A szélsőjobboldali pártvezér az amerikai globalista politikát tette felelőssé a terrortámadásért. Kovács László, a szocialista párt elnöke a Heteknek kijelentette: "Csurka István korábban is tett olyan idegengyűlölő és kirekesztő nyilatkozatokat, amelyek ellentétesek az alkotmány szellemével, sértik Magyarország nemzeti érdekeit, és ártanak nemzetközi megítélésének. Az Egyesült Államokat ért terrorakcióval kapcsolatos kijelentései Szaddám Huszein iraki diktátor nyilatkozatával mutatnak rokonságot. Ezzel a nyilatkozatával Csurka István kiiratkozott a politikusoknak azon köréből, akiknek a nézeteivel érdemesnek tartom vitába szállni. Csurka István a fajvédelemről. " A Fidesz részéről Kövér László ügyvezető alelnök a lapok tudósításai szerint nemcsak Csurka, hanem Kovács László szavait is elítélte. Mint mondta: "kevésbé érezné roszszul magát, ha ez a két nyilatkozat nem hangzik el". Kövér László szerint ugyanis a terrortámadás után nincs másnak helye, mint a részvét és undor kifejezésének. "Ennél többet egy politikus nem célszerű, ha mond; hogyha mond, akkor lehet, hogy hibázik, és szerintem ez megtörtént Csurka Istvánnal is" – jelentette ki az alelnök, aki Kovácsra utalva hozzátette: "ízléstelen viszont a terrorizmus iránti szimpátiával való burkolt gyanúsítgatás".
Az elnökség azonban higgadt és megfontolt, Csurka hiába népszerű az MDF-en belül, gyorsan meg fogjuk oldani a problémát. Másnap reggel nyolc órakor kabinetfőnököm, Tóth László telefonja ébreszt. – Olvastad a mai Népszabadságot? – kérdezi izgatottan. – Hogy olvastam volna? – kérdezek vissza –, hajnalig tartott az elnökségi ülés, és még ágyban vagyok. Csurka istván dolgozat minta. Száj sarka bereped Magyar nóták esküvőre Bank nyitvatartás A rendszerváltás kudarca ma már másképp is elmesélhető – 25 éves a Csurka-dolgozat - Kettős Mérce A rengeteg – most már joggal nevezhetjük így – badarság közé beékelve ugyanis a dolgozat rámutat arra, hogy egy alapvetően igazságtalan rend van felépülőben, amely kisemmizi, tönkreteszi, létbizonytalanságba taszítja az átlagembert. "Sok-sok családnak kellett tapasztalnia, hogy az, amit évtizedes kemény munkával megszerzett – sokszor az ügyeskedés is kemény munkává tud szépülni -, az most, ahelyett hogy a rendszerváltozás nagyobb szabadságában örömforrássá válna, elvész, de legalábbis veszélybe kerül. "
Onnan visszaérkezvén "lerohasztotta" az országot, hogy olcsón megvásárolhassák az idegenek. Csurka leszögezi, hogy az Aczél által megindított folyamatot az SZDSZ és az MSZP vitte tovább: a "szocionista" kormányzat alatt tudatosan elszegényítették a társadalmat, hogy a privatizáció során fillérekbe kerüljön a magyar ingatlan. Csurka szerint a plazákat is azért építették a "zsidók", hogy ezzel törjék meg az őshonos, keresztény magyar kultúrát. A pártvezér konkrét személyeket csoportosít származásuk alapján, listákat ad közre magyarországi zsidó szervezetekről. Pelle János történész – aki a közelmúltban Gyűlölet vetése címmel könyvet írt az antiszemita propaganda közvéleményre gyakorolt hatásáról – lapunknak kifejtette: a 20. század elején született az a teória, mely szerint a tőkének vallása, illetve faja van. Ekkor született a "zsidó tőke" fogalma. Elsősorban Németországban komoly erőfeszítéseket tettek, hogy ezt közgazdaságilag is igazolják, ezt a fantomot azonban soha senkinek nem sikerült tudományosan megjelenítenie, csak összeesküvés-elméleteket gyártottak.
Páduai Szent Antal kultusza hazánkban csak az obszerváns ferencesek térhódításával jelent meg és a török korban terjedt el, a portugál származású szent azonban ma már Magyarországon is rendkívüli népszerűségnek örvend.
A magvetőről szóló példabeszédet (Lk 8, 5) elemző homíliájában Antal megvilágítja: a magvető Krisztus vagy az ő prédikátora, a mag Isten igéje, az út jelképezi "a bujaságban élőket", a kövek az álszerzeteseket, a tövisek a fösvényeket és az uzsorásokat, a jó föld a bűnbánókat és az igazakat. A magvető Krisztus-részt vizsgálva Antal emlékeztet: a Teremtés könyvében (26, 12) Izsák vetett Gerár földjén, s százannyit gyűjtött össze abban az esztendőben. Izsák nevének jelentése: "öröm". Ő Krisztus előképe, "aki a szentek öröme". Budapest-Zuglói Páduai Szent Antal plébánia - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. Róluk mondja Izajás: "vidámság és öröm tölti el őket" (35, 10). Ez a Krisztus megdicsőítette ember vidámsága, és az egész Szentháromság színe látásából fakadó öröm. Izsák Gerár földjén vetett, e név "tartózkodási helyet" jelent, és az evilágot ábrázolja. Földi tevékenysége során tehát Krisztus háromféle magot vetett: a saját példás életszentségét, a mennyek országának meghirdetését és a csodák beteljesítését. "A százannyit gyűjtött abban az esztendőben" mondatrészt értelmezve Antal kiemeli: Izajás Krisztus egész földi életét a megbocsátás és az irgalmasság évének nevezi (61, 1–2).
Egy apa kiment dolgozni a földre és magával vitte a kisfiát is. A gyermek egy óvatlan pillanatban a közeli mocsárhoz lopódzott. Le akart tépni egy tavirózsát, de elvesztette az egyensúlyát, beleesett a mocsárba és megfulladt. Az apa kétségbeesetten kereste gyermekét, de mire megtalálta, annak kis teste már kihűlt, hiába próbálta élesztgetni őt. Erre sírva Antal atyához könyörgött, hogy adja vissza a fiát. Cserébe megígérte, hogy minden szegényen segíteni fog. A gyermek azonnal megmozdult, kinyitotta a szemét, visszanyerte színét és jókedvét. A csoda tovább kísérte Szent Antalt Padovába is. Egy fiatalember mérgében megütötte édesanyját. Mikor azonban rádöbbent súlyos bűnére, Antal atyához sietett. Páduai szent anta diop. A szent szigorúan megintette: "Le kellene vágni a lábadat, mert megsértetted vele az édesanyádat. De mivel megbántad, feloldozlak Isten nevében. " Az ifjú örvendezés helyett nyugtalan lett, s a szent szavait ismételgette. Amint hazaért, fogott egy baltát és levágta a lábát. Fájdalmas kiáltozására szülei és testvérei mind hozzá siettek, majd Antal atyához szaladtak, aki nem tagadta meg a segítséget.