Ezáltal a hidrogénatom olyan elektronikus konfigurációval rendelkezik, mint a hélium atom. Ez a két ellentétes töltésű ion rubídium-hidrid (RbH) molekulák képződését eredményezi. A rubídium és a hidridion közötti kötésben részt vevő elektronok egyenes vonallal vannak ábrázolva. A rubídium atomnak nincsenek nem kötő elektronjai a külső pályán. Rubidium-nitrid lewis pont szerkezet A rubídium a periódusos rendszer 1. csoportjába tartozó elem, 37 elektronból áll. A Rubidium elektronikus konfigurációja [Kr] 5s1. Atomi Szerkezet: Elektron Konfiguráció Valence Elektronok | Simple. A nitrogén a "15-ös csoport" eleme. A nitrogén elektronikus konfigurációja: [He] 2s2 2p3. Az oktettszabály szerint minden atom az utolsó pályát a lehető legmagasabb elektronokkal akarja lefedni. Ennek kielégítésére a Rubidium egy külső héjelektronját adományozza, amelyet a nitrogénatom vesz fel. A nitrogénatom három elektronnal kevesebb, hogy teljes pályaszerkezetet kapjon. Egy nitrid-ion három Rubidium-ionnal koordinálódik, és Rb3N-molekulát termel. A kötés kialakításában részt vevő elektronokat egyenes vonalak írják az atomi szimbólumok közé.
Dimitrij Mengyelejev orosz kémikus (középen jobbra) a periódusos rendszer megalkotója Forrás: AFP/Ria Novosty/Debabov Dmitry "Középiskolai kémia óráira visszagondolva bizonyára mindenki emlékszik a falon lógó poros táblázatra, amely az összes ismert elemet az általuk birtokolt elektronok száma szerint rendszerezte. Kezdődött a hidrogénnel, egy elektron; aztán jött a hélium, két elektron, majd a lítium, három elektron, és így tovább. Valószínűleg az is rémlik, hogy amint nő az atomok tömege, és egyre több elektront tartalmaznak, ezek az elektronok pályáknak nevezett energiaszintekbe rendeződnek, és a pályák elektronhéjakat alkotnak – idézi fel számunkra az alapokat Dzurak. A Mengyelejev-féle periódusos rendszer Forrás: Varga Szabolcs – Nos, úgy tűnik, hogy amikor egy kvantumáramkörben mesterséges atomokat hozunk létre, azok is ugyanilyen jól szervezett és megjósolható elektronhéjakkal rendelkeznek, mint természetes párjaik a periódusos rendszerben. " Így épül a mesterséges atom Dzurak és munkatársai az UNSW Elektromérnöki Tanszékén – köztük Ross Leon PhD-hallgatóval, a cikk vezető szerzőjével, és az eredmények elméleti értelmezéséért felelős Dr. Hélium, atom, elektronok, forgás, orbitális, végtelen, 2. Hélium, atom, elektronok, forgás, orbitális, végtelen, háttér, 2, | CanStock. Andre Saraivával – egy szilíciumalapú kvantumeszközt konfiguráltak oly módon, hogy vizsgálni tudják benne a mesterséges atomok elektronjainak stabilitását.
Két pozitív töltésű rubídium iont ad hozzá, és Rb2S molekulát termel. A rubídium és a kén között szigma kötéseket alkotó elektronok egyenes vonalakként jelennek meg a rubídium-szulfid elektronpontszerkezetében. Rubídium Fluoride lewis dot szerkezet A fluor a "17-es csoport" eleme. Az utolsó héjban hét elektron van, amelyek a 2s-ben és a 2p-ben vannak orbitális. A rubídiumnak van egy külső pályás elektronja, amely 5 másodperc alatt van; "1. csoport" elemként. A fluoratomnak egy elektronra van szüksége ahhoz, hogy energetikailag stabil külső pályaszerkezetet hozzon létre. A rubídium az egyik külső héj (5s) elektronját elektronegatív fluoratomnak adja át. Az atomok periodikusan változó tulajdonságai és a Coulomb-törvény (videó) | Khan Academy. Ez a két ellentétes töltésű rubídium- és fluoridion olyan molekulát hoz létre, amely szigma kötést képez. A molekula elektronpontos szerkezetében a rubídium atomnak nincs megosztott elektronja a külső pályán. A fluoratomnak hat meg nem osztott elektronja van a külső héjban. Rubídium-jodid lewis pont szerkezet A jód a periódusos rendszer "17-es csoportjának" eleme.
Videóátirat Az egyik legtöbbet említett oka annak, hogy az első világháború miért vált világméretűvé, s nem maradt meg délkelet-európai területi konfliktusnak, az ezt megelőző évtizedekben kialakuló szövetségi rendszer volt. Hogy ezt értsd, összeszedtem egy pár szövetséget az első világháborúhoz vezető időszakból. Ez csak egy tömör verzió, sok más szövetség is érintőleg kapcsolódott az eseményekhez. Megpróbálom leszűkíteni azokra, amelyek közvetlenül járultak hozzá az 1914-es eseményekhez, amelyek hatására, Európa minden országa lényegében hadban állt egymással. Hogy megértsük a történteket, 75 évvel visszább kell tekintenünk. Az első világháború 1914-ben kezdődött. 75 évvel előtte, 1839-ben, írták alá a londoni egyezményt, ami sok mindenről rendelkezett, de az első világháború kitörésekor a hetedik cikkelynek lesz jelentősége. Eszerint Nagy-Britannia belegyezik, hogy megőrzi Belgium semlegességét. Szkeptikusan azt mondhatnánk: "ez egy 75 éves megállapodás, mit számít az még? " Ez valóban jó kérdés lenne.
1619-ben II. Ferdinánd hatalomra kerülésével azonban Magyarországon is megindult az ellenreformáció, aminek szellemi vezetője Pázmány Péter, esztergomi érsek volt Az ellenreformáció végére Magyarország ismét katolikus többségűvé vált
Végső céljuk az összes szláv egyesítése volt (pánszlávizmus), ez azonban csak a monarchia rovására sikerülhetett volna. 1912 Bulgária, Szerbia, Montenegró, Görögország szövetséget kötnek, és hadat üzennek Törökországnak. Fényes győzelmet aratnak, Törökország csaknem minden európai területét elveszítette. 1913 A győztesek között viszály robbant ki Macedonia birtoklásáért (második Balkán -háború). Bulgária szembetalálta magát Szerbiával, Törökországgal, Görögországgal valamint Romániával. A harcban alulmaradt, sok területét elveszítette A vereség a központi hatalmakhoz közelítette. A háború után Albánia elnyerte függetlenségét 1914 június 28. a monarchia provokatív hadgyakorlatot tartott, ezen a szerbek lelövik a trónörököst. Minden feltétel megvolt a háborúhoz Ferdinánd nem volt túl népszerű. Trialista hatalmat akart Ez 3-as központú monarchiát jelentett volna (Budapest, Prága, Bécs). Ezzel a magyar kiváltságok jelentősen visszaszorultak volna. Németország biztosította támogatásáról a monarchiát, így az július 23-án 10 pontból álló ultimátumot küldött Szerbiának.