Árakkal kapcsolatos információk: Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár A Kardok vihara képes még tovább fokozni a feszültséget az első regények után és még sokkolóbbá tenni Westeros történetét: most közeledik tetőpontjához a hatalomért folytatott embertelen küzdelem. A megosztott, megtépázott királyság eddigi legszörnyűbb ellenségével kénytelen szembenézni, amely a síron túlról érkezik... Adatok Eredeti megnevezés: A Storm of Swords Kötésmód: ragasztott kartonált Méret [mm]: 112 x 177 x 57 George R. R. Martin Az amerikai Tolkienként is emlegetett George Raymond Richard Martin 1948-ban született a New Jersey államban található Bayonne-ban. A képregényrajongó kölyökből a kortárs fantasy óriásává vált szerző rengeteg műfajban alkotott, korai sci-fi műveivel rangos díjakat nyert el, a vámpír mítoszt újraértelmező 1982-es Lázálom című horrorregényepedig nemzedéke egyik legelismertebb írójává tette.
" Az első részben, a Trónok harcában megismertük Westeros ősi királyságát, amelyet a könyörtelen hatalomvágy taszított hanyatlásba. A Királyok csatájában kiéhezett ragadozóként söpört végig az uralkodóját vesztett birodalmon a háború, a mágia és az őrület. A Kardok vihara képes még tovább fokozni a feszültséget és még sokkolóbbá tenni Westeros történetét: most közeledik tetőpontjához a hatalomért folytatott embertelen küzdelem. A megosztott, megtépázott királyság eddigi legszörnyűbb ellenségével kénytelen szembenézni, amely a síron túlról érkezik... " Hosszas kényszerpihenőm után újra itt vagyok egy rakás elmaradással a nyakamon:S Az első a sok közül a Kardok vihara, amit már nem is tudom, hogy mikor fejeztem be, azt meg végképp nem, hogy mikor kezdtem. Az előző rész után, ami folytatásért kiáltott, egyértelmű volt hogy belevetem magam a több ezernyi lap közé, mint lentebb is látható a könyv kicsivel több mint 1200 oldal, amit külföldön ketté is vettek, de nálunk az alexandra úgy gondolta, hogy olvasás közben gyúrjunk egy kicsit tricepszre is, így egybe van az egész, és hatalmas a könyv vastagsá volt az egyik okozója annak, hogy eléggé lassan haladtam vele.
Leírás Tolkien óta alig született történet, amely annyira rabul ejtené egy egész nemzedék képzeletét, mint A tűz és jég dala, George R. R. Martin hatalmas fantasyeposza. Az első részben, a Trónok harcá ban megismertük Westeros ősi királyságát, amelyet könyörtelen hatalomvágya marcangolt. A Királyok csatájában kiéhezett ragadozóként söpört végig az uralkodóját vesztett birodalmon a háború, a mágia és az őrület. A Kardok vihara képes még tovább fokozni a feszültséget és még sokkolóbbá tenni Westeros történetét: most közeledik tetőpontjához a hatalomért folytatott embertelen küzdelem. A megosztott, megtépázott királyság eddigi legszörnyûbb ellenségével kénytelen szembenézni, amely a síron túlról érkezik... Martin a fantasy mestere. Kimeríthetetlen fantáziával megírt históriái középkori mintákból merítenek ihletet, és a láthatóság határát súroló plasztikussággal jelenítik meg fiktív világukat. A sodró, szofisztikált történetvezetés, az árnyalt karakterábrázolás és a szexualitásnak a fantasy műfajában szokatlanul nyílt kezelése is fontos szerepet játszik abban, hogy Martin sikert sikerre halmozó újítóként vonulhat be műfaj történetébe.
George R. R. Martin elsöprő sikerű könyvsorozata, A tűz és jég dala harmadik része egy percre sem engedi fellélegezni olvasóját; kíméletlen, megdöbbentő fordulatokkal és csúcspontokkal teli, letehetetlen olvasmány. A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 36 Ft
Kötetlen beszélgetés, dedikálás zárta a rendhagyó irodalomórákat. A Diósgyőri Gimnáziumban Nemcsak előadóként, hanem mint zsűri elnök, hallgatóként is átélhettem a vers ünnepét – a fényt és a derűt – április 9-én a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Szavalóversennyel ünnepeltük a verseket. A magyar költészet napja alkalmából közösségben éltük meg a szó, a költemény lélekformáló erejét. Költészet Napja | Aranyosi Ervin versei. A B-A-Z megyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetsége és annak tagszervezete, a Baross Nyugdíjas Klub Versbarátainak köre, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár támogatásával került sor a rendezvényre. Versmondó verseny – Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetsége Az ünnepi együttlétet Lukács-Pete Mária, a szövetség elnöke nyitotta meg. Varga Andrea Klára, Miskolc alpolgármestere, az Idősügyi Tanács elnöke, Varga Gábor, a megyei könyvtár igazgatója és Jacsó Pál költő, az Északkeleti-Magyarországi Regionális Versmondó Egyesület alelnöke köszöntötte a versmondókat és a szépszámú hallgatóságot.
Nem telhet el április 11. a kedvenc verseink felidézése nélkül. A Funzine szerkesztőségében hagyománynak számít, hogy a József Attila születésnapja előtti napokban körlevélben megosztjuk egymással a szívünkhöz legközelebb álló verseket és versrészleteket. Ebből olvashattok most egy válogatást, de természetesen a ti kedvenceitekre is kíváncsiak vagyunk, osszátok meg velünk hozzászólás formájában! Juca Pilinszky János – Magamhoz (részlet) Légy hát, akár az állatok, oly nyersen szép és tiszta, bátran figyelj, mint ők figyelnek kegyetlen titkaikra. S egy éjjel, magad sem tudod, mint égig érő ének, feljönnek benned napjaid, a halhatatlan évek: az este nem lel senki rád, az este sírva, késve hiába járják pitvarod: csak én látlak. Vagy én se. Léna Kányádi Sándor: Álmodó Várost álmodtam ide én; fölraktam, itt van: az enyém. A költészet napjára: a meggyilkolt versek emlékezete | Mazsihisz. Utat álmodtam, kész az út; fürkészem: milyen messze fut? Fényről álmodtam: fény ragyog. És álmodtam egy ablakot, ahonnan majd a végtelen tavaszi eget nézhetem. Megvan végre az ablakom, van szobám, ahol lakhatom, van alázatos szőnyegem, naponta többször ehetem.
Fogjuk fel az egész életet egy hatalmas játéknak, amelyben annyiféle szerepet ölthetünk magunkra, amennyit csak szeretnénk! Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani? "A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindíg, mindíg játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszívvel fontosnak látszani (... )" Szedlák Levente: Már önmaga a vers is felemelő, de a Kalákás feldolgozása egészen új szintre emeli. Kányádi Sándor: Románc "keresgélt a repülőgép fél szárnnyal a vizet szántva míg a lagunák közt rálelt a parázsló betonsávra domborodott az ég kékje homorult a földnek zöldje mikor a gép alázökkent fújtatva és dörömbölve húzta a sok kis cölöpház maga alá az árnyékát rezegtek mint a bazári fölhúzható bádog-békák föld az éggel kék a zölddel borult össze elalélva szerelemtől részegülten betűzgettem cartagena (... )" Radakovics Viki: Mert tökéletesen bemutatja, amin én is átmentem és átmegyek a mai napig is egy hasonló várakozás alkalmával. Költészet napja versek. Pilinszky János: Mire megjössz "Mindenem veszve, mire megjössz, se házam nincs, se puha ágyam, zavartalan heverhetünk majd a puszta elragadtatásban. "
Nem elég fellobogni, de mindig égni kell! És nem elég csak égni: fagyot is bírjon el, ki acél akar lenni, suhogni élivel. (... )" Dörök Vanda: A lüktető ritmika, a társadalomkritika és a látomás mágikus kántálása hátborzongató. Babits Mihály: Fekete ország "Fekete ég és fekete tenger, Fekete fák és fekete ház, Fekete állat, fekete ember, Fekete öröm, fekete gyász, Fekete érc és fekete kő és Fekete föld és fekete fák, Fekete férfi, fekete nő és Fekete, fekete, fekete világ. Költészet napja versek teljes film. )" Pechál Péter: Nagyon jól megfogalmazza az eszmét, amit nagyon sokszor annyira elferdítenek. Még édesanyám mutatta nekem ezt a verset fiatal koromban, és úgy gondolom, hogy nagy hatással volt rám és az értékrendemre. Heltai Jenő: Szabadság "Tudd meg: szabad csak az, akit Szó nem butít, fény nem vakít, Se rang, se kincs nem veszteget meg, Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet, A látszatot lenézi, meg nem óvja, Nincs letagadni, titkolni valója. )" Kékesi Laura: Ez a vers emlékeztet minket a valódi belső értékeinkre, a gyökereinkre, egy olyan szar, fos, képmutató világban, amiben amúgy megőrülnék, ha nem lenne hova nyúlnom.
Herczeg Zsuzsanna: Elgondolkodtató, megható és tökéletesen leírja az emberi természetet. Füle Lajos: Futás "Fut az ISTEN az ember után, mert mindent lát és szánja nagyon, guruló szívét csakhogy elérje, hogy fut utána, hull bele vére! (... )" Jónás Zsófi: Mert ő még szakítani is stílusosan tudott. Ady Endre: Elbocsátó szép üzenet ""(... ) Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját. Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is, Vedd magadra, mert sajnálom magunkat, Egyenlõtlen harc nagy szégyeniért, Alázásodért, nem tudom, miért, Szóval már téged, csak téged sajnállak. )" Sallay Wanda: Fogalmam sincs. A ritmusa, a szavak, a képek, az illatok. Az életérzés miatt talán. Költészet napja versek 2. Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez "Főldiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Kit teremt magának A boldogtalan, S mint védangyalának, Bókol úntalan. Síma száddal mit kecsegtetsz? Mért nevetsz felém? Kétes kedvet mért csepegtetsz Még most is belém? Csak maradj magadnak! Biztatóm valál; Hittem szép szavadnak: Mégis megcsalál. "