A sportpályáknak és sportszereknek köszönhetően akár több órát is el lehet itt tölteni, a tanösvények bejárása után is. Aki kíváncsi arra, hogy a Börzsönyben található kisvasutaknál van-e kisebb vonat a környéken, annak figyelmébe ajánljuk a Hangyavasutat, amely az eredetihez képest apróbb méretű szerelvényeken szállítja utasait. Hangyavasút – Árak és menetrend Gyermek, diákjegy egy útra: 350 Ft Gyermek, diákjegy menettérti: 500 Ft Felnőtt jegy egy útra: 500 Ft Felnőtt jegy menettérti: 750 Ft Családi jegy egy útra: 1. 450 Ft Családi jegy menettérti: 2. 000 Ft A Hangyavasúton 4 év alatti gyerekek csak szülői felügyelettel utazhatnak! Menetrend: A hangyavasút menetrend szerint közlekedik: /HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL/ 05. 01-06. 15-ig és 09. 01-09. Látnivalók a környéken - Siroki vár. 30-ig minden nap 03. 15-05. 01-ig, 06. 15-08. 31-ig, 09. 30-tól hétvégén és ünnepnapokon. Főszezonban remiz állomáshelyről indul: 9:50-től óránként Parkoló állomáshelyről indul: 10:00-től óránként. Egyéb időpontokban az időjárás függvényében, ill. előzetes bejelentkezés alapján a hangyavasút közlekedik.
Erre a célra építették ki az egész évben díjmentesen látogatható Cuha-völgyi tanösvényt. Némi kalandot jelent a túrázók számára, hogy a patak többször híd nélkül keresztezi az utat, ahol csak a köveken ugrálva vagy a kidőlt fákon egyensúlyozva lehet száraz lábbal átkelni. A tanösvény részeként erdei tanterem, pihenőhelyek és szalonnasütőhelyek állnak a kirándulók rendelkezésére. A környék látványos természeti képződményei: Kőpince-forrás és barlang, az egykori hírhedt bakonyi betyár, Savanyú Jóska búvóhelyeként elhíresült Betyárpamlag-barlang, Zörög-tető, Zsivány-barlang, Ördög-rét, Remetelyuk. Cseszneki várrom A Csesznek község határában, egy sziklacsúcson emelt vár eredetileg a 13. században épült, de az évszázadok során többször átalakították, újjáépítették. Programok, Látnivalók a környéken. A középkori viszályok és háborúk, török hódítás, Rákóczi-szabadságharc, majd végül földrengés és tűzvész által is pusztított vár a 19. század elejétől már teljesen lakhatatlanná vált, azonban annak 1970-es években konzervált, még romjaikban is tekintélyes épülettömbjei napjainkban nyári kulturális programok, várjátékok színhelyéül szolgálnak.
A főépület homlokzatát 2004-ben az eredeti színezésnek megfelelően felújították. Ma is megtekinthető a híres kovácsoltvas kapu, a kastély díszudvara a szökőkúttal, a főépület központi részének néhány eredeti szépségben pompázó lakosztálya, a lenyűgöző díszterem, a nyári ebédlőként szolgáló Sala Terrana és a szintén nemrégiben helyreállított kápolna. A kastély nemzetközi hírű Haydn hangversenysorozatok és a barokk életet felelevenítő rendezvények helyszíne. Látogatható áprilistól-októberig, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között; november-től márciusig pénteken, szombaton és vasárnap, 10 és 16 óra között (idegenvezetés kb. félóránként). Fertőszéplaki tájházak (3, 3 km) Fertőszéplak, Nagy Lajos u. Látnivalók a környéken - Lázár Lovaspark. 31-39., Tel. : +36-99/370-918 Az öt egymás mellett lévő fűrészfogas beépítésű, valószínűleg 1860. és 1870. között épült hangulatos parasztház közül négyben a korabeli életkörülményeket tekinthetjük meg korszakonként, a XIX. századtól az 1950-es évekig. A Nagy Lajos utca 37. számú házban a környék életét a XV.
Sümegi Vár A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. Zalacsányi Horgásztó A Zalacsányi-tó, köszönhetően az intenzív telepítésnek, igen népszerű a horgászok körében, ahol rekord méretű, kapitális halak kifogására nyílik lehetőség. Rendszeresen tartunk horgászversenyt. Horgászat, Halastó, Horgásztó A Zalacsányi-tó, köszönhetően az intenzív telepítésnek, igen népszerű a horgászok körében, ahol rekord méretű, kapitális halak kifogására nyílik lehetőség. Helyszínen halpucolásra is lehetőség van. Halak: Ponty (rekord méretüek) Amúr Harcsa Csuka Süllő (nagy állomány) Tokhal ( lénai) Zalaszántói Béke Sztupa A zalaszántói Béke Sztupa a 316 méter magas Világosvár hegyről néz a Balaton ra, 30 méter magas és 24 méter széles. Ez Európa egyik legnagyobb sztúpája és kívánjuk, hogy járuljon hozzá a világbékéhez! Buddha tanításai, ereklyéi és egy 24 méteres életfa található a Sztupa belsejében. A Buddha szobor Dél-Koreából származik.
13 km / 4, 5 óra) Mátrafüredi indulással: "Kilátók nyomában": Mátrafüred – Muzsla-kilátó – Rákóczi-forrás – Sástó – Kozmáry-kilátó – Mátrafüred (Kb. 6, 2 km / 3 óra) "Mátrafüred túra": Mátrafüred – Ördög-forrás – Máriácska – Mátrafüred (kb. 2, 5 km / 1 óra) "Tanösvény túra": Mátrafüred – Pipis-hegyi repülőtér – Szent Anna-tó – Sár-hegy – Gyöngyös (kb. 8 km / 3 óra) Kékestetői indulással "Ilona-völgyi túra": Kékestető – Sas-kő – Markazi-kapu – Ilona-völgyi-vízesés – Sándorrét – Parádfürdő (kb. 12 km / 4 óra) "Kékes túra": Kékestető – Mátraháza – Vörösmarty-fogadó – Csór-hegy – Nagy-Lipót – Galyatető (kb. 11, 5 km / 4 óra) "Régmúlt nyomában": Kékestető – Jávoros-forrás – Remete barlang – Benevár – Mátrafüred (kb. 6 km / 2, 5 óra) Galyatetői indulással "Galya túra": Galyatető – Nyírjés bérc – Csór-réti-víztározó – Nagy-hidas bérc – Mátraháza (kb. 8 km / 3 óra) "Várak útján": Galyatető – Galyavár – Mátraszentlászló – Vörös-kő-kilátó – Ágasvár – Két vár köze – Cserteri várrom – Pásztó (kb. 18 km / 6 óra) Mátrafüred (9 km) A nevét hideg vízű fürdőjéről kapta, Ótátrafüred mintájára.
A fogadóépület kiállítása a Kis-Balaton élővilágát mutatja be. A bivalyokat tavasztól-őszig a bemutatóhelyről induló 1, 5 km-es sétaút bejárásával lehet megnézni. A 30 hektáros területen 200 bivaly él. Télen az istállóban láthatók. Vörsi Tájház: A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerteti a nyári időszakban nyitva tartó kiállítás a vörsi talpas házban. Kis-Balaton bemutatóház, Zalavár: A házban kialakított kiállítótérben a látogató megismerkedhet a Vársziget történetével, képet kaphat az itt folyó régészeti munkák eredményeiről is. Betekinthet a Balaton megvédésének titkaiba, a vízi világ életébe nemcsak diorámák segítségével, hanem a szigorúan védett területeken elhelyezett kamerák képein keresztül is. A Kis-Balaton Ház mellett található további látnivalók: Cirill-Metód emlékmű, Szent Adorján-bazilika ásatása, Szent István kápolna. Horgászat a Kis-Balatonon: Talán a legromantikusabb környezet a horgászáshoz!
Csongor tőle is tudakolja Tündérhon hollétét, de a Fejedelem se tudja, hogy hol van, viszont megjegyzi, hogy ha Csongor megtalálja, akkor szóljon neki, ő majd meghódítja seregeivel. A Tudós: A száraz, fantáziátlan, haszontalan tudás jelképe. A tudós nem halad előre a tudományban, mindig csak kérdéseket tesz fel, de ezeket a kérdéseket meg sem próbálja megválaszolni. Mindenről sokat tud, vagy legalábbis azt hiszi, hogy sokat tud, de ezt a tudása csak elméleti, semmire sem tudja használni. Eduline.hu. Csongor őt is megkérdezi, hogy merre van Tündérhon, de persze a Tudós szerint tündérek és így Tündérhon sem létezik, az csak mese, vagy maximum álom. Csongor tehát hiába találkozott a Pénzzel, a Hatalommal, és a Tudással, egyik sem tudott neki segíteni, így végül kétségbeesésében a Szerelemhez fordul, hátha az útba tudja igazítani. A magasztos jelenetet Balga érkezése szakítja félbe, akinek panaszkodásából megtudjuk, hogy fel akarta akasztani magát, de túl vékony kötéllel próbálkozott és az elszakadt. Csongor és Balga beszélgetéséből megtudjuk a részleteket is: Balga ismeri Csongort, ugyanabból a faluból származnak.
Szerző:Katona József A mű címe: Bák-Bán Műfaj: Dráma, líra, epika A mű keletkezése: A dráma keletkezéstörténeti szempontból a magyar irodalom egyik legrejtélyesebb műve. A visszaemlékezések szerint Vörösmarty 1821-ben jutott hozzá a Csongor egyik forrásául szolgáló XVI. századi széphistóriához. A művet 1827 tavaszán kezdte el írni, de csupán az első négy felvonás készült el, majd a munkát félbeszakította. A Csongor és Tündének egyetlen, még letisztázatlan kézirata maradt. A Csongor és Tünde szereplői - Olvasónaplopó. Ennek első része egy vázlat a tervezett cselekményről, melyből nem derül ki, hogy verses epikai művet vagy drámát szándékozott készíteni a költő. A vázlat után egy szereplőlista áll, majd az I–IV. felvonás szövege. A Csongort Vörösmarty feltehetően azért szakította félbe, mert Kisfaludy Károly felkérésére az Eger című elbeszélő költemény írásába fogott, amelyért felajánlott díj kisegíthette nehéz anyagi helyzetéből. Bővebben…
Csongornak többször is rá kell szólnia, hogy térjen a lényegre, sőt, még azzal is megfenyegeti, hogy ott hagyja a fa alatt. Mirígy szavaiból pedig nagy nehezen a következő történetet lehet kihámozni: Csongor falujában, a szülei kertjében van ez a bizonyos "boszorkánydomb". Nevét onnan kapta, hogy semmi sem terem meg rajta a gazon kívül. Nemrég azonban elkezdett növekedni rajta egy csodás almafa. Ez a fa háromszor virágzik naponta, ezüstvirágokat hoz, majd minden este aranyalmákat terem. A probléma csak az, hogy a falu népe – köztük Csongor szülei – nem tudják megszerezni ezeket az almákat, mert bárki is próbálja meg leszedni őket éjszaka, amikor megérnek, bűvös álom száll rá, elalszik, az almák pedig reggelre eltűnnek. A falu népe végül azt találja ki, hogy egy öregasszonyt ültetnek a fa alá, mivel az öreg emberek már kevés alvással is beérik. Csongor És Tünde Olvasónapló – Kutahy. Ez lett Mirígy, aki immár három napja és éjjel ül a fához kötözve. Persze ő sem járt eredménnyel, az éjszakai bűvös álom őt sem kerülte el. Csongor végighallgatja ugyan a történetet, de különösebben nem hatódik meg azon, hogy a boszorkány napok óta a fához van kötözve.
Csongornak persze nem tetszik, hogy éppen csak megtalálta a régóta keresett szerelmet Tünde személyében, a lány máris elhagyja. Kétségbeesetten kérdezi, hogy hova kell mennie, mire Tünde közli: Tündérhonba. Csongor ekkor azt akarja tudni, hogy az merre van, mire Tünde közli, hogy azt a helyet halandó ember meg nem találja. Csongor ezt természetesen kihívásnak veszi, és kijelenti, hogy bárhová is kell Tündének mennie, utána megy, megkeresi. Tünde eltűnik, Csongor pedig azon tűnődik, hogy valóság volt-e egyáltalán a találkozás a tündérlánnyal. Érkezik Ilma, akiről hamarosan kiderül, hogy ismerik egymást Csongorral, még abból az időből, amikor Ilma és ember volt és Böskének hívták. Csongor most is Böskének szólítja Ilmát, aki méltóságteljesen közli, hogy mióta tündér és Tünde szolgálója lett, azóta már nem közönségesen Böskének hívják, hanem Ilmának. Na, ez pont nem érdekli Csongort, neki az lenne a lényeg, hogy Ilma igazítsa útba, hogy merre keresse Tündérhont. Csongor és tünde olvasónapló. Ilma rejtélyesen válaszol: ILMA "Sík mezőben hármas út, Jobbra, balra szertefut, A középső célra jut. "
Közben érkezik Balga is, aki meg a sült galambot és a palack bort követte, amik a hármas úthoz érve szintén eltűnnek. Csongor most három közeledő alakot vesz észre: ugyanazokkal találkozik, akikkel legutóbb: a Kalmárral, a Fejedelemmel és a Tudóssal. De mekkora a változás! A Kalmár megöregedett és tönkre ment: mankóra támaszkodik köszvényes lába miatt, ruhája tiszta rongy, éhes és szomjas. Otp autónyeremény september 23