2019. 12. 25. 04:00 Egyre több árut, terméket rendelünk webáruházakból az internetről, amit a megrendelés után kiszállítanak nekünk. Az internetes vásárlások volumenének növekedésével arányosan egyre több a vásárlásokból adódó csalódás, elégedetlenség. Mik a vásárló jogai az internetes áruházakkal szemben? Vissza lehet-e küldeni az interneten megvásárolt árucikket, ha az nem tetszik nekünk vagy valamiért nem vagyunk megelégedve azzal? Hány nap áll rendelkezésünkre, hogy az internetes áruháznak visszaküldjük a terméket? Vissza kell-e fizetnie a webáruháznak a visszaküldött áru árát és a kifizetett szállítási költséget? Kinek kell megfizetnie az interneten vásárolt áru visszaküldésének a költségét? Mit jelent a 14 napos indokolás nélküli elállási jog? Milyen termékekre nem vonatkozik az elállási jog? Kihez lehet fordulni panasz esetén? Mindezekre a kérdésekre megtalálhatjuk a választ az Innovációs és Technológiai Minisztérium által készített 'e-kereskedelmi kisokos' c. kiadványból. Mit kell csinálni? | BetterStyle Jolka Team. A webáruház oldalán fel kell tüntetni a kereskedő: - nevét, - székhelyét, t - telefonszámát, - elektronikus levelezési címét, illetve faxszámát ha rendelkezik ilyennel, - annak a vállalkozásnak a nevét és postai címét, akinek a nevében eljár.
Ezeket a szűrőket az egészségünk érdekében tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként a beltéri és a kültéri egységet is szükséges ellenőrizni, karbantartani. Legkésőbb mostanság, a kánikula beköszönte és a készülékek használata előtt ajánlott a tisztítást elvégeztetni. A napokban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is kiadott egy tájékoztatót a klímaberendezések kapcsán. Ebben többek közt felhívják a figyelmet arra, hogy a gép nem megfelelően karbantartott egységeiben baktériumok és gombák telepedhetnek meg, a nem megfelelően tisztított klímaberendezés pedig asztma kialakulásához is vezethet. "A karbantartás és a megfelelő tisztítás nyilván pénzbe kerül, de aki jót akar magának, ezen a garanciális idő lejárta után sem spórol, hiszen így érhető el a hatékony, energiatakarékos és biztonságos működés, valamint a hosszú élettartam" – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG hazai légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője. Mit lehet csinálni a kacorral. A légkondicionálókat gyakran vádolják a legionella, vagy más néven a légiós betegség terjesztésével.
Alapos indok többek között a munkahelyünk felkeresése, a gyermekek iskolába vagy óvodába kísérése, ha otthoni ellátása napközben nem biztosítható, az egészségügyi ellátás felkeresése, illetve egyéni szabadidős tevékenységek űzése. Ezenkívül lehet továbbra is bevásárolni, illetve piacokra menni, valamint akár a fodrászt vagy a manikűröst felkeresni. Marad lehetőség a sétálásra, a sportolásra, a kutyasétáltatásra, illetve a hitéleti tevékenységek ellátására. Hogyan tudom, mit akarsz csinálni az életben | Below Zero. Sétálni továbbra is lehet majd, de nem lehet csoportosulni Fotó: Csudai Sándor - Origo Természetesen a rendelet értelmében orvoshoz is lehet menni, valamint gyógytornát és pszichoterápiás ellátást is igénybe lehet venni. A rendelet értelmében lehet vásárolni mezőgazdasági gépeket és műtrágyát, valamint el lehet menni autószerelőhöz, és nagyobb gépek szerelését is el lehet végezni. Sportolni és gyalogolni külterületen, valamint a települések belterületén – lehetőség szerint a zöldterületeken – egyedül vagy a családdal közösen lehet. Ebben az esetben is másoktól másfél méteres távolságot kell tartani.
A képernyős munkakörökben a munkáltató úgy köteles megszervezni a munkafolyamatokat, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg – idézi a mai is hatályos 50/1999. (XI. 3. ) EüM rendeletet Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője. A mai korszerű LCD képernyők használata mellett akár idejét múltnak is tűnhet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit meghatározó rendelet – írja friss bejegyzésében Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője. Mikor kell alkalmazni a képernyő előtti védelmet biztosító szabályokat? Az 50/1999. ) EüM rendelet minden olyan, a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében alkalmazandó, aki napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen bármilyen képernyős eszközt – számítógépet, laptopot, vagy a légiforgalom irányításához alkalmazott képernyőt – használ.
(4) A 2001. napját megelőzően létesített képernyős munkahelynek 2001. december 31. napjától kell megfelelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek. A magyar helyesírásnak megfelelő betűkészletet alkalmazó programok esetén e rendelet hatálybalépését követő tizenharmadik hónap első napjától kell biztosítani, hogy ezen betűkészlet a képernyőn, illetve a nyomtatásban megjelenjen. (5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről a képernyő előtt végzett munka esetén című, 90/270/EGK irányelvének rendelkezéseivel. 1. számú melléklet az 50/1999. ) EüM rendelethez 16 A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató megnevezése, cégszerű bélyegzője ………………………… ………………………… ………………… Beutalás képernyő előtti munkavégzéshez kapcsolódó szemészeti szakvizsgálatra (A foglalkozás-egészségügyi orvos tölti ki. )
Az állások meghatározó hányadában állandó munkaeszköz a számítógép. Sokaknak néhány év után szemüveg kell. Aztán egyre erősebb dioptriák. Pedig a jogszabály ad némi biztosítékot arra, hogy munkánk folytán ne váljunk feltétlenül szemüvegessé. Kétségeim vannak ugyanakkor, hogy általában betartják-e a szabályt?! Hogy például 50 perc után 10 percre fel kellene állni a monitor mögül. A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit megállapító 50/1999. (XI. 3. ) EüM rendeletet (a továbbiakban: Rendelet). A Rendelet hatálya azon munkavállalóra terjed ki, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ. A Rendelet alapján a napi 4 óra figyelembe vétele nem jelenthet problémát például a teljes munkaidőben foglalkoztatott, a munkakörükbe tartozó feladatok jellege alapján számítógéphez kötött szakmák esetében. A Rendeletnek való megfelelés gondot okozhat például abban az esetben, ha a képernyő mellett más munkavégzési helyek is megjelennek (pl.
Bár kétségtelen, az egyik 50 perc utáni 10 perc elkönyvelhető az Mt. alapján biztosítandó legalább 20 perces munkaközi szünet első feleként. Másfelől, ha a példabeli munkavállalónk egyenlő munkaidő-beosztás szerint dolgozik – figyelemmel az 50 perc utáni minimum 10 perces szünetekre –, egy munkanapon legfeljebb 6 óra 40 percet tölthet a monitor előtt. Így, ha a munkaadó a munkaközi szünetet szükségszerűen a munkaidő megszakításával, és – az Mt. általános szabálya szerint – a munkaidőn kívül biztosítja, 1 óra 20 percnyi, nem képernyő előtti munkavégzésnek tekintendő feladat ellátását kell még a munkavállalóra bízni – ha munkaidejét hatékonyan és jogszerűen kívánják felhasználni. Összességében e rendelkezés azt is jelenti, hogy a munkáltatónak – az alapvetően számítógéppel ellátható munkakörökben, a példánk szerint, általános napi teljes munkaidőben és egyenlő munkaidő-beosztás szerint dolgozó – munkavállalója számára valamennyi munkanapon munkaidejének legalább 1/6-ában nem képernyő előtti munkavégzéssel ellátható tevékenységet kell találnia.
A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát. 5. § (1) 4 A munkáltató köteles – a külön jogszabályban 5 előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a) a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, b) ezt követően kétévenként, c) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. (2) 6 A munkavállaló – a külön jogszabály 7 szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be. (3) 8 Ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót az 1. számú melléklet szerinti beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra.
Az eddigi szabályok szerint a vizsgálatok költségeit nem lehet a munkavállalóra hárítani, ám a tisztánlátás érdekében immáron a módosítás már egyértelművé teszi, hogy a minimálisan szükséges éleslátást biztosító szemüveg költségeit a munkáltató viseli. Felhívom a figyelmet, hogy a módosult jogszabályok már 2003. január 1-je óta érvényesek, a rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nagyon komolyan veszi.
Így tehát minden olyan eszköz, amely számjegy-, betű-, vagy grafikus képsorokat képernyőn megjelenít, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól, képernyős eszköznek minősül. Képernyős munkahelynek számít az olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz, egyéb perifériák, tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet. Mindezeket figyelembe véve képernyős munkakörnek nevezzük az olyan munkakört, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, természetesen a képernyő figyelésével végzett munkát is beleértve. Joggal hihetnénk, hogy a 21. században gyakorlatilag a legtöbb munkakör belefér a fenti meghatározásba, hiszen már a buszvezetők is kis képernyőn kísérik figyelemmel a leszállási szándékot, ám a rendelet azt is pontosan meghatározza, hogy mely gépekre, eszközöket működtető, használó munkáltatókra és munkavállalókra nem terjed ki.