Utóbbi két esetnél fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy az említett tulajdonosi viszonyok mellett is csak abban az esetben nem minősülnek a társaságok kapcsolt vállalkozásnak, ha nem valósul meg közös ügyvezetés. 2015-től figyelemmel kell lenni ugyanis arra, hogy a közös ügyvezetés is kapcsolt vállalkozási jogviszonyt keletkeztet. Ennek legegyszerűbb példája, ha két társaságnak ugyanaz a személy az ügyvezetője – ezek tehát kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Ha két társaság mindegyikének ugyanazon két magánszemély az ügyvezetője, akik mindkét vállalkozásban önállóan, vagy mindkét vállalkozásban csak együttesen jogosultak döntéshozatalra, akkor e két társaság szintén kapcsolt vállalkozásnak minősül a közös ügyvezetés miatt. Gyakran előfordulnak viszont a fentieknél nehezebben megítélhető esetek is. Nézzük például hogyan kell megítélni azt, ha két személy közül az egyik egy társaság ügyvezetője, egy másik társaságban pedig cégvezetői tisztséget lát el, míg a másik személy a társaságokban fordítva látja el ezeket a tisztségeket (az elsőben cégvezető, a másikban ügyvezető).
Mindenképpen fontos tehát körültekintően megvizsgálni, hogy milyen jogkörrel rendelkeznek a cégvezetők a társaságokban, döntéshozatalhoz szükséges-e együttes aláírás, vagy az ügyvezetők egyszemélyben járnak-e el a társaságok mindegyikénél. Összegzés Annak megítélését, hogy két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül vagy sem, számos nehezen megítélhető, körültekintést igénylő tényező nehezítheti, azonban fő szabályként elmondható, hogy kapcsolt vállalkozási viszony jellemzően (1) többségi tulajdon vagy szavazattöbbség; (2) meghatározó befolyás gyakorlás; illetve (3) közös ügyvezetés esetén állhat fenn. Emellett a jogszabály értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül a külföldi telephely, valamint külföldi vállalkozás belföldi telephelye is. Megjegyeznénk még, hogy miután valamennyi rendelkezésre álló információ és körülmény vizsgálatával megállapítottuk, hogy a társaságok kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek, fontos, hogy bejelentési kötelezettség is keletkezik. Ez a kötelezettség azonban csak akkor áll be, ha a társaságok egymással szerződést (ügyletet) kötnek – akár írásban, akár szóban –, ebben az esetben 15 napon belül be kell jelenteniük kapcsolt vállalkozási kapcsolatukat az adóhatóság részére.
Az érintettek sok esetben megfeledkeznek róla, hogy kijelentési kötelezettség is terheli őket, a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését követő 15 napon belül. A be- és kijelentési kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság 500. 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja a mulasztó felet. Elmondható tehát, hogy a kapcsolt vállalkozások azonosítása, a kapcsolt viszony fennállásának meghatározása a transzferárazás egyik kulcskérdése, hiszen ez az alapja valamennyi, e témakörhöz kapcsolódó kötelezettségnek. Ha ez az azonosítás megtörtént, akkor következik annak megítélése, hogy keletkezik-e a feleknek transzferár nyilvántartás készítési és esetlegesen társasági adóalap módosítási kötelezettsége. Amennyiben kétségei vannak annak megítélésében, hogy vállalkozása, vagy valamely ügyfele rendelkezik-e kapcsolt vállalkozással, segítünk Önnek. Elérhetőségeink » A cikk szerzői: Pásztor László – KONDOR Holding – TP üzletágvezető, adószakértő; dr. Kondor Bence Barnabás – KONDOR Holding – alapító; Tósoki Csilla – Senior Transzferár Tanácsadó
A kapcsolt vállalkozások definíciója a számvitelben és a társasági adóban is fontos: előbbinél az a kérdés, milyen cégek kerülnek be a konszolidált beszámolóba, utóbbinál pedig az egymás közti ügyletek árazását kell alaposan végig gondolni. A számvitelben a vállalatokban gyakorolt befolyás és annak mértéke a döntő – mutat rá az Adózó Akkor beszélünk kapcsolt vállalkozásról, ha egy cég egy másik cégben közvetlenül, vagy egy leánycége révén közvetetten meghatározó befolyással bír. A meghatározó befolyás azt jelenti, hogy ő dönthet a menedzsment, a felügyelőbizottság összetételéről. Ez összejöhet úgy, hogy ő a többségi tulajdonos, de akár úgy is, hogy a többi tulajdonos ezt a céget ruházza fel különböző szerződésekkel és meghatalmazásokkal arra, hogy döntsön. Nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a számvitelben az, ha egy magánszemély több társaságban is többségi tulajdonos. Attól, hogy egy vállalkozónak van egy kamiongyára és egy fűszerkereskedése is, még nem kell a két céget egy konszolidált beszámolóba rakni.
Szintén 15 napon belül jelenteni kell, ha a szerződéses viszony megszűnik. Ha a kapcsolt vállalkozások között nincs semmi kapcsolat – például a virágboltunk mellett van időnk terítőket hímezni és azt webáruházban eladni –, akkor nincs semmi teendőnk.
Kik lehetnek egymással kapcsolt vállalati jogviszonyban? Az itt meghatározottak szerint mindenki, aki adózónak minősül, például: magánszemély, adószámos magánszemély, őstermelő, egyéni vállalkozó, egyéni cég, Kft., Bt., Zrt., Nyrt., egyesület, alapítvány, szövetkezet, egyesülés, európai részvénytársaság, európai szövetkezet, külföldi vállalkozó, stb. Mikortól áll fenn egy kapcsolt vállalati jogviszony? Attól a naptól kezdődően, amikor a fogalom szerinti helyzet fennáll. A kapcsolt vállalati jogviszony attól függetlenül fennállhat, hogy a felek között elindult-e bármilyen gazdasági kapcsolat vagy nem. Mit jelent a többségi befolyás? Ez egy olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese. Jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására.
Rákosi Mátyás magyar követője, Orbán Viktor sem tesz mást, mint a saját, a pártja, a családja szolgálatába állítja, és ezzel a földig alázza a tudományt, annak magyar művelőit, kivétel nélkül, mind egy szálig. Ez akkor is így van, ha a Magyar Tudományos Akadémia összes beszari tagja és majd újonnan kinevezésre kerülő vezetői mind azt fogja bizonygatni, hogy csak azért vállalták a maradást Orbán Viktor irányítása alatt, mert abban reménykedtek, hogy az valahogy mégiscsak jó lesz (nekik mindenképpen) és más nem tudná mindezt olyan jól csinálni, mint ők. Ez undorító és aljas viselkedés, kedves Barabási Albert László professzor úr és társai. És akkor felmerül a kérdés: kinek van erkölcsi alapja ezek után pálcát törni a magyar vidék feudális alárendeltségbe, teljes anyagi függőségbe, jogfosztottságba és kilátástalan helyzetbe kényszerített százezrei felett, akik a saját életükért, a mindennapi betevőért, egy kiló krumpliért készek bárkinek eladni a lelküket és a szavazataikat? Akkor, ha a Barabási Albert Lászlókhoz hasonló nagy tudású, nemzetközileg megbecsült emberekbe is csak annyi tisztesség szorult, hogy egy állami kitüntetésért, a Führer kézszorításáért vagy valamelyik udvaronca dicsérő szavaiért cserébe készek eladni a saját becsületüket, emberi tartásukat és a kollégáikat is.
Álljon itt az Index vele készült interjúja, hadd lássa mindenki, a sarkosan megfogalmazott állítások még csak nem is adják vissza a nyilatkozat teljes szörnyűségét. Mert az maga az értelmiség fényes nappal elkövetett történelmi árulása. Barabási Albert László egy személyben jeleníti meg a magyar értelmiség minden impotenciáját, megalkuvó szervilizmusát, önző és a tömegeket semmibe vevő, a hatalomhoz kitüntetésért, pénzért dörgölődző nihilizmusát. És ezen sajnos egy fikarcnyit sem változtat, hogy a professzor úr mit talált fel eddig és mit fog még feltalálni a jövőben. x Zsebesi Zsolt
A tudomány megvan nélkülük, sőt csak nélkülük van meg. Ők azonban a tudomány nélkül halottak lennének. Vagyis nem a tudomány érdeke, hogy Orbánnal jóban legyen, hanem Orbán létérdeke, hogy a tudomány neki szolgáljon. És – mint látjuk – vannak, akik örömmel szolgálnak neki. Barabási Albert László, aki nem oly régen még felemelte a szavát a CEU elüldözése ellen, mára már oly mértékben pacifikálódott, hogy azt volt bátor nyilatkozni az Indexnek a Tudományos Akadémia elestéről: hogy mondhatott volna bármit, az ügy akkor is így végződött volna, ordítozni lehetett, de változtatni nem. Pont ezek az erkölcsileg védhetetlennek minősülő érvei voltak a náci Németország tudósainak, értelmiségének, akik ugyancsak azzal mosakodtak a népirtással és Németország földig alázásával, tönkretételével, a világ lángba borításával, a több tízmillió ember halálával végződött nemzeti szocialista ámokfutás után, hogy akármit is mondtak volna, az úgy is megtörténik. Hát ez igazán bátor, erkölcsös, példamutató és amolyan erdélyi vagány fellépés volt a hatalom oldalán.
Vespignani járványügyi modelljei segítik jelenleg az egész világon a Covid-19 elleni védekezést: adataival támogatja a WHO-t, a Fehér Házat, de még a magyar döntéshozók is konzultáltak a tudóssal a hazai járvány első napjaiban. A magyarul most a Libri gondozásában megjelenő, rendkívül aktuális könyvről online beszélgetett Barabási és kollégája, Vespignani. Tovább olvasok Barabási szerint azonban az elmúlt két év volt az, ami igazán sokat számított, hiszen a covid kitörése után mindenki egy kicsit hálózatkutató lett, a vasárnapi ebédeknél a családok a reprodukciós rátáról és a kontaktok számáról kezdtek beszélgetni. A Behálózvában annak idején ő is szánt egy fejezetet a vírusok terjedésének, szerinte ugyanis már egy ideje lehetett tudni, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e víruskitörés, hanem az, hogy mikor lesz és milyen lesz a kiterjedtsége. "Mire a covid jött, már működtek azok az eszközök, amelyekkel a vírusok terjedését modellezni lehet" – mondta, majd elmesélte, hogy sajnos azonban ez nem volt elég.