Nyitókép: Körkéály Zsolt Egy nemzet akkor képes a megmaradásra, ha tagjaiban ott él a büszkeség és a tudat, hogy érdemes ahhoz a nemzethez tartozni – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a március 15-e alkalmából rendezett állami kitüntetések átadásán kedden Budapesten. Semjén Zsolt a külhoni, nemzetiségi és egyházi élet kiemelkedő képviselőinek járó elismerések átadásán úgy fogalmazott: nincs még egy nép, amelyik arányait tekintve annyi Nobel-díjast adott a világnak, mint a magyarság, vagy annyi szentet a katolikus egyháznak, mint az Árpád-háziak. Kitért arra is, hogy végigtekintve a történelmen, nincs egyetlen olyan kultúra sehol a világon, ahol valamilyen formában a kitüntetés, az elismerés ne létezne; az ember természetében van az igazságosság iránti igény, hogy a rendkívüli teljesítményeket méltóképpen elismerje. Kitüntetések 2019 március 15 juin. Semjén Zsolt szerint a kitüntetéseknek a magyarság szempontjából nemzetmegtartó erejük van, és amikor a magyar állam a nemzeti ünnepekhez kapcsolódva elismer valakit, azt a büszkeséget adja a magyarság minden tagjának, hogy a nemzetből ilyen nagyszerű emberek és ilyen nagyszerű teljesítmények fakadnak.
Gratulálunk kollégáinknak! (2019. március 13. )
A negyvennyolcasok által megkezdett út és megálmodott álom a magyar szabadságról és a magyar hazáról nem ért véget, nekünk az a szerencsés időszak adatott, hogy immár harminc éve szabadon élhetünk, ma a szabadságért nem kell olyan áldozatot vállalni, mint amelyet akkor kellett – emelte ki. Úgy vélte: Magyarország a mai napig is akkor és attól megy előre, ha sokan végzik el lelkiismeretesen a saját munkájukat. Ezért köszönetet mondott azokért a nagyszerű teljesítményekért, amelyeket a díjazottak tesznek hozzá szűkebb szakmájuk, hivatásuk gyakorlásával az emberek életéhez. Szerinte ennek is köszönhető, hogy a Miniszterelnökség az ország államigazgatásának életében kiemelt szerepet játszik. Március 15. - Ők kaptak Magyar Érdemrend kitüntetést 2019-ben - alon.hu. Hangsúlyozta: ma Magyarország felívelőben van, a gazdaság növekedése kiemelkedően jó, a mindennapok, bár még mindig nehezek, egyre könnyebbek lesznek. Szerinte, ugyanakkor ennek nemcsak gazdasági, hanem emberi dimenziója is van, hiszen az, hogy a mindennapokban, ki hogyan irányít egy intézményt, hogyan viselkedik a saját munkatársaival, meghatározza minden közösség munkájának hatékonyságát.
IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Igazságügyi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság Dr. Vízkelety Mariann Igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár részére TÁJÉKOZTATÁS IRÁNTI KÉRELEM A KÜLÖN ÉLŐ SZÜLŐT GYERMEKÉVEL KAPCSOLATBAN MEGILLETŐ TÁJÉKOZTATÁSHOZ FŰZŐDŐ JOGÁNAK ÉRVÉNYESÍTÉSE Apák az Igazságért Egyesület A gyermeknek apa kell, a saját édesapja! 2016. február 23. 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. Tisztelt Államtitkár Asszony! Az Apák az Igazságért Egyesület, mint jogi személy igen friss szervezet ugyanakkor, mint közösség közel kétéves múltra tekint vissza. Közösségünk tevékenységét mintegy 2500 - többségében gyermekétől külön élő - szülő követi nyomon: elsősorban férfiak (apák), de számos nő (anya és nagymama) is, akik egyetértenek alapelveinkkel. Céljaink közé tartozik a szülők effektív egyenlősége, a gyermekeiktől külön élő szülők szerepének magasabb elismerése, a gyermeknevelésében való teljesebb részvételük elérése. Az Apák az Igazságért Egyesület nevében ezúton kérelmet terjesztek elő a külön élő szülőket megillető tájékoztatáshoz fűződő jog tárgyában azzal, hogy szíveskedjék a Tisztelt Minisztérium Egyesületünk részére - annak közérdeket is képviselő tevékenységére tekintettel - hivatalos állásfoglalást adni arról, hogy a külön élő szülő hol és miképpen érvényesítheti hatékonyan a gyermekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz való jogát.
A bíróságnak vita esetén mindkét szülőt meg kell hallgatnia, és ha a gyermek maga kéri, akkor őt közvetlenül vagy pszichológiai vizsgálat útján kell meghallgatni. A közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok (Ptk. 4:175) a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben akkor is közösek, ha azt az egyik szülő kizárólagosan gyakorolja (pl. a névválasztás). A szülői felügyeleti jog gyakorlását a bíróság vagy más hatóság a gyermek érdekében korlátozhatja vagy elvonhatja. A bíróság – a gyermek érdekeit szem előtt tartva – a külön élő szülőt is feljogosíthatja a gyermekkel kapcsolatos egyes feladatok ellátására. A Ptk. Családjogi könyve a külön élő szülőnek is ad – a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben – jogokat, akkor is, ha a külön élő szülő gyakorolja kizárólag a szülői felügyeleti jogokat. Ez a szülők úgynevezett együttdöntési joga. A gyermek lakóhelyének megválasztása A bírósági gyakorlat bekerült a törvénybe, amely szerint a külön élő szülőnek nincsen joga beleszólni abba, hogy volt párja az ország melyik részén kíván letelepedni.
A közös szülői felügyeletnél a jogalkotó nagy szabadságot enged a szülőknek a kapcsolattartás kérdésében. Előfordulhat az az eset is, amikor a szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztják. Megállapodhatnak úgy is a szülők, hogy a szülői felügyeleti jogokat csak az egyikük gyakorolja. A másik szülőnek ilyenkor nem szünetelnek a jogai, csak nem tudja őket gyakorolni. Ha nincs megegyezés a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról Ha nincs a külön élő szülők között megegyezés a házasság felbontásakor (szükség esetén előtte) vagy az életközösség megszakításakor, akkor a bíróság dönt. Dönthet úgy, hogy melyik szülő gyakorolja kizárólagosan a szülői felügyeleti jogokat, illetve kérelemre dönthet azok megosztásáról is. Ennek megfelelően jelöli ki a bíróság a gyermek lakóhelyét is. Közös szülői felügyeletet nem adhat, az csak a szülők megállapodása alapján, közös kérelmükre lehetséges. Ennek oka, hogy a válás után is rendkívül nagymértékű együttműködést igényel a közös szülői felügyelet gyakorlása, amelyre egyébként csak a megegyezésre hajlandó szülők képesek.
Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL. M. Dr. Demény Zoltán | 2021. 07. 08 | Minden egyéb, ami érdekelheti A kapcsolattartás mind a gyermeki jogok, mind a szülői jogok érvényesülése szempontjából alapvető intézmény. Napjaink ítélkezési és jogalkalmazási gyakorlatában a legtöbb vitát váltja ki, nem elsősorban a szabályozás hiányosságai, hanem amiatt, hogy a családok felbomlásának, a családok kisebb családokra szakadásának, a szülők házassága felbontásának vagy élettársi kapcsolata megszűnésének a következményeként sok – és egyre több – gyermek kerül olyan helyzetbe, hogy különélő szülőjével a családi kapcsolat leginkább kapcsolattartás formájában marad fenn. A Csjt. nem határozta meg a kapcsolattartás célját, és nem teszi meg ezt a Ptk. sem, de a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendelet (Gyer. ) a következőképpen fogalmaz: a kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult más személyek közötti családi kapcsolatot fenntartsa, és a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.
A gyermekkel való kapcsolattartásra a különélő szülőn kívül más hozzátartozók is jogosultak. A nagyszülő, a testvér és – ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult. A kapcsolattartásra – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett – kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte. A kapcsolattartással kapcsolatos ügyek jellemzően a gyermek és a különélő szülő, vagy valamelyik nagyszülő közötti kapcsolattartás rendezésére (szabályozására, újraszabályozására, korlátozására, szüneteltetésére, megvonására) vagy végrehajtására irányulnak. A gyámhivatal mind a szabályozás, mind a végrehajtás körében kizárólag kérelemre járhat el, hivatalból nem. Kérelmet kizárólag egyik vagy minkét szülő, ill. a 14. életévét betöltött gyermek terjeszthet elő, továbbá az, akinek a gyermekkel a fentiek szerint joga van kapcsolatot tartani.
A szülő kapcsolattartási jogának megvonására csak olyan súlyosan felróható magatartások miatt kerülhet sor, amelyek miatt a gyermek érdekét még a korlátozott kapcsolattartás is sértené. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. A kapcsolattartás tárgyában hozott gyámhivatali vagy bírósági döntés végrehajtása - államigazgatási ügyként - a gyámhivatal hatáskörébe tartozik, arról ő gondoskodik. A kapcsolattartás formái A kapcsolattartási jog formáját tekintve lehet folyamatos (rendszeres) vagy időszakos (rendkívüli), és speciális forma a gyermeknek a tartózkodási helyén történő meglátogatása, a vele való levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés. A gyakorlatban a rendszeres kapcsolattartás általában a meghatározott időnkénti (pl. kéthetenkénti hétvégeken ismétlődő) - egy vagy két napos - együttlétet jelenti, míg a rendkívüli az iskolai szünetek, illetve az ünnepek időtartamából meghatározott időtartamú együttlétet.