A kontinens első - 1896. május 2-án átadott - földalattijának állít emléket a Földalatti Vasúti Múzeum, amely 1975-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. 1996-ban a földalatti megindulásának 100. évfordulójára - a teljes földalatti vonal mellett - a múzeum is megújult. A múzeum létrehozásakor célként fogalmazódott meg, hogy a millenniumi földalatti vasút és a budapesti metró története hiteles környezetben kerüljön bemutatásra. Kézenfekvő lehetőségként adódott egy igazi műszaki emlék: a millenniumi földalatti vasút egyik eredeti alagútszakasza, amelyet 1955-ben a kelet-nyugati metró építésekor iktattak ki a forgalomból. Tehát nemcsak a kiállított kocsik, makettek, iratok és fényképek, hanem maguk a falak is egyedülálló történelmi atmoszférát teremtenek a budapesti belváros szívében. Az állandó kiállítás mellett időszaki kiállításokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, gyereksarokkal és múzeumi bolttal várjuk látogatóinkat.
A Földalatti Vasúti Múzeum a Közlekedési Múzeumhoz tartozó múzeumi kiállítóhely, mely a kontinens első, 1896-ban átadott földalattijának állít emléket. A múzeum Budapesten, a Deák téri aluljáróban található, 1975-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A kiállítás helyszíne a millenniumi földalatti vasút egyik eredeti alagútszakasza, melyet 1955-ben a kelet-nyugati metró (M2) építésekor helyeztek forgalom kívül. A múzeum 1996-ban a teljes földalatti vonal mellett felújításra került. A kiállító tér gyakorlatilag egy alagút két vágánya. Az egyik vágányon a kiállított régi szerelvények állnak, a másikon a látogatók sétálnak, ahol vitrinsorban kiállított dokumentumok, tárgyi eszközök mutatják be a vasút történetét. A múzeum három földalatti vasúti kocsit megtekinthetünk. Az első kiállított kocsi a 19-es pályaszámú faborítású kocsi, ezt követi az 1-es, majd a 81-es pályaszámú. A kiállított járműveket 1975-ben a Dekák térről, nyitott födémrészen keresztül, daruval emelték be a vágányokra.
Igazi különlegesség az a márványtábla, amely arról tanúskodik, hogy az ezredévi ünnepségekre Budapestre látogató Ferenc József 1896. május 8-án kíséretével együtt utazott a földalattin, és a "legkegyelmesebben megengedte", hogy a vasút felvegye a nevét. Így lett az addigi Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vasútból Ferencz József Földalatti Villamos Vasút Rt. A kiállításon megtekinthető a földalatti vasút három kocsija: a 19-es, az 1-es és 81-es pályaszámúak. A kiállított járműveket 1975-ben a nyitott födémrészen keresztül, daruval emelték be a vágányokra. A kocsikkal szemközti vitrinsorban tárgyi emlékek, eredeti dokumentumok (tervrajzok, térképek, építési napló stb. ), fényképek és modellek mutatják be a földalatti vasút történetét az építéstől napjainkig. A kiállítás záró részében a metróépítésekbe nyerhetünk betekintést. Az állandó kiállítás mellett időszaki kiállításokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, gyereksarokkal és múzeumi bolttal várjuk látogatóinkat.
Ezen a héten többek között elkalauzolunk benneteket a naplemente, a képzőművészet és a Kelet csodálatos világába is. A fenti linkre kattintva megtaláljátok családos, gyerekprogram-ajánlatainkat! Kövessetek bennünket a Facebook -on is, ahol mindennap más és más programokról, érdekességekről adunk hírt.
Érvényes jegyáraink: Felnőtt: 350 Ft Diák és nyugdíjas: 280 Ft Fotó- és videójegy: 500 Ft A virtuális túra megtekintéséhez kattintson ide Korábbi időszaki kiállításaink, programjaink Telefonszám: 06-1-461-6500/43404 E-mail címünk: További részletek a Deák téri múzeumról:
Ha van még adatod, írd csak le. NEM tilos, sőt bizonyos esetekben szükséges, hogy két szócikkben (majdnem) ugyanaz a tartalom legyen (ld. homonima és homonímia. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Gubbubu ( vitalap | szerkesztései) 2004. augusztus 29., 14:45 Kedves Gubbubu, Köszi a bíztatást, megírom hamarosan a Földalatti vasút szócikket is. -- Millisits – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Millisits ( vitalap | szerkesztései) 2004. augusztus 29., 15:06 Keveselltem a szakasz két képét, igyekeztem összeszedni a Commons legjobb képei, de ha úgy érzitek ez meg túl sok a szócikk méretéhez képest, nyugodtan ritkítsátok meg... JSoos vita 2022. május 2., 12:12 (CEST) [ válasz]
Összegyűjtött versek 1980–2006 (Magvető, Budapest, 2011) A királynál (Magvető, Budapest, 2012) Kemény István legszebb versei; vál., szerk., utószó Németh Zoltán; AB-art, Bratislava, 2016 Nílus. Versek; Magvető, Bp., 2018 Regények [ szerkesztés] Az ellenség művészete (Holnap, Budapest, 1989) Kedves Ismeretlen (Magvető, Budapest, 2009) Tárcák [ szerkesztés] Család, gyerekek, autó (Palatinus, Budapest, 1997) Dráma [ szerkesztés] A félszent. Tragédia három felvonásban ( Bartis Attilával; In Pompeji, 1995. 4. sz. ) Esszék [ szerkesztés] A Kafka-paradigma ( Vörös Istvánnal; Széphalom, Budapest, 1994) A világ leírása, részlet; fotó Bartis Attila, szöveg Kemény István; Deák Erika Galéria, Bp., 2016 Lúdbőr. Esszék; Magvető, Bp., 2017 Komp-ország, a hídról (inː Holmi, 2006. 2. A hónap szerzője: Kemény István | Litera – az irodalmi portál. 220–226. o. ) Állástalan táncos. Válogatott versek és válaszok Hegyi Katalin kérdéseire; Magvető, Bp., 2021 Idegen nyelven [ szerkesztés] Franz Josef Czernin–Kemény István: Gedichte zweisprachig. Versek két nyelven; Kortina, Wien–Bp., 2009 + CD (Dichterpaare) Zsivogovorene; bolgárra ford.
Versek. Budapest. 1984. ELTE Közművelődési Titkársága, 64 p. (Eötvös könyvek) Játék méreggel és ellenméreggel. 1987. Szépirodalmi Könyvkiadó, 142 p. Az ellenség művészete. Regény. 1989. Holnap Kiadó, 176 p. Témák a Rokoko-filmből. 1991. Holnap Kiadó, 65 p. A koboldkórus. 1993. József Attila Kör-Pesti Szalon Könyvkiadó, 102 p. Kemény István - Vörös István: A Kafka-paradigma. Esszék. Széphalom Könyvműhely, 215 p. (Dialógus) A néma H. 1996. Pesti Szalon Könyvkiadó, 58 p. Család, gyerekek, autó. Tárcák. 1997. Palatinus-Könyvek Könyvkiadói Kft., 148 p. Valami a vérről. Válogatott és új versek. 1998. Menthetetlenül költő – Beszélgetés Kemény Istvánnal - Könyvterasz. Palatinus-Könyvek Könyvkiadói Kft., 220 p. (Palatinus válogatott) Hideg. Versek 1996-2001. 2001. Palatinus, 75 p. Élőbeszéd. 2006. Magvető, 76 p. Kedves ismeretlen. 2009. Magvető, 467 p. Az ellenség művészete; Család, gyerekek, autó. 2011. Magvető, 230 p. Állástalan táncosnő. Összegyűjtött versek, 1980-2006. Magvető, 482 p. A királynál. 2012. Magvető, 67 p. Kemény István legszebb versei. (Vál., szerk., utószó: Németh Zoltán.
A hónap szerzője: Kemény István A Litera minden hónapban "megválasztja" a hónap szerzőjét. Havonta egy író, költő áll a figyelem a fókuszában, aki több műfajban is megmutatja magát, készül vele interjú, közöljük friss műveit, megkérdezzük más művészeti területek alkotásairól és a fiatal irodalomról is. 2018 áprilisában Kemény István a hónap szerzője a Literán.
Az Élet és Irodalomban 1992 -től 1996 -ig közzétett tárcáiból készült összeállítás 1997 -ben jelent meg. Első nagyregénye Kedves Ismeretlen címmel 2009 -ben látott napvilágot. A 2006. februári Holmiban nagy visszhangot kiváltott esszét publikált a Domokos Mátyás által szerkesztett Ady -szemelvénygyűjtemény kapcsán. Írt drámát, rádiójegyzetet, fülszövegeket, ponyvaregényt (álnéven), dialógusokat a Barátok közt című sorozat számára, [5] és több fordítása (többek között tucatnyi Nick Cave -magyarítása [6]) is megjelent. Fontosabb művei [ szerkesztés] Verseskötetek [ szerkesztés] Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 1984) Játék méreggel és ellenméreggel (1987) Témák a Rokokó-filmből (Holnap, Budapest, 1991) A koboldkórus (József Attila Kör – Pesti Szalon, Budapest, 1993) A néma H (Pesti Szalon, Budapest, 1996) Valami a vérről. Index - Kultúr - Kemény István 60, de születésnapjának megvan az átka. Válogatott és új versek (Palatinus, Budapest, 1998) Hideg. Versek 1996–2001 (Palatinus, Budapest, 2001) Élőbeszéd (Magvető, Budapest, 2006) Állástalan táncosnő.
Ilyenkor mondjuk – röhögve, vagy sajnálkozva –, hogy ez olyan rossz, hogy már jó. Meg olyan rossz vers is van, ami igazából jó vers, merthogy trash… vagyis direkt vacak. És lehet olyan rossz vers is, amiről csak pont mi nem vesszük észre, hogy jó… De nem akarok tovább pontosítani, mert eljutnék addig, hogy annyiféle rossz vers van, mint vers. Lehet, hogy egyszerűen az a rossz vers, ami nem akar semmit senkitől. – Véget ért a Barátok közt, amelynek egyik dialógírója voltál. Véget ért egy korszak is? – Ez a korszak már régebben lecsengett, az utóbbi években már alig foglalkoztam dialógusokkal. Felnőttek a gyerekeink, és a megélhetésünk más lábakra került. A sorozatokkal való munkát az évek során megszoktam, sőt, kicsit meg is szerettem, de nem hiányzik. – "Gonosz lettél, vak és régi, / egy elbutult idegen néni, / aki gyűlöletbe burkolózva még / ezer évig akar élni", írtad a haza kapcsán híres, a Holmi ban megjelent versedben 2011-ben. Változott benned a hazáról alkotott kép azóta? Még mindig a múlt idő érvényes: "szerettelek"?