info Lépj kapcsolatba a hirdetővel Gáva Alíz Nyíregyházi ingatlanközvetítő iroda
Az Ódry Színpad előadása. Fotók: Szkárossy Zsuzsa Másodjára azt az alapvető hangnemváltást említeném – ennek mélyén persze gyökeres szemléletváltás húzódik meg –, amennyiben ez a darab szakít azzal az igencsak elterjedtnek mondható ízléssel és értékrenddel, amelynek jegyében a "legősibb mesterség" művelőit szerepeltetni szokták. Főoldal. És nemcsak a filmes és színpadi vígjátékok vagy kabarétréfák nagy részében ma is uralkodó viszolyogtató hangütéssel szegeződik szembe, hanem azzal a nyolcvan–száz évre visszanyúló tradícióval is, amelynek kimunkálásában akár olyan kitűnő próza- és drámaszerzők is szerepet vállaltak, mint Krúdy Gyula, Hunyady Sándor vagy Szép Ernő. Ebben a sok esetben jelentős művészi értékeket is képviselő hagyományban a szerzők olykor kedvtelve adták át magukat az édes-bús "perdita-romantikának", és természetesnek tekintették akár azt a beszédmódot is, amely a "rosszlányokat" vagy a "bukott nőket" még együttérzés esetén is magától értődően uralja le. Szilágyi Eszter Anna e tekintetben is saját – és a fentiektől alaposan eltérő – utat tapos ki magának.
Júl 14, 2022 A kivitelező tájékoztatása szerint július 15-16-17-én (péntek, szombat, vasárnap) a Széchenyi utcán aszfaltmarási munkálatok miatt, az utca teljes hosszában mindkét oldalon lezárásra kerülnek a parkolók. Kérjük a gépjárművezetők türelmét és megértését, s hogy a kihelyezett táblákat figyelembe véve, fokozott körültekintéssel közlekedjenek. Nyíregyháza magyar utca 3. Aki teheti, kerülje el az érintett útszakaszokat elősegítve a gyors és hatékony munkavégzést. További Helyi hírek Már zajlanak a földmunkák a W-Scope leendő telephelyén, hazánk idei eddigi legnagyobb beruházásánál Már elkezdődtek a földmunkák az ország idei eddigi legnagyobb beruházásának helyszínén, a nyíregyházi Ipari Parkban. Mint ismert, a dél-koreai W-Scope cég 1200 munkahelyet teremt majd 2024-re egy közel 300 milliárd forintos fejlesztés keretében, s az elektromos autók akkumulátorához használt szeparátorfóliát fognak gyártani. Dr. Kovács Ferenc polgármester kérdésünkre tájékoztatott, a megnövelt Ipari Parkban további 300 hektárnyi előkészített terület áll rendelkezésre, ami ritkaságszámba megy az Tarczy Gyula Júl 15, 2022
Fő utca, 7 4551 Nyíregyháza Telefon: +36 42 480 069 Fax: +36 42 480 070 email: Nyitvatartási idő: Mo 09:00-11:30, 13:00-18:00; Tu-Fr 09:00-17:00 egyéb Vizet inni - 188m - Magyar utca Vizet inni - 305m - Táltos utca Vizet inni - 208m - Takarék köz Vizet inni - 377m - Deák Ferenc utca Temető - 1226m Izraelita Temető (Oros) (jewish) Csillám utca 4551 Nyíregyháza Telefon: +36 30 490 0084 An old closed cemetery is maintained by the community of Nyíregyháza. A graveyard with a fence surrounded by fence, with about 35 tombs. Piactér - 987m Zöldséges
Vele volt Mikes Kelemen is, aki megrázó leveleiben örökítette meg a száműzetés keserű mindennapjait. Rákóczi idegen földön, Rodostóban halt meg 1735. április 8-án. Hamvait 1906-ban hozták haza, Wekerle Sándor miniszterelnökségének idején. Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. II. Rákóczi Ferenc hamvait a kassai székesegyházba szállítják 1906-ban
Várandós asszonyként védte Munkács várát Zrínyi Ilona Zrínyi Ilonát dinasztikus, politikai célzatú házasság sodorta Munkács várába, a nagy múltú fejedelmi családhoz, I. Rákóczi Ferenchez. Kivételes asszonyként ismerték a kortársak, aki nemcsak egymaga intézte a hatalmas Rákóczi-birtok ügyeit, hanem ugyanúgy értett az ágyúkhoz, mint a víváshoz, vagy a solymászathoz. A magyar történelem egyik legbátrabb asszonya és a munkácsi vár bátor védője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja 317 éve, 1703. február 18-án halt meg. Apáczai Csere János 360 éve halt meg Háromszázhatvan éve, 1659. december 31-én hunyt el Apáczai Csere János tudós-pedagógus, a magyar nevelésügy előfutára, a Magyar Encyclopaedia szerzője.
1645. február 24-én született I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, az 1703–11 között vívott kuruc szabadságharc vezetőjének, II. Rákóczi Ferencnek az édesapja. Ferenc II. Rákóczi György fejedelem (ur. 1648-1660) és Báthori Zsófia gyermekeként, Gyulafehérváron látta meg a napvilágot. Az erdélyi rendek már 1652-ben, hét esztendős korában apja örökösének választották, a fiatalember azonban végül soha nem foglalhatta el a fejedelmi széket. Ennek fő oka Rákóczi György 1657. évi lengyelországi hadjárata volt, amire az uralkodó eléggé meggondolatlanul vállalkozott: a Porta ugyanis eltiltotta az északi királyság megtámadásától, ő viszont úgy vélte, ha a lengyel trónt sikerül megszereznie, kellő erőt mutathat majd fel az oszmánok ellen. Rákóczi azonban rosszul számított, mivel 1657 során valamennyi szövetségese cserben hagyta, visszavonulása után pedig Damoklész kardjaként lebegett Erdély felett egy török-tatár bosszúhadjárat rémképe. II. Rákóczi György ráadásul a rendek akarata ellenére is ragaszkodott hatalmához, a belviszályok pedig 1660-ra odáig vezettek, hogy a fejedelemség teljesen kiszolgáltatottá vált, miközben gazdag földjét felperzselték a Porta által rászabadított hadak.
2019. február 07. -- Patyi Szilárd (author) Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása Idén ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulóját. Ebből az alkalomból a magyar Országgyűlés a 2019. esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította. Az évfordulóhoz kapcsolódó ünnepségek egészen 2020. szeptember 17-ig tartanak. A róla való megemlékezés nem véletlen, hiszen a Rákóczi vezette szabadságharc történelmünk egyik legfontosabb küzdelme, amely, bár elbukott, megakadályozta, hogy Magyarország beolvadjon a Habsburg Birodalomba, és megőrizte az ország rendi alkotmányát. Jelen írásunkban a nagy fejedelem kalandos életét és szabadságharcát elevenítjük fel, ezzel tisztelegve emléke előtt. II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született a Zemplén megyei Borsi kastélyban, igen előkelő családban. Édesapja I. Rákóczi Ferenc volt, akit 1652-ben erdélyi fejedelemmé választottak, de nagyapja, II. Rákóczi György, dédapja, I. Rákóczi György és ükapja, Rákóczi Zsigmond szintén erdélyi fejedelmek voltak.
1703. június 16-án a Vereckei-hágón át lépett ismét magyar területre, s a Cum Deo pro Patria et Libertate (Istennel a hazáért és a szabadságért) feliratú zászló alatt gyülekező népfelkelők élére állt. A paraszthadak kezdeti győzelmei, a Tiszántúl elfoglalása után, 1703 végére a nemesség nagy része is hűséget esküdött neki. Miután az ország nagy része a felkelők kezére került, Rákóczit 1704. július 8-án a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta. A szécsényi országgyűlés 1705. szeptember 17-én a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé tette, majd 1707. június 18-án az ónodi országgyűlés megfosztotta a tróntól a Habsburgokat. A kitűnő szervező Rákóczi központosított államot akart létrehozni, és merkantilista gazdaságpolitikát folytatott. A katonáskodó jobbágyok felszabadítása miatt azonban szembekerült a nemességgel. Külpolitikájában igyekezett szövetségeseket találni, így kereste XIV. Lajos francia király és I. Péter orosz cár segítségét, de 1704-ben és 1706-ban a bécsi udvarral is sikertelen béketárgyalásokat folytatott.
A jezsuiták templomában a koporsót fekete posztóval bevont ravatalra helyezik, a test mellett pedig az e czélra kirendelt "becsületes emberek", az epitaphiumot, a fejedelmi méltóságot jelző buzogányt, a zászlót, a sisakot és a sarkantyút tartják. Majd Kereskényi István atya, a kassai jezsuita rendház tudós tagja a szószékre lép s föltői és szónoki fordulatokban pompázó, mélyen megindító beszédében búcsúztatja el a korán elhúnyt fejedelmet. "Adja az Ég – mondja a többi közt – hogy ez a mindnyájunkat ért sulyos csapás jóra forduljon s Ferenczedben, a Te utódodban, fényesen ragyogjanak föl egykor lelkes ékességei. " Kereskényi beszéde után az egri püspök mondott imát a halott lelki üdvéért, majd beszentelte s azzal a "nyolcz becsületes úri rend" a koporsót a ravatalról leemelve, levitte a templom sirboltjába. Itt a fejedelem mellé "sirba törik" a gyászos tafotából készült lobogót a fejedelem "viselő" kardjával együtt.