Múltunk talán legszebb, legdicsőbb napjaira, az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeztünk március 11-én iskolánk aulájában. A megemlékezés a Palotás tánccal vette kezdetét, majd felhangzottak versek, dalok, párbeszédek Mit jelent egy nép, egy nemzet számára a szabadság? Mit köszönhetünk 1848/49 hőseinek? Ezekre a kérdésekre kereste és adta meg a választ az ünnepi műsor, ahol a nyolcadik évfolyamos diákok megidézték a forradalom nemes eszméit, a hazaszeretet fontosságát. Az 1848-as hősök tudták és tetteikkel bizonyították azt, amit nekünk, utódoknak sem szabad elfelednünk. Hol Sírjaink Homorulnak. Ezúton is gratulálunk valamennyi résztvevőnek, valamint a felkészítő pedagógusoknak: Némethné Bogár Márta és Csuk Hajnalka tanárnőknek, valamint Hegyi József tanár úrnak.
Halottaink napjához közeledve benépesednek temetőink! A temetők parkolói megtelnek nem csak hazai rendszámú személygépkocsikkal, érkeznek a szülőföldjüktől távol élők is családostul emlékezni, virágcsokrokat elhelyezni a sírokra, mécset gyújtani szeretteik emlékére. Az emlékezés nagyúr, a temető pedig a település valódi helytörténelme, hűen tükrözi a népesség nemzetiségi összetételének alakulását is. Az érsekújvári Szent József temető sírfelirataiban még erősek vagyunk! Egyelőre győzelemre állunk, de a döntetlen is meglesz még egy ideig! Sokkal jobbak vagyunk itt, mint élőben a városban, ahol már csak alig 20 százalék felett vagyunk, a magyar iskolában pedig tíz százalék körüli a beíratott magyar gyerek! Emlékszel a dédnagymamára, ugye Rolko? Kérdezte az anyuka kisfiát a sírlátogatásnál. Aki nem jól mondta szlovákul, és inkább magyarul beszélt hozzám, ha meglátogattuk régen? – kérdezett vissza a kisfiú… Akkor itt még Magyarország volt? – folytatta. Akkor már nem, de valamikor igen, zárta rövidre az édesanya a kellemetlen irányba kanyaradó beszélgetést.
Többet mondott volna az anyuka azzal, ha a szülőföldjükön élő magyarokról beszél fiának, és körbemutat a sírfeliratokon… Különösebb meglepetést nem okozott, hogy a család a temetőlátogatást követően NZ-s rendszámú autóba ült be, helyibe. Sokszor előfordul tehát, hogy a felmenőinkkel együtt eltemetjük identitásunkat is! De az is gyakran előfordul, hogy az ő hozzájárulásukkal már életük során búcsút kell intenünk neki. Amikor a nagyszülők nem az anyanyelvi oktatást választották gyerekeiknek, vagy amikor nem figyelmeztették kellő eréllyel őket arra, hogy az unokáik is anyanyelvükön tanuljanak! Az identitásvesztés nem jelenthet minden esetben értékvesztést – érveltek egykoron az internacionalisták, érvelnek napjainkban a liberálisok. A szülők és nagyszülők segédletével nemzetiséget váltókból természetesen lehetnek tisztességes emberek, nehezebben ugyan, de beilleszkedhetnek egy új környezetbe, egy új közösségbe, de az iskolaválasztással már az elején megfosztották őket a szabad választás lehetőségétől.
Ez vonatkozik arra is, aki arra szeretne hivatkozni, hogy a tulajdoni lapon nem látható valamely jog vagy tény mégis fennáll. Láthatóan nagyon fontos, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a valóságnak megfelelő jogok és tények kerüljenek bejegyzésre. Ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen esetekben és milyen módon kerülhet sor az ingatlan-nyilvántartás kijavítására és helyesbítésére. Az ingatlan-nyilvántartási adatok kijavítása Az ingatlan-nyilvántartás adatainak kijavítására akkor van mód, ha a bejegyzés vagy feljegyzés nem szenved súlyos hibában vagy hiányosságban. Ilyen eset, ha a bejegyzés vagy feljegyzés hibásan leírt nevet, számot, vagy egyéb elírást tartalmaz. A helytelen megjelölést a földhivatal a saját hatáskörében kijavíthatja. Természetesen, ha az elírást magától nem észleli a földhivatal, akkor a hibát az érdekelt jelzésére is kijavítja. Ingatlan-nyilvántartás - Ingatlan.com - Tudástár. Az ingatlan-nyilvántartás kiegészítése Előfordulhat, hogy a földhivatal határozata hiányos. Például nem rendelkezett a hozzá benyújtott kérelem valamely részéről.
7. A kötelező használat elve: az ingatlanokkal kapcsolatos eljárásokban az ingatlan-nyilvántartás adatait kell felhasználni.
2013. augusztus 22. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (Díjtörvény) értelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A Díjtörvény 2010. Hogyan lehet kijavítani az ingatlan-nyilvántartás adatait? - Üzletem. január 1-én hatályba lépett módosított rendelkezéseit a földhivatalnál a fenti időpontot követően induló eljárásokban kell alkalmazni. A díjat az illetékes földhivatalnál a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a pénztárba történő készpénzbefizetéssel, vagy amennyiben a hivatali helyiségében erre lehetőség van bankkártyával, vagy a megyei földhivatal előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással (csekken), illetve átutalási megbízással lehet megfizetni. Utóbbi két esetben a befizetés megtörténtét a megfelelő bizonylattal igazolni kell! Fontos, hogy a bizonylaton az ügy (érintett ingatlan) beazonosításához szükséges adatok is pontosan feltüntetésre kerüljenek.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd - - - - - - - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Kövessen bennünket itt is:
– Okirattár: a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, kérelmeket, megkereséseket és az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza. Alapelvei 1. A közhitelesség elve: Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatok, tények, jogok hitelesnek tekintendők. 2. A nyilvánosság elve: az ingatlan-nyilvántartás adatait bárki megtekintheti. 3. A bejegyzés elve: egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek. Pl. a tulajdonjog a bejegyzéssel keletkezik. Földhivatali Portál - Ingatlan-nyilvántartás. Kérelemhez kötöttség elve: a jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére irányuló eljárás az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul. 4. A rangsor elve: Az ingatlan-nyilvántartásban a bejegyzések sorrendjét az az időpont határozza meg, amikor a kérelmezõ beadványát benyújtotta. A beadványok beérkezési sorrendjét be kell tartani. okirati elv: az ingatlan-nyilvántartás adatait csak érvényes és bejegyzésre alkalmas okirat alapján lehet megváltoztatni. 6. A teljesség elve: az ingatlan-nyilvántartás az ország területén lévő valamennyi ingatlant nyilvántartja.
Ha a díjat az ügyfél – felhívás ellenére – sem fizeti meg, a földhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 31. §-a alapján az ingatlan-nyilvántartási eljárást megszünteti. Hatósági, bírósági megkeresésre induló ügyekben (pl. végrehajtási jog bejegyzése) a földhivatal díjfizetés hiányában is átvezeti a változásokat, ugyanakkor a meg nem fizetett díj és annak járulékai adók módjára behajtandó köztartozás nak minősülnek, azok behajtását a földhivatal az adóhatóságnál minden esetben kezdeményezi.
Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles tájékoztatást ad a hazai ingatlanok tulajdoni viszonyairól, illetve az ingatlanokon fennálló jogokról és terhekről. Előfordulhat azonban, hogy az ingatlan-nyilvántartásba is téves adatok kerülnek. Hogyan lehet kijavítani az ingatlan-nyilvántartás adatait? Az ingatlan-nyilvántartás jelentősége Az ingatlan-nyilvántartás közhitelesen tanúsítja a benne foglalt adatok valódiságát. A közhitelesség alatt azt értjük, hogy meg kell bíznunk abban, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogi és ténybeli helyzet valóban fennáll. Így például az abban megjelölt jogok valóban megilletik a jogosultat, illetve az ingatlant valóban csak azok a terhek és csak olyan mértékben terhelik, amelyeket a nyilvántartásban láthatunk. Természetesen nem hivatkozhat az ingatlan-nyilvántartás tartalmára az, akinek tudomása van arról, hogy az ingatlan valódi helyzete az ingatlan-nyilvántartástól eltér. Ha valaki arra hivatkozik, hogy a tulajdoni lapon szereplő adatok, jogok és tények nem állnak fenn, vagy nem a bejegyzés szerint állnak fenn, ezt neki kell bizonyítani.