– Hallod-e, te juhászlegény – mondá a király –, a leányomat megnevettetted, hát neked is adom, s vele fele királyságomat. A papot ott tartották, az mindjárt össze is adta a fiatalokat. Ott maradt a falu is az udvarban, s úr lett még a cigányból is. A juhászlegényből lett király egyszeriben hatlovas hintókat küldött az apjáért s testvéreiért is. Ezekből is mind nagy urak lettek. Még ma is élnek, ha meg nem haltak. _________________________________________ Forrás: Magyar Mese- és mondavilág I. A csodaszarvas. Az aranyszőrű bárány mese. Mesélte: Benedek Elek. A szöveget gondozta és a Szómagyarázót írta: Kovács Ágnes. Budapest, 1901. Magyar Elektronikus Könyvtár, Kapcsolódó írás Jegyzetek Az aranyszőrű bárány értelmezéséhez
Leányka kétségbeesett, hiszen ügyetlen volt a táncban, kevés mulatságon vett részt korábban. Bezzeg a többi leány! Ők tudták, mit szeretnének, magabiztosan gyakorolták a csűrdöngölő lépéseit. Eközben Legényke tanácstalanul vakargatta a kobakját. Hol van itt a próbatétel számára? Akkor jár sikerrel, hogy ha az a leány lesz a győztes, akire ő is szavazott? És mit kellene csinálnia addig, míg a leánykák gyakorolnak? Mese az aranyszőrű bárányról – Mesebonbon. Végül úgy döntött, felkeresi a helyi fogadót s vele együtt a többi legényt. Ment, ment, mendegélt, mígnem elérkezett a kocsmába, ahol a többi fiatal örömmel fogadta. Teltek-múltak a napok, Legényke olyannyira összebarátkozott a többi fiúval, hogy megbeszélték, nem vesznek össze azon, kinek ítéljék majd oda az Aranyszőrű bárány göndör tincsét. Megállapodásuk szerint azt a leányt kiáltják ki győztesnek, aki a többségüket lenyűgözi a mulatságon. Erre aztán koccintottak, s közösen elindultak a legelőre, hogy saját szemükkel is láthassák a híres Aranyszőrű bárányt. A legelőn egy pásztorfiúcska vigyázott a jószágokra.
Táncolt nagy begyesen elöl a bárány, bárány hátán a leány, leány hátán a lapát, lapát nyelén az asszony, úgy mentek végig az utcán. Ahogy a templom elé érnének, éppen jön ki a templomból a pap, s utána a sok nép. Kacagtak a népek, de a pap erősen megbotránkozék, hogy az ünnepnapot így meggyalázzák, odaszalad, s üti az asszonyt a pálcájával. Kolozsvári Grandpierre Emil: Az aranyszőrű bárány (magyar népmese) - Gyerekmese.info. De csak egyszer ütött rá, a pálca az asszony hátához ragadt, a pálca végéhez a pap, s az is táncolt a többi után. A vénasszonyok összeverték a tenyerüket, s elkezdettek kiabálni, jajgatni: – Jaj, jaj, még elviszik az aranyszájú papunkat, ne hagyjuk, emberek, asszonyok! Nosza, utána az egész falu népe, megfogják a papot, hogy visszahúzzák, de ahogy rátették a kezüket, sorba mind odaragadtak. A legény pedig fújta tovább, fújogatta szépen szóló furulyáját, s táncolt a bárány, bárány hátán a leány, leány hátán a sütőlapát, lapát végén a sütőasszony, sütőasszony hátán a pálca, pálca végén a pap, pap után az egész falu. Így értek egy városba. Ez éppen a király városa volt.
Nagy napja van Birkás Bertók uramnak! Egy csodálatos aranyszőrű bárányt szerzett a nyájába, az ám! Csak egy a baj: Lapátfülű Bába, az a kellemetlen szipirtyó, bosszút forral ellene, mert nem kérte feleségül. Ni, most is mit csinált! Álmot hussantott rá azzal a ferde szájával, hogy fel nem ébredt reggelig, a nyájat meg szétkergette. Most oda a jószág! Csak ez a kis csillogó gyapjas maradt meg, de hamarosan annak is lába kék, ha nem vigyáz! Jó lesz szolgát fogadni, aki résen van, ha kell. Méghozzá egy olyan szolgát, aki eszes és nem ijed meg a saját árnyékától… pont olyat, mint az a legény a közönség soraiból… az jó lesz! Ha pedig megvan a szolga, kezdetét veheti egy olyan kalamajka, amit mindenki megemleget, aki csak a közelben kószál. Az aranyszőrű bárány népmese. Mert hogy itt senki nem marad tétlen, az biztos! Aki erre merészkedett, annak meg lesz mozgatva a lába, szája, de még a nevetőizma is alaposan! Az ismert népmese olyan feldolgozásban kerül a közönség elé, ami interaktív elemekre épül, miközben megtartja az eredeti történet szerkezetét és stílusjegyeit.
2017. január 1-től a személygépkocsi tulajdonosa köteles megfizetni a cégautó adót, ha a gépjárművet egy éven túl, vagy határozatlan időtartamra adja bérbe. A korábbi, 2013. július 1-től 2016. december 31-ig hatályos különleges szabály alapján a gépjárművet bérbe vevő magánszemély vagy vállalkozás fizette a cégautó adót a tartósan – 1 éven túl vagy határozatlan időtartamra – bérbe adott személygépkocsi után, ha a bérbe vevő üzembentartói jogát a forgalmi engedélybe bejegyezték és a személygépkocsi egyébként a cégautó adó tárgyát képezte. 2017. január 1-től az általános szabályok szerint a személygépkocsi hatósági nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa köteles megfizetni a havi tételben megállapított cégautó adót negyedévente, a negyedévet követő hó 20. napjáig. Az új szabály alkalmazandó a 2017. január 1-ét megelőzően megkötött tartós bérleti szerződésekre is, miután a tartós bérlet fogalmát a törvényhozó átmeneti rendelkezés nélkül megszüntette. A cégautó adó szempontjából ezentúl nincs jelentősége annak, hogy a bérbe vevőt üzembentartóként bejegyezték vagy sem.
A cégautó adót negyedévente önadózással kell megállapítani az adott negyedév hónapjaira vonatkozóan külön-külön. Az adófizetési kötelezettségről bevallást kell benyújtani és megfizetni a NAV felé a negyedévet követő hónap 20. napjáig. A sokrétű és bonyolult cégautó adó szabályok miatt javasolt április 20-a előtt mindenki számára átgondolni, saját személyautója után számolt-e el költséget, illetve amennyiben igen, akkor a tételes költségelszámolást választotta-e, hiszen ez esetben cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezhet. Ugyancsak érdemes átgondolni, hogy a cég nevében vettek-e bérbe autót a külföldi kiküldetésen lévő munkavállalók, hiszen bizonyos feltételek mellett ezen bérelt autók után is felmerülhet a cégautóadó kötelezettség. Cégautóadó - A cégautóadó nem a magánszemélyek tulajdonában álló, magyar rendszámú, valamint a nem magánszemélyek tulajdonában álló olyan külföldi rendszámú személygépkocsik után keletkezhet, amelyek után a számvitelről szóló törvény alapján költséget, ráfordítást számolnak el.
2016. 10. 12., 14:31 888 0 Személygépkocsi vagy nem? – ennek eldöntésében kérném a segítségét. Forgalmi engedély alapján az együttes tömeg 2800 kilogramm, az ülések száma vezetővel együtt 9 fő. A gépjárművet a dolgozók munkahelyre történő szállítására használják. A paraméterek alapján nem minősítjük személygépkocsinak, kérem a véleményüket. Ugyanez a gépjármű tulajdonos egy kft., de az üzembentartó egy magánszemély. A kft. számolhat-e el fenntartási költséget (például üzemanyag, biztosítás stb. ), mondván nem mindig az üzembentartó használja a gépkocsit? A kft. -nek kell bérleti díjat kérnie az üzembentartótól? Köszönettel. Szakértőnk válaszát csak előfizetőink olvashatják belépést követően. Amennyiben még nincs előfizetése, ezen az oldalon részletes információt tudhat meg választható előfizetési csomagjainkról.
hatálya alá tartozó tevékenységek körébe. Így tehát hangsúlyozandó, hogy nem a jogi konstrukció, hanem az ahhoz kapcsolódó meghatározott alanyi kört érintő eddigi cégautó-adó fizetésére vonatkozó, bizonyos esetekben adófizetési kötelezettség alóli mentességet eredményező szabályok megszűnéséről illetve 2017. január 1-től történő hatályon kívül helyezéséről van szó. Így tehát a módosítás eredményeként tartós bérleti konstrukcióban üzemeltetett gépjárművek esetén a cégautó-adó alanya a jövőben a gépjármű tulajdonosa lesz, aki a tartós bérletbe adástól függetlenül lesz köteles cégautó-adót fizetni – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Az új szabályozás elvárt eredménye Azon szabály, mely szerint a negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó, változatlan formában, hatályban marad. Ugyanakkor a fenti módosítás eredményeként a gyakorlatban ezen levonásra azon ügyletek esetében, melyeknél a cégautó-adó fizetési kötelezettség elkerülésének lehetőségét kívánja a jogalkotó megakadályozni, módosítás nélkül nem lesz lehetőség.