Szállítás: 1-2 munkanap Árakkal kapcsolatos információk: Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár A Cold Mountain fegyház E blokkjában, a siralomházban, néhány rab várja, hogy elérkezzen az idő, amikor végig kell mennie a halálsoron, melynek a végén ott magasodik a villamosszék, az Öreg Füstös. Könyv: Stephen King: A halálsoron. Adatok Eredeti megnevezés: The Green Mile Kötésmód: ragasztott kartonált Méret [mm]: 122 x 200 x 33 Stephen King Stephen Edwin King (Portland, Maine, 1947. szeptember 21. –) amerikai író, a jelenkor egyik legolvasottabb szerzője, akit az úgynevezett popkultúra első számú írójaként szoktak emlegetni. Negyvennél is több nyelvre lefordított művei több mint 400 millió példányban keltek el világszerte, a legtöbb művét meg is filmesítették.
A történet egyik apró, de szintén emlékezetes szereplője Mr. Jingles, a kisegér, akit volt, hogy számítógépes animációval tupíroztak fel (például amikor Coffey feltámasztja őt), ám összesen közel 15 betanított egérrel dolgoztak. "Isten nem ruházna ilyen hatalmat egy olyan emberre, aki gyerekeket ölt. Stephen king halálsoron videa. " A produkció egyébként nagy késésben volt, ez pedig nagyon feszültté tette a forgatást. Frank Darabont többször idegeskedett, egy alkalommal ez felszínre is tört: felkapta a díszlet kutyaházát, és a túlsó falnak dobta. A Blu-Ray lemez audiokommentárján a rendező ezt persze tagadta és városi legendának minősítette. Duncan kétségkívül nagydarab ember volt, ám körülbelül 196 centiméterével tulajdonképpen átlagosnak volt mondható a Halálsoron forgatásán: a Brutalt játszó David Morse éppen csak pár centiméterrel volt alacsonyabb nála, James Cromwell pedig, aki a filmben Hal Moores megszemélyesítője, még magasabb is nála. Kénytelenek voltak hát trükköt alkalmazni, hogy még nagyobb behemótként láthassuk Coffeyt.
Sokan azt mondják, hogy az emberélet a legfontosabb, de nem tudtam szó nélkül elmenni Mr. Jingles (a filmben Csengettyű úr) előtt sem, azaz a kisegér előtt, aki Del háziállata lesz, a halála előtt pedig megígérteti Paullal, hogy vigyáznak rá. Ez az a kisegér, akit puszta bosszúból Percy eltapos és megöl, és ez az a kisegér, akit Coffey feltámaszt a képességeivel, és ez az a kisegér, aki a könyv legvégén is megjelenik, és nem tudtam már mérlegelni, hogy miatta, vagy minden miatt potyognak az utolsó oldalakon a könnyeim. Nem szeretnék spoilerezni, csak annyit írok, hogy a film érzelmileg egészen kíméletes, de a könyv az, amelyik a földbe döngöl lelkileg. Nem csak azon fő kérdés mentén, hogy ki és milyen alapon dönt egy-egy ember életéről, hogy a kicsinyes játszmák és bosszúk mekkora károkat okozhatnak, hanem azért is, mert a könyv végén kiderül, hogy a szereplőknek milyen sorsuk volt a halálsor után, Paul személyes tragédiája, és nem utolsó sorban Mr. Stephen King: A halálsoron - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Jingles először megmosolyogtató, majd szívfacsaró sorsa.
Személyre szabott könyvek! Tisztelt Látogatónk! Annak érdekében, hogy az ízléséhez minél közelebb álló könyveket tudjunk a figyelmébe ajánlani, arra kérjük, hogy fogadja el az ehhez szükséges böngésző sütiket (cookie-kat) az "Elfogadom és bezárom" gomb megnyomásával. Ennek hiányában, weboldalunk csak a weboldal használata szempontjából legszükségesebb cookie-kat telepíti a böngészőjébe. Cookie-preferenciáit később is módosíthatja a böngészője Süti beállítások menüpontjában. További részletekért olvassa el a Mai-Kö (Mirabellum Bt. ) adatkezelési tájékoztatóját! Adatkezelési tájékoztató
A három nagy nemzeti ünnepünk közül március 15. megünnepléséhez szokott a legtöbb történelmi publikáció és magyarázat kapcsolódni, talán nem véletlenül. A korszak - vagyis a reformkor és a forradalom illetve szabadságharc - ugyanis történészeink által alaposan fel lett dolgozva, ahhoz számtalan érdekesség kapcsolódik. Ezek közül most, jelen posztomban ötöt szeretnék kiemelni. Az időjárás a nagy napon Sok esetben határozta meg vagy legalábbis befolyásolta a történelem menetét az időjárás. 1848 március 15 események. Bár 1848 március 15. eseményeit nem határozta meg alapvetően az aznapi furcsa idő, mégis mint érdekesség, talán megemlíthető, hogy 172 évvel ezelőtt, azon a bizonyos napon bizony végig esett az eső. Idézve Petőfi Sándor naplójából: "... Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el.... " A rossz idő dacára az egyetemnél 10 ezer, később pedig délután a Helytartótanácsnál és a budai várnál már 20 ezer ember gyűlt össze, hogy átadja az osztrákoknak a 12 pontot és kikövetelje Táncsics Mihály kiengedését.
Aligha a forradalom szó az, ami legelőször eszébe jut bárkinek az Akadémiáról. Jól meggondolva nyilvánvaló azonban, hogy 1848. március 15. eseményei, illetve az azt követő történések a Tudós Társaságot sem hagyták, hagyhatták érintetlenül – számol be Katona Csaba történész írása az oldalon. Elég csak a vezető tisztségviselők nevét megemlíteni: az elnöki tisztet 1848 márciusának idusán gróf Teleki József nyelvész töltötte be, akinek közéleti szerepvállalását jelzi, hogy korábban többek között Csanád, majd Szabolcs vármegye főispánja volt, 1842 és 1848 között pedig Erdély kormányzója. 1848. március 15. eseményei > Március 15. - wyw.hu. Bár egy akadémiai elnököt a legtöbben szobatudósként képzelnek el, Telekinek komoly politikai és gyakorlati tapasztalata volt. Egy jellemző példa az élményeiből: amikor 1836-ban mint megyei főispán részt vett Nagykállóban Szabolcs vármegye tisztújításán, az ittas kortesek között kitört verekedés során "az erkélyre jött főispán is kővel mellbe dobatott". A Tudós Társaság alelnöke (másodelnöke) pedig nem más volt, mint a vele egy napon, 1830. november 17-én megválasztott gróf Széchenyi István, aki mint közismert, miniszteri tárcát is vezetett gróf Batthyány Lajos kormányában.
Toldy ezt az eseményt így nevezte egy Széchenyihez írt levelében: "egy kis revolutio". Kellő cinizmussal azzal is megtoldotta mondandóját, hogy "a mathematikai és philosophiai sőt általában a tudományos előadások majd elszoktatják ezt a publicumot". A forradalmi események sokasága azonban, érthető módon, végső soron megakasztotta az Akadémia rendes működését. 1848. március 27-én lett volna egy újabb kisgyűlés, amelyet már nem tartottak meg, sőt rögzítették, hogy mivel Magyarország sorsa forog kockán, "nem találtak magokban lelki nyugalmat tudományos tárgyalásokra". Április 1-jén mégis sor került egy újabb kisgyűlésre. 1848. március 15. | Perkátai Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda. "A tudományt harczok között sem szabad felejtenünk…" A tudósok felelősségét jelzi, hogy fölvetették egy nemzeti közlevéltár létrehozását Pesten, bár 1756 óta működött már az Archivum Regni, a mai Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának jogelődje. Külön érdekesség, hogy a Természettudományi Osztály felszólította a Matematikai Osztályt, hogy dolgozzon ki javaslatot egy általános mértékrendszerre.
Buda bevételét követően, az 1849. június 4-i kisgyűlésen úgy döntöttek, hogy szülessen meg egy az Akadémia "a nemzeti kormány iránti engedelmességét, s az ország kormányzója iránt tartozó tiszteletét kifejező irat". 1848 március 15 eseményei vázlat. A szabadságharc melletti lojalitást e dokumentumát köröztették a tagok között aláírás céljából, de megrongálódott, így végül Horváth Mihály vallás- és közoktatásügyi minisztert egy másik példány átadására kérték fel. Ezen a gyűlésen is részt vett a kiváló katona, Kiss Károly, aki pár nappal korábban, június 1-jén írt naplójában súlyos gondolatokat fogalmazott meg, sajnos nem alaptalanul: "…az orosz interventio ellen az európai hatalmasságok közül senki, de senki még csak tiltakozolag sem lépett fel, világos lőn előttem, hogy a magyar forradalom magára hagyatva, bukni fog. Bukni nem azért mint ha az osztrák hadaknak ellen nem állhatna, mert a magyar egészen szervezetlen fiatal hadnak sikerült nem egyszer az osztrák hadakat nyílt nagy ütközetben is legyőzni. " Súlyos veszteségek 1849. július 2-ától az Akadémia nyári szünetet hirdetett, amikor pedig legközelebb összeültek volna, szeptember 4-én, már nem volt erre mód, hiszen addigra a győztesek minden egyesületi működést betiltottak.
Forradalmi hangulatban Az első magyar kormány tagjai közül öten képviselték az Akadémiát – Széchenyi mellett Deák Ferenc (tiszteleti tag) igazságügy-, báró Eötvös József (rendes tag, 1870-től elnök) vallás- és közoktatásügyi, Szemere Bertalan (levelező tag) belügy-, Mészáros Lázár (levelező tag) pedig hadügyminiszter volt –, az Akadémia érintettsége aligha vitatható. Szemere Bertalan később maga is miniszterelnök lett, Horváth Mihály (rendes tag) az ő kormányának volt a vallás- és közoktatásügyi minisztere. A vezető tisztségviselők politikai mozgástere világosan kijelöli, hogy az Akadémia, nem tudta volna kivonni magát a "nagy év", majd 1849 eseményeiből. 1848 marcius 15 esemenyei. Alig pár nappal a Pesten kirobbant forradalom, illetve az azzal párhuzamosan zajló pozsonyi és bécsi sorsdöntő események után rendkívüli kisgyűlésre került sor. Ezen Toldy (Schedel) Ferenc lelkes beszédben magasztalta a "sajtó felszabadítását s általában hazánk politikai viszonyainak gyors és szerencsés átalakulása szép időszakát". Szavainak súlya volt, ami személyes tekintélyén túl adott helyzetben abból fakadt, hogy 1835-től ő volt az Akadémia titoknoka, vagyis mai szóval titkára.
Gyulai Pál: Hazám (részlet)
E tervek megvalósításának azonban nem kedveztek a forradalmi idők. 1849 elején már Alfred zu Windisch-Grätz herceg volt Pest tényleges ura, s mivel ő ostromállapotot hirdetett, Teleki felfüggesztette az Akadémia tevékenységét. Ez a tetszhalott állapot április végéig tartott, amíg a császári csapatok ki nem vonultak, ezt követően azonban Buda ostroma és Pest Heinrich Hentzi von Arthurm, a budai vár császári parancsnoka általi lövetése akadályozta a tudományos munkát: jellemző, hogy az 1849. május 7-i ülést éppen az ágyúzás miatt rekesztették be. 5 érdekesség 1848 március 15. kapcsán [31.] - Történelmi blog. A támadás következtében a Trattner-Károlyi ház tetőzete is tüzet fogott, de szerencsére csak a tetőszerkezet égett le, amelyet aztán Hild József tervei alapján állítottak helyre. A Pest visszavétele után ismét megjelenő radikális Márczius Tizenötödike című lap május 9-én megjelenő 11. száma így fogalmazott: "A Trattner-Károlyi ház lángba borult, s nagy része már a tűz martaléka lőn, s még folyvást ég. " Érdekességként említhető, hogy a lap új jelmondata ekkor ez volt: "Borúra derű! "