A tudomány fejlődése általában lassú, amelyet időnként előre nem látható ugrások gyorsíthatnak fel. Buzsáki György agykutatót, a New York-i Egyetem Biggs-professzorát, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját tüntették ki idén az amerikai Idegtudományi Társaság legrangosabb, a kiemelkedő kutatói életpályát elismerő Ralph W. Gerard-díjával. A tudós október végén készített interjúnkban elmondta, hogy az agyi ritmusok kutatása olyan biztos alapot adott egész pályájához, amelyet a következő nemzedék biztosan folytathat. Amerikában jártunk. Mestersége címere... / Buzsáki György agykutató. Amikor bejelentkezett a Zoom videóinterjúra, maszkban ült egyetemi irodájában. Hogyan látja a jelenlegi járványügyi helyzetet? Ha az ember a történelmet nézi, akkor látja, hogy ezek a világjárványok olyan megoldhatatlan biológiai problémák, amelyekre teljes mértékben nem lehetünk felkészülve. Ettől függetlenül, amennyire csak lehet, törekednünk kell arra, hogy felkészülten várjuk a következőt, és legfőképpen oda kell figyelni a szakemberekre. Az Egyesült Államokban a szakemberek pontosan megmondták, mi történik, a politikusok viszont nem hittek nekik.
Az agytudomány körüli világ most egy kicsit más irányba kezdett el mozdulni, méghozzá az elektronika felé. Az agysejtek működésének befolyásolását lehetővé tevő új módszeren dolgozik Buzsáki György agykutató, aki az M5 kulturális csatorna Amerikában jártunk. mestersége címere.. - Világhírű magyarok történetei című sorozatának vasárnap esti első részében beszélt először legújabb kutatási eredményeiről. A Nature, a Science és a Neuron című tudományos folyóiratokban publikáló tudós elsősorban az agykéreggel és kiemelten a hippokampusszal, valamint az agyhullámokkal és az agy megismerő funkciójával foglalkozik. Új módszeren dolgozik Buzsáki György agykutató. Kutatja az idegrendszer működését, például azt, hogyan lehet az idegrendszert helyre hozni alvás közben, valamint új módszerek kifejlesztésén dolgozik, többek között a depresszió és az epilepszia gyógyíthatóságáért. "Harminc évvel ezelőtt egy depressziós ember halálra volt ítélve" - mondta el a műsorban a kutató, hozzátéve, hogy ma már a depressziós betegségek nagy része átmenetileg, vagy hosszabb távon is gyógyítható, és az epilepsziával kapcsolatban is születtek eredmények.
Buzsáki György 2011-ben Freund Tamással és Somogyi Péterrel együtt nyerte el elsőként a szakma legnagyobb elismerését, az agykutatók Nobel-díjaként is emlegetett Agy-díjat a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért.
Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Interjú az egyik legfontosabb idegtudományi díjjal kitüntetett Buzsáki Györggyel MTA Adatlapja További információk [ szerkesztés] A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003. Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0 Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1 Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 71707099 OSZK: 000000013333 NEKTÁR: 43043 PIM: PIM91448 LCCN: n85148075 ISNI: 0000 0001 1769 756X ORCID: 0000-0002-3100-4800 SUDOC: 111389674 NKCS: ctu2012679686 BNF: cb155485910
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 2017-ben biztosított további 6, 5 milliárdos keretösszeg lehetővé teszi az idén záruló és figyelemre méltó eredményeket felmutató Nemzeti Agykutatási Program folytatását. Délután felavatták Nagy Lajos király és Vilmos püspök, tehát az egyetem alapítóinak szobrát a Pécsi Székesegyház északi oldala és a Középkori Egyetem közötti sétányon. A műalkotást Kotormán Norbert készítette, aki megnyerte a Pécsi Tudományegyetem által kiírt versenypályázatot. Ahogy a bírálat korábban fogalmazott: a szobormodell fejezi ki leginkább a kor szellemiségét, az első magyar egyetem alapításának jelentőségét, mindemellett a gótika sajátosságait is magában foglalja. A Magyar Felsőoktatás Napja ünnepi szentmisével folytatódott a Székesegyházban, majd a Pannon Filharmonikusok Pécs Város Napja alkalmából is szervezett koncertjével zárult. Szeptember 2-án egy mindenki számára nyitott és ingyenes programot is szervezett a Pécsi Tudományegyetem a város szívébe, amelyen bemutatták az egyetem falain belül folyó sokoldalú és kreatív munkát, hogy egy napra mindenki részese lehessen az egyetemi életnek és a jubileumnak.
A mesterséges intelligenciától nem kell félni, noha át fogja alakítani az életünket és a munkánkat is. A megtévesztés ellen oktatással, a gépek uralma ellen okos tervezéssel lehet tenni, empátiát azonban ne várjunk soha a robotoktól. Ezek voltak a fő tanulságai az MVM Future Talks beszélgetésének, amelyen neves szakemberek vitatták meg a mesterséges intelligencia jelenét és jövőjét. A gépi tanulás utolsó nagy áttörése az 1990-es években zajlott, azóta csak gyorsabb gépeink és több adatunk van, amivel a gépek dolgozhatnak – mondta Stuart Russell a berkeley-i Kaliforniai Egyetem villamosmérnöki és informatikai karának professzora, korábbi elnöke, a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb szaktekintélye a világon az MVM Future Talks mesterséges intelligenciáról szóló kerekasztal-beszélgetésén. A szakember szerint az elmúlt harminc évben csak finomhangoltuk a technológiát, ami alapvetően az emberi agy szerkezetét próbálja valamilyen szinten lemásolni, több-kevesebb sikerrel. "Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem volt haladás: húsz évvel ezelőtt a beszédfelismerés például elképzelhetetlen lett volna.
Látható tehát, hogy termőföldek eladása esetében a legszigorúbb 60 napos, anyagi jogi jellegű, jogvesztő határidőn belül gyakorolhatjuk elővásárlási jogunkat. A határidő számításának ezen kívül számos egyéb részletszabálya is van, amelyekkel nem könnyű tisztában lenni, ezért egy esetleges termőföldvásárlás elmulasztásának elkerülése érdekében keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit! A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Az I. fokú bíróság a keresetet elutasította, amely ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. A Fővárosi Ítélő Tábla a fellebbezést alaposnak találta. A Ptk. 373. §. (1) első mondata úgy rendelkezik, hogyha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. A Ptk. 373 § (2). bek. értelmében, ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatával az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. A közlésre illetőleg az ajánlat elfogadására a Ptk-nak a szerződés létrejöttének a szerződési nyilatkozatok hatályosságára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A szerződés a jelenlévők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távol lévők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. Ha tehát a felperest elővásárlási jog illeti meg, vizsgálni kell, hogy tett-e hatályos nyilatkozatot, amennyiben igen, azt ajánlati kötöttség idején belül tette-e és a nyilatkozat egyébként hatályos volt-e. A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat 3. személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.
Az elővásárlási jog jogintézménye – mely leggyakrabban az ingatlan adásvételi szerződéseknél merül fel – annak ellenére, hogy a társadalom számára is széles körben ismert fogalom, gyakran okoz váratlan helyzeteket, mivel jogi sajátosságai a szerződés létrejötte, hatályosulása vagy a teljesítés körében jelennek meg. De mit is jelent mindez a gyakorlatban? A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk. ) az elővásárlási jog jogintézményét az adásvételi szerződés különös nemei alcím alatt akként taglalja, hogy "ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére. " Mindezek olvasatában az elővásárlási jog tulajdonképpen annak jogosultja számára keletkeztet előjogot: amennyiben az eladó és a vételi szándékkal előálló vevő megegyezésén alapuló feltételek az elővásárlásra jogosult számára megfelelőek, élhet ezen előjogával.
A Kúria jogegységi tanácsa egyik friss határozatában abban foglalt állást, hogy az ingatlanügyi hatóságnak be kell-e jegyezni a tulajdonjogot, ha az elővásárlásra jogosult az eladó ajánlatát nem teljes terjedelmében fogadja el, vagy ebben az esetben a bejegyzés iránti kérelem visszautasításának van helye. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az elővásárlásra jogosult élni kívánt az elővásárlási jogával, de nem olyan módon, ahogyan azt a nyilatkozattételre felhívás tartalmazta. Az elsőfokú hatóság a bejegyzési kérelem alapján a vevő tulajdonjogát bejegyezte. Az elővásárlásra jogosult fellebbezése nyomán eljárt másodfokú hatóság az elsőfokú döntést megváltoztatta és a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet visszautasította. A vevő keresete alapján eljárt közigazgatási bíróság a másodfokú hatóság döntését megváltoztatta és elrendelte a vevő tulajdonjogának bejegyzését. Az ingatlanügyi hatóság a döntés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A jogegységi tanács megállapította, hogy az ingatlanügyi hatóság regisztratív szerv, ezért, ha az ingatlanügyi hatóság szerint az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozata bármely – akár alaki, akár tartalmi – okból nyilvánvalóan nem felel meg az anyagi jogi feltételeknek, akkor a vevő tulajdonjogát be kell jegyeznie az ingatlan-nyilvántartásba.
Ezzel szemben ismert olyan bírósági határozat is, amelyből az vezethető le, hogy ha az elővásárlási jog nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, az elővásárlásra jogosult e jogát nem gyakorolhatja az alapító okiratot nem ismerő vevővel szemben [2]. Mit lehet tenni sok jogosult esetén? Ha fennáll az elővásárlási jog és sokan vannak a jogosultak, kell-e velük közülnünk azt a vételi ajánlatot, amelyet tulajdonosként el szeretnénk fogadni? A Ptk. szerint az eladó nem köteles értesíteni a többi tulajdonost a vételi ajánlatról, ha az értesítés " rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. A földhivatali és a bírói gyakorlat alapján az elővásárlásra jogosultak nagy száma rendkívüli nehézségnek, illetve késedelemnek tekinthető, ezért sok tulajdonos esetén a tulajdonos nem köteles a tulajdonosokat egyesével értesíteni az eladási szándékról. Az, hogy mi tekinthető nagy számnak, a bírói gyakorlat alapján mindig egyedileg mérlegelendő. Faragó János szerint felmerülhet a kérdés, hogy eladható-e az ingatlan "titokban" arra hivatkozva, hogy úgyis sokan vannak a jogosultak.
A Kúria azonban az elővásárlásra jogosultnak adott igazat. A Kúria is elismerte, hogy a tulajdonosok nagy számára tekintettel az elővásárlásra jogosultakat az eladó nem volt köteles tájékoztatni. Azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha egy elővásárlásra jogosult más forrásból értesül az eladási szándékról, megfelelő időn belül gyakorolhatja az elővásárlási jogát. A Kúria határozata tehát világossá tette, hogy nem lehetünk elég óvatosak, ha elővásárlási jogról van szó. "Könnyű belátni, hogy mire vezethet az, ha egy soklakásos társasházban a mai napon valaki elkezdi felülvizsgálni, hogy például 2019. elején milyen lakáseladások történtek, és aztán az illető az érintett szerződéseket – a Kúria határozatára hivatkozva – megtámadja, és a két és fél évvel ezelőtti vételáron a lakásokat megszerzi. Mivel az ingatlanárak az elmúlt évtizedben folyamatosan és meredeken emelkedtek, erre akár egy igen jövedelmező üzletágat is lehetne alapítani. Az azonban kétséges, hogy ez mennyiben valósítana meg a Kúria indoklásában szereplő közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt " – világít rá a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza a Kúria döntésének ellentmondására.