Hatra emelkedett a magyarországi majomhimlős fertőzöttek száma - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) csütörtökön az MTI-vel. Azt írták: új fertőzött egy 37 éves Somogy megyei, valamint egy 39 éves és egy 33 éves budapesti férfi. Mindhárman majomhimlőre utaló tünetekkel keresték fel a területileg illetékes egészségügyi szolgáltatót. A szakrendelők az eljárásrendnek megfelelően mintát vettek, melyeket beküldtek a Nemzeti Népegészségügyi Központ veszélyes kórokozókkal foglalkozó Nemzeti Biztonsági Laboratóriumába, ahol igazolták és megerősítették a majomhimlő-fertőzést - áll a közleményben. Hozzátették: a betegek általános állapota kielégítő, a kórházi kezelés szükségessége egyik esetben sem merült fel. A fertőzöttek otthonukban tartózkodnak elkülönítve. A területileg illetékes járványügyi hatóságok megkezdték a járványügyi vizsgálatokat, a kontaktkutatások folyamatban vannak - írták. Megjegyezték, ezzel hatra emelkedett a Magyarországon igazolt majomhimlős esetek száma, valamennyien 20-40 év közötti férfiak.
Az aktív fertőzöttek száma nőtt, a kórházban ápoltaké csökkent. Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? Fenyeget-e ősztől ismét a kötelező maszkviselés és szigorítások újbóli bevezetése? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Az elmúlt nap során 6524 új fertőzöttet regisztráltak, ezzel a járvány kezdete óta 1 282 957-re emelkedett azok száma, akiknek a szervezetében kimutatták az új koronavírust – írja a koronaví. Meghalt 101 beteg, vagyis a pandémia Magyarországon már összesen 39 780 áldozatot követelt. Egyre több embert nyilvánítanak gyógyultnak, jelenleg 1 137 648-an vannak. Az aktív fertőzöttek száma 2120-szal, 105 529-re emelkedett. Kórházban a friss adatok szerint 3070 koronavírusos beteget ápolnak, 31-gyel kevesebbet, mint egy nappal korábban. Most 291-en vannak lélegeztetőgépen, csütörtökön 307-ről számoltak be. Az elmúlt napon 28 955 tesztet végeztek el, ezeknek a 22, 5 százaléka lett pozitív.
Magyarországon a beoltottak száma 6 403 956, közülük 6 189 220-an a második, 3 851 024-en a harmadik, 272 286-an már a negyedik oltást is megkapták. 2400 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 868 007-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Meghalt 37, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 45 721-re emelkedett - közölte a pénteken. A kormányzati portálon azt írták: a gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 1 725 324, az aktív fertőzöttek száma pedig 96 962. Kórházban 1688 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 50-en vannak lélegeztetőgépen. Hozzátették: a kormány továbbra is biztosítja az oltás lehetőségét. Azt írták, a vírus továbbra is a beoltatlanokat veszélyezteti a legjobban, ezért őket továbbra is az oltás felvételére kérik. Az oltás továbbra is mindenkinek ajánlott, aki még nem vette fel azt. A megerősítő oltás felvétele is mindenkinek ajánlott, aki négy hónapnál régebben kapta meg az első oltását. Friss hazai adatok: ennyi az új fertőzött Magyarországon Forrás: Shutterstock Az oltás felvétele a kórházi oltópontokon, a háziorvosoknál és a házi gyermekorvosoknál továbbra is lehetséges.
Nyi-ha-ha-ha. Brrrr! Nyi-ha! Vagy valahogy így. Czigány Zoltán: Csoda és Kósza. Pozsonyi Pagony, 2007. 103 oldal (2300 Ft) A mese elején Sajó bácsi és Gyöngyi néni felpattan a traktorra: "Gyere már, Gyöngyikém, elkésünk az új pizzériából! Csoda És Kósza A Pizzériában | Csoda És Kósza · Czigány Zoltán · Könyv · Moly. ", majd Csoda és Kósza is a Puszta Pizzéria felé veszi az irányt, ahol azonban zártkörű rendezvény van. Itt találkozunk Emma asszonnyal, "aki nagyon kövér volt. Olyan, mintha az összes főztjét ő maga ette volna meg idáig, és egyetlen vendégnek sem hagyott volna belőle. " Valamint a főpincérrel, aki egy minisztert, Tök Eleket várja ebédre, és abban reménykedik, hogy ha jó benyomást tesz rá, felkapott és sikeres lesz az étterme. Csodát és Kószát is beülteti végül egy asztalhoz, hogy a pizzázó lovakkal kápráztassa el a fontos vendéget, azonban nem szolgálja ki őket, mert meg kell várniuk a minisztert az evéssel, hiszen a kerek pizzába beleharapó patások látványa kedvezőbb annál, mintha már csak az elfogyasztott étel morzsái felett csámcsognának. A hatalomhoz törleszkedő, ügyeskedő főpincér végül pórul jár, mert Kósza nem bír magával, megeszi az összes pizzát, a torkos szakácsnő pedig megijed a konyhába beszabaduló ló látványától, és kövér termete miatt mindent felborít, összetör.
És ami a legfontosabb, a meséken át a gyerekek egy olyan világról hallanak, amihez rengeteg közük van. De azért nem szabad megfeledkezni a minden egyes mesét követő "zárónyihogás" megfelelő előadásáról sem. Nyi-ha-ha-ha. Brrrr! Nyi-ha! Vagy valahogy így. Czigány Zoltán: Csoda és Kósza. Pozsonyi Pagony, 2007. 103 oldal (2300 Ft) – kiáltott föl. – Remekmű, kedves tanítványom! – Majd levette egy pillanatra a szemét a képről, és megint felkiáltott. – Jaj, ez nem a tanítványom! Ez a ló! Ez a lovasiskola! Ez nem a Gödöllői Művésztelep! Csoda És Kósza A Pizzériában. – Aztán megint vissza a képre. – De hát mégiscsak remekmű! Kérem, magát meghívom a Gödöllői Művésztelepre! " Azonban nem csak az elvonatkoztatás, az idealizálás hiányával, a mindennapi, jól ismert környezetből való kiindulással, egy jelenkori társadalmi-kulturális háttér felrajzolásával feszeget határokat a könyv, hanem még a humorban is szokatlan, tabukat is áthágó megoldásokat alkalmaz (és ahogy az olvasó, úgy a szereplő is megrökönyödik ezen). A Csoda és Kósza a múltban című kalandnál, amikor a dinoszauruszok korába csöppen Kósza, olvashatjuk a következőt: " – Ez egy tank – mondta Kósza.
Mire Kósza, "akinek a fejében gyakran összekuszálódtak a dolgok", kijelenti, hogy Sajó bácsiék farkast fognak enni a nemrég megnyílt Puszta Pizzériában, és úgy érzi, ebből nem lehet kimaradni. Czigány Zoltán meséi a műfajnak jó pár bevett sablonját teljesen nélkülözik: olyan határokat lép át, melyeket kimondva vagy kimondatlanul, de minden rendes mesekönyvnek be kell tartania. Ez tehát egy rendetlen mesekönyv. Ráadásul még hozzá egy jó mesekönyv is, mely tényleg nem csak gyerekeknek szól. Hét kalandon keresztül ismerkedhetünk meg Csodával és Kószával, a két gödöllői illetőségű lóval, na meg persze az ő nem is akármilyen világukkal. Ami rögtön meghökkenti az olvasót, az az, hogy nem valamilyen naiv gyermekkép alapján elképzelt időtlen, rózsaszín játékvilágban jár, ahol csilingel a kisvonat, a pacik meg a zöld réten ugrálnak… Nem: az idő és helyszín a posztszocialista Magyarország, a még nem teljesen modernizálódott vidékkel és a forgalmi dugókkal és kutyagumival teli fővárossal együtt. Az illusztrátor, Baranyai András pedig kiválóan ráérzett erre.
Még a mese sem él meg szerelem híján, és persze megint Kósza keveri a bajt, aki tavasz ébredtével nosztalgikus nyerítéssel, mondhatni, egy szerelmi lózattal emlékszik vissza egy másik, régi virágnyílásra és bimbózó érzelmeire bizonyos Kanca Manci iránt. Ám a múlt még egy varázs-ló segélyével is visszahozhatatlannak bizonyul, így a csődörnek be kell érnie a friss hús, Kanca Muci bájaival. De Kósza nem enged, rabul akarja ejteni a múltat, és egy másik mesében egy lórúgással egyszerűen visszaforgatja az idő kerekét. És miként a festménygyártásnál, ismét kezd beindulni az üzlet, a buta emberiség szakajtószám hozza az órákat átszereltetni, ám egy napórát szállító néger kannibál napórájával meggyűlik a lovak baja, és Gyöngyi néni rezignáltan vonja le a végkövetkeztetést: hiába jár visszafele a mutató, az idő mégis előre halad. Nagy lendülettel megírt, fantáziadús, szellemes, olykor egyenesen bölcs novelló (pardon! ) -sorozat, melyet Baranyai András nagyszerű rajzai tesznek még emlékezetesebbé.