Roska Botond a Semmelweis Egyetemen szerezte diplomáját, jelenleg a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora és a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője. 1997-ben Fulbright-ösztöndíjat, 2006-ban Marie Curie kiválósági díjat kapott. 2018-ban ő vehette át a Columbia Egyetem nagy presztízsű Alden Spencer orvosi díját a látás folyamatának megértéséért, majd a Bressler-díjat az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért.
Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
az én Kisfiam többször kel éjjel és csak akkro hagyja abba a nyűglődést ha adok neki egy kis most jön a foga, ilyenkor furán viselkednek:S Nem akarom itt az észt osztani, de talán az se a legjobb, hogy éjjel 3X megitatod teával.... Egyébként napközben mit iszik? Megpróbálok este főzeléket adni, hátha beválik! Mindig együtt vacsorázunk, olyankor mindenki ott yébként 3 hós koráig átaludta az éjszakát, de 6 hós kora óta min 3szor ébred inni, de általában többszö a tápszer már a 4. az életében, kb május óta haszná milumil 3., de vettem már a Jó éjszakát is belőle, tejpépet is, de még csak egyszer sem evett belő tud valami okosat, arra kérem í 1, 5 órát alszik de. és du. is! Köszike Sziasztok! A danoninot próbáltad már? Vagy van a kistejesnek is ilyen túródesszertje. 6 db (60g/db), 3 féle íz és az is nagyon finom. Azt már nyugodtan eheti. Az én lányom 11 hónapos, este még szopizik, de szopi után 2 ilyet még bevág, és így tuti nem éhes reggelig. Max keverj bele 7 gabonás pelyhet és akkor laktatóbb.
Én is nagyon rossz evő voltam (vagyok) és világ életemben nagyon sovány voltam. Már csecsemőnek is. Anyám is állandóan tömött, mert attól félt hogy éhen halok:S Próbáld meg bevezetni a napi 5 étkezést, sok gyümölccsel, zöldséggel, és úgy emlékszem, már joghurtot, túrót is kaphat. Ha kihagy egy étkezést, akkor ne kínáld többet, csak a következő etetés időpontjában, hátha akkor nagyobb étvággyal eszik. Figyelj, megnéztem a képeiteket is, ez a baba gyönyörű, hiperfejlett és semmi baja szerintem az elsőszülött-szindrómán kívül. Vagyis görcsölj sokkal kevesebbet az evés témán, és magától rendbejön. Délben bébiétel, 8 hós, azt megeszi. éjjel csak teát kap, meg ha nagyon nyügi bekenem az ínyét. Újabban már a desszerteket sem nagyon fogadja el 17, az a csoda amit elfogad a fiad? Megírnád priviben? Egyébként már homeo bogyót is adtam neki, hogy jobban viselje a fogzást, nem ér semmit, ugyanolyan nyügi. Esetleg váltsál tápszert, hátha van olyan ami jobban a kedvére való az is lehet, hogy fáj tőle a gyomra esetleg, és azért nem kívánja.
De mert se a tej, se a gríz nem ajánlott eleinte, jönnek az instant dobozos bolti változatok. Hacsak nem veselkedünk neki, hogy kikísérletezzük az otthon is kivitelezhető variációkat, amely elkészítése közben az a jóérzés is a mienk lehet, hogy tudjuk, mit teszünk a kistálba a gyerek elé. Mesélem, mire jutottunk Bercillával múlt héten: volt itthon búza- és zabpelyhünk. Ezeket vízben puhára főzve 1-2 kanállal korábban már kevertem a délutáni gyümölcsbe is, hogy az tartalmasabb legyen. Ezzel az a baj csak, hogy turmixolni teljesen simára nem lehet, egy kicsit mindig darabos marad. Eleinte annyira nem tetszett neki, de ma már megeszi. Miután a tej tilos még, megfőzhetjük a pelyhet tápszerben vagy növényi tejben. Muszáj főzni, mert egyébként gondot okoz az emésztése. Ami a tápszert illeti, mi abból is hipoallergént használunk, ami egy kicsit kesernyés, így nem igazán javítja a végeredmény ízharmóniáját, és szerintem a főzés sem tesz jót neki. Beszereztem hát egy doboznyi rizstejet (2, 5 dl 250 forint), aminek kellemes vaníliaíze van.
Szerencsére a boltokban kaphatóak gluténmentes tejpépek is. Összetett szénhidrátokat is tartalmaznak, így változatosabbá és energiadúsabbá teheted kisbabád étkezését. Segítik kialakítani a hat hónaposan ajánlott napi négy főétkezés rendszerét. Gabonafélék – keveset vagy sokat? A mai ismereteinkkel belegondolni is rossz, de nagyon-nagyon régen jelen volt a társadalomban az a rossz beidegződés, hogy este pár kanál gabona alapú lisztet adtak újszülötteknek az elalvás előtti étkezéshez, és így telítették el a babák gyomrát éjszakára... Azóta számos tanulmány mutatta ki, hogy a gabonafélék túl korai és túl nagy mennyiségben való bevezetése növeli az ételallergia és jövőbeni elhízás kialakulásának kockázatát, így szerencsére ma már nem találkozunk ezzel a tévesen alkalmazott praktikával. Fontos tehát várnod, míg a baba eléri a négy hónapos kort, és hasznosítani tudja a gabonafélék tápanyagait! Az ötödik hónaptól viszont 5-10 g (1-2 evőkanál) gabonapépet adhatsz - adagold a reggeli étkezéshez.