Ezeket két csoportra lehet osztani: jogszabály alapján minden képzési területen járó többletpontok (ilyenek az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, illetve az előnyben részesítésért adható pontok) képzési területenként adható többletpontok (például tanulmányi és művészeti versenyeredményekért, szakképesítés vagy sporteredmény alapján járó pontok). A felvételi összpontszám Alapképzési szak, illetve egységes, osztatlan képzések esetén kétféleképpen számolhatják a pontokat: tanulmányi pontok + érettségi pontok + többletpontok (érettségi pontok x 2) + többletpontok
Felvételi pontszámítás A pontszámítás alapját a középiskolai eredmények és az érettségi teljesítmény adják, amelyek például emelt szintű érettségiért, nyelvtudásért, sportteljesítményért, tanulmányi versenyekért járó többletpontokkal egészíthetők ki. 500 pontos rendszer. A tanulmányi pontok • A tanulmányi pontszám a maximálisan elérhető 500-ból legfeljebb 200 lehet. PPT - Felvételi pontszámítás PowerPoint Presentation, free download - ID:6953043. • Ez két részből tevődik össze. • Öt meghatározott tantárgy (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és egy választott természettudományos tárgy) utolsó két tanult évének év végi jegyét kell összeadni, majd megszorozni kettővel. A magyarnál a két eredményt a jelentkezéskor külön sorban kell feltüntetni, de a pontszámításnál évenként a két osztályzat átlagát kell kiszámolni kerekítés nélkül. A tanulmányi pontok • Ha mind az öt tárgyból a jelentkezőnek ötöse volt, akkor ez tárgyanként 5+5 = 10, ez öt tárgy esetében 50, majd ezt kell kettővel szorozni, így jön ki a középiskolai eredményekből a maximum 100 pont.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián legalább 3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon 500 pont. Előnyben részesítés alapján: maximum 40 pont Hátrányos helyzetű jelentkező: 20 pont Halmozottan hátrányos helyzet miatt: 40 pont Fogyatékossággal élő jelentkező (hallás-, látás-, mozgássérült; beszédfogyatékos; autista; diszlexia; diszgráfia; diszkalkúlia; viselkedési zavaros) esetében: 40 pont Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül: 40 pont.
Felvételi pontszámítás Pontszámítás alapképzésre és egységes osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén Alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani: a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (érettségi pontok) összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével, Mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával. A két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. A felsőoktatásba csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot. Pontszámítás a középiskolai felvételin: hogyan működik? - Hírnavigátor. Pontszámítás a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét az alábbiak szerint kiszámított felvételi pontszámmal kell értékelni: a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy Mindhárom esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.
A három számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. Felsőfokú szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 140 pontot.
Abban az esetben is igénybe veheti az apa a pótszabadságot, ha az anya munkaviszonyban áll, vagy akkor is, ha az anya nem dolgozik. Ha házastársi kapcsolatban vannak akkor jár, ha élettársi akkor csak akkor ha a jegyzőnél hivatalosan élettársi kapcsolatban vannak bejelentve. Természetesen az anyának nyilatkozni kell hogy nem veszi igénybe a szabadságot. 2010. 11:07 Szóval akkor családi kapcsolata révén jogosult lehet az anya élettársa a nem saját, de ugyanabban a háztartásban nevelt gyermekek után pótszabira? Légyszi valaki adjon konkrét választ. Köszönöm 2010. 26. 19:56 Köszi Lyonee! Gyermekek után járó pótszabadság nyilatkozat. Családi kapcsolat?? Ez pontosan mit jelent az általam felvázolt esetben? Lyonee 2010. 17:09 "MK 100. szám A pótszabadság a gyermeket örökbe fogadó, illetve azt a gyermeket nevelőt is megilleti, aki állami nevelt gyermek gondozását és nevelését vállalta térítés mellett. Ugyancsak megilleti ez a kedvezmény azt a munkavállalót is, aki gyermek nevelését és gondozását családi kapcsolat vagy szerződésen alapuló kötelezettség alapján vállalta.
(attól függetlenül, hogy nyilatkoztunk, nem számolták bele a szabadságba) A főnökünk azt mondta, ő nem fog szólni érte, mert félti az állását, biztos van még a cégen belül olyan dolgozó, akit érint, és ha majd az szól, akkor minket is figyelembe óval, jár, de mégsincs. Arra már nincs esélyünk, uye, hogy az ideit valahogy számonkérjük? végrehajtó1 2009. A GYERMEK UTÁN JÁRÓ PÓTSZABADSÁG - Babanet. 29. 22:51 Mi az hogy nem ismeri el? Kicsit bővebben írd meg... nandy 2009. 21:49 A másik szülő/élettárs lemondó nyilatkozatát (esetleg a munkahely igazolását) leadtad? 2009. 14:33 Mit tehetek, ha a munkáltatóm nem ismeri el a gyermekek után járó pótszabadságot?
Ha a gondozó jogosult a pótszabadságra, az az anyának (apának) nem jár. Ugyancsak megilleti a pótszabadság az év még hátralevő időszakára a munkahelyére év közben visszatérő munkavállalót is. " 2010. 15:31 Nekem az az álláspontom h csak vér szerinti, nevelőszülő, vagy örökbefogadó szülő veheti igénybe. Valahol olvastam itt a fórumon h a szülő fogalmát a családjogi törvény szabályozza, viszont nem találom említett törvényben a szülő definícióját..... Közös háztartásban élő gyerekről nem szól a törvény. A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illeti meg a pótszabi. ZooM 2010. 15:20 Kedves Ancsa! Tudtommal nem saját gyerek után is igénybe lehet venni a pótszabadságot, ha a szülő erről nyilatkozott. Házi Gyermekorvosok Egyesülete - A gyermekekért, a gyermekorvosokért!. A törvény szerint közös háztartásban élő gyerekre lehet igénybe venni. Nálunk a páromnak az előző házasságából van gyereke és az év elején nyilatkoznunk kellett a munkáltató felé, h melyikünk veszi igénybe a gyermekek utáni szabadságot.
Mik hozhatnak fordulatot? A Magyar Nemzeti Bank az alábbi 13 pontos javaslatcsomagot fogalmazta meg: 1. Gyermekvállalást gátló betegségekre vonatkozó szűrővizsgálatok bevezetése 2. Mesterséges megtermékenyítés fejlesztése 3. Babaváró támogatás meghosszabbítása és életkori határának eltörlése 4. Első otthon teremtését célzó programok támogatása 5. Család-zseb létrehozása a SZÉP-kártyán 6. Családi adóalap kedvezmény növelése a dinamikus bérnövekedéssel való lépéstartás érdekében 7. Gyermekek után járó pótszabadság bővítése 8. Szja-mentesség kiterjesztése a 3 gyermekes anyákra is 9. Anyák szülést követő regenerációjának támogatása 10. Gyermekek után járó pótszabadság 2021. A bölcsődék férőhelyeinek és nyitvatartási idejének növelése 11. Munkahelyi gyermekfelügyelet állami támogatással 12. Az oktatási rendszer családbarát fejlesztése 13. Gyermekvállalás elismerése a nyugdíjrendszerben További részletek az MNB tanulmányában olvashatók ITT.
Zancsa # 2010. 01. 27. 17:33 Köszönöm a segítséget. :) efi99 2010. 14:08 "A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállaló meg a pótszabi. " Annyira tetszenek az ilyen naív szabályok. Az anyuka otthon van GYES-en (365 nap), az apuka otthon van 104 hétvégi napon, 8 ünnepnapon, meg 28 nap szabin, összesen 140 napot és ő vállal nagyobb kell ilyen nyilvánvaló gyerekes dolgokat beleírni, mindenki tudja, hogy MINDIG az apuka veszi igénybe pl ilyen esetben és 99%-ban nem azért, mert. twitter 2010. A GYERMEK UTÁN JÁRÓ PÓTSZABADSÁG. 11:49 A GYERMEK UTÁN JÁRÓ PÓTSZABADSÁG Jár-e pótszabadság a gyermek után? Igen, a gyermek születésének évétől, annak az évnek a végéig, amikor a gyermek a 16. életévét betölti, a következők szerint: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét nap pótszabadság illeti meg a szülőt. Melyik szülő veheti igénybe a gyermek(ek) után járó pótszabadságot? Nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő. Ha az anya GYES-en, GYET-en, Gyed-en van, vagy terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, a pótszabadságot az apa is igénybe veheti.
316. 074 fő 1949-ben: 9. 204. 799 fő 1960-ban: 9. 961. 044 fő 1970-ben: 10. 322. 099 fő 1980-ban: 10. 709. 463 fő 1990-ben: 10. Gyermekek után járó pótszabadság arányosítása. 374. 823 fő 2001-ben: 10. 200. 298 fő 2010-ben: 10. 014. 324 fő 2020-ban: 9. 769. 526 fő A magyar lakosság számának időbeli alakulása (népesség) grafikonon Az adatokból és grafikonon és jól látható, hogy a rendszerváltást megelőző 80-as években volt csúcson a magyarság, amikoris több mint 10, 7 millió honfitársat számolhattak össze a statisztikusok. Azóta lényegében folyamatos a népesség számának lemorzsolódása, olyannyira, hogy a 1980-as évekhez képest mintegy 1 millió fővel csökkent Magyarország lakossága. Hány gyereknek kellene születnie egy családban ahhoz, hogy ne fogyjon a lakosság? A Magyar Nemzeti Bank közelmúltban megjelent tanulmányában ( A fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja) részletesen foglalkozik a problémakörrel és számos javaslatot is megfogalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a gyermekvállalási hajlandóságot növelni. "Minden nőnek 2, 1 gyermeket kellene szülnie" ahhoz, hogy megállíthassuk a népesség fogyasát - áll a tanulmányban.
Hány gyermek születik most? Szintén a KSH adatsoraiban erre vonatkozóan is megtaláljuk az egzakt számokat, mely szerint: 1941-ben: 177. 047 gyermek született 1949-ben: 190. 398 gyermek született 1960-ban: 146. 461 gyermek született 1970-ben: 151. 819 gyermek született 1980-ban: 148. 673 gyermek született 1990-ben: 125. 679 gyermek született 2001-ben: 97. 047 gyermek született 2010-ben: 90. 335 gyermek született 2020-ban: 92. 338 gyermek született Hány gyermek jut egy nőre a stisztika szerint? Bár tudjuk jól, hogy elég nehézkes megszülni 1, 8 (egy egész nyolc tized) vagy épp 2, 6 (kettő egész hat tized) gyermeket, de a statisztikusok ennek a mutatószámnak a segítségével tudják mérni (általánosítani, átlagolni) azt, hogy hány gyermekre is volna szükség a lakosság csökkenésének megállításához. Így néz ki most a helyzet A termékenységi ráta az EU-n belül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben, de nem értük még el a népesség megtartásához szükséges 2, 1-es szintet. grafikon forrás: Az elmúlt évtizedben 200 ezer fővel csökkent a magyar népesség, és demográfiai fordulat nélkül 2030-ra további több mint 400 ezres csökkenés várható - áll az MNB tanulmányában.