Új felfedezés a Louvre-ban 2008-12-24 A nyughatatlan Leonardo még mindig tartogat meglepetéseket. Hol a kódtörő botcsinálta tudósoknak, hol a múzeumi szakembereknek köszönhetően. Ez esetben az utóbbiról van szó. A Louvre munkatársai leakasztották a falról a Szent Anna harmadmagával című örök klasszikust és bevitték a restauráló műhelybe. Ahol a hátoldalán – mindenki megrökönyödésére – három eddig ismeretlen ceruzarajzot fedeztek fel, amit akár a mester maga is készíthetett! Leonardo da Vinci: Szent Anna harmadmagával, 1502-1516, olaj, fa, 168×130 cm, Louvre, Párizs A felfedezés olyan valószínűtlennek tűnt, hogy a múzeumi alkalmazottak többsége egyszerű piszoknak tartotta a foltokat. A festmény alapanyagát jelentő méretes (168×130 cm) fatábla hátoldala olyan, mint minden hasonló, ötszáz éves képé: karcolások, kopások, besötétedett erősítő lécek, leltári pecsétszámok, ráragasztott papírlapok szakadt szélei és múzeumi vinyetták. Nem csoda, ha eddig senkinek sem tűntek fel a 10 cm-nél alig nagyobb szénrajzocskák: egy kifejezően megformált lófej és egy többé-kevésbé modellált fél emberi koponya.
2. Auflage. Einsiedeln, New-York, Cincinnati und St. Louis; Karl & Nikolaus Benziger 1883. Leto svetnikov I-IV (M. Miklavčič in J. Dolenc), Zadruga katoliških duhovnikov v Ljubljani (1968-1973). S. Čuk: Svetnik za vsak dan I-II, Ognjišče Koper 1999. N. Kuret: Praznično leto Slovencev I-II, Družina, Ljubljana 1989. További információk [ szerkesztés] Szent Anna és Szent Joachim Archiválva 2007. január 6-i dátummal a Wayback Machine -ben Lőrinci, Szent Anna búcsújáróhelye Kapui Jenő: SZANYI SZENT ANNA KÁPOLNA TÖRTÉNETE ÉS ÉNEKEI Anna – Szűzanya Mária édesanyja Catholic Encyclopedia New Advent "Kegyelmekkel tündöklő boldog anya". Szent Anna tisztelete és a palóc búcsú; szerk. Limbacher Gábor; Térségi Muzeális Gyűjtemény, Balassagyarmat–Balatonakali, 2005 Szent Anna tisztelete Magyarországon a barokk korban; vál., sajtó alá rend., bev. Szelestei N. László; MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, Bp., 2015 ( Pázmány irodalmi műhely. Lelkiségtörténeti források) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 120155150 LCCN: n81096009 ISNI: 0000 0001 0788 3393 GND: 118649418 NKCS: jn20021030001
A festményen három alak látható: a báránnyal játszó, még gyermek Jézus, anyja, Szűz Mária, mögöttük pedig Szent Anna, aki a hármas kompozíció központi figurája. Puschak szerint a fejük mögött tornyosuló szürke hegyvonulatok "a mélyökológiai idő szimbólumai", míg a Jézus kezében tartott bárány "az eljövendő passiót jelképezi". Da Vinci ezen a képen nemcsak a reneszánsz korai időszakában népszerű piramiskompozíciót tökéletesíti, de továbbviszi az általa kedvelt Szűz Mária és gyermeke-tematikát, amelyhez munkássága során több alkalommal is visszanyúlt. "A Szűz Máriát és gyermekét ábrázoló kompozíciók Leonardo azon törekvését tükrözik, hogy a Jézus és anyja közötti kapcsolat gyengédségét a lehető legmagasztosabb módon jelenítse meg" – teszi hozzá Puschak. A festményről Sigmund Freud is írt Esszé című munkájában, és ugyan észrevételeinek többségével mára nem értenek egyet, abban igaza lehetett, hogy "ha valaki rátekint a képre, hirtelen éri a felismerés, hogy ezt a festményt csakis Leonardo készíthette".
Vissza a találatokhoz Készítés ideje 1500 körül Tárgytípus táblakép Anyag, technika fenyőfa, olaj-tojás tempera, aranyozott Méret 144 × 103 cm Leltári szám 55. 834. 1 Gyűjtemény Régi Magyar Gyűjtemény Kiállítva Magyar Nemzeti Galéria D épület, Első emelet, Késő gótikus szárnyas oltárok A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak. A gyűjtemény további műtárgyai Kiállításaink közül ajánljuk
A "márciusi ifjak" vezetésével 1848 március 15-én Pesten kitört a forradalom. Ezalatt az országgyűlés törvényekkel teremtette meg az új Magyarország alapjait. Az április 7-én kinevezett első magyar kormányban Kossuth pénzügyminiszter lett. Az önálló bankjegykibocsátás és honvédség megsegítése kapcsolódik nevéhez. A július 11-én az országgyűlésben elmondott hatásos szónoklatában 200 ezer újonc kiállítását és 42 millió forint hitelt kért. A ház felállva, "Megadjuk" kiáltások közepette megszavazta. 1849. április 14. | Debrecenben kimondják a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztását. "Én leborulok a nemzet nagysága előtt" – mondta a meghatott Kossuth. Az őszi események Kossuth intézkedéseit igazolták. Az ország szabadságharcra kényszerült. A lemondott kormány helyett az Országos Honvédelmi Bizottmány vette át a végrehajtó hatalmat, elnöke Kossuth Lajos. Hazahívta a külföldön állomásozó magyar katonákat és országos toborzókörútra indult. Windischgrätz előre nyomulása miatt december utolsó napján az országgyűlés és az OHB Debrecenbe tette át székhelyét. A nehézségek után a tavaszi dicsőséges hadjáratban az ország túlnyomó többsége felszabadult.
ülése jegyzőkönyvének záradékán is szerepel A Függetlenségi nyilatkozat kimondta: Magyarország és a vele törvényesen egyesült Erdély szabad, független, önálló, európai állam. A Habsburg–Lotaringiai-ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, s mivel az ország önálló államéletének eltörlésére, a nemzet legyilkolására idegen hatalom fegyveres erejét is használni nem iszonyodott, ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek nyilváníttatott a nemzet nevében. Az önálló és független magyar állam azon népekkel, melyek vele egy fejedelem alatt állottak és minden más nemzettel békét és jó szomszédságot akar alapítani, és baráti szerződéseket kíván kötni. 1849 április 14 25. Az ország jövendő kormányrendszerét részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig az országot egész egyetemes kiterjedésében a nemzetgyűlés egy ajkú felkiáltásával és közmegegyezéssel kinevezett kormányzó elnök Kossuth Lajos a maga mellé veendő miniszterekkel kormányozza. Hatása Magyarországon és nemzetközi szinten [ szerkesztés] Kossuth a Nyilatkozattal a békepártot akarta gyengíteni, másrészt számított a nyugati nagyhatalmak Magyarország melletti beavatkozására, vagy legalábbis a függetlenség elismerésére.
Az önálló és független magyar állam azon népekkel, melyek vele egy fejedelem alatt állottak és minden más nemzettel békét és jó szomszédságot akar alapítani, és baráti szerződéseket kíván kötni. Az ország jövendő kormányrendszerét részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig az országot egész egyetemes kiterjedésében a nemzetgyűlés egy ajkú felkiáltásával és közmegegyezéssel kinevezett kormányzó-elnök Kossuth Lajos a maga mellé veendő miniszterekkel kormányozza. Ezzel a Magyarország és Ausztria közötti konfliktus csak valamelyik fél teljes győzelmével érhetett véget. Trónfosztás és függetlenség » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Kossuth a Nyilatkozattal a békepártot akarta gyengíteni, másrészt számított a nyugati nagyhatalmak Magyarország melletti beavatkozására, vagy legalábbis a függetlenség elismerésére. Számításai azonban nem igazolódtak: a nyugati nagyhatalmak sokkal fontosabbnak tartották az európai erőegyensúlyt és benne Ausztria szerepét annál, hogysem Magyarország kedvért felhagytak volna eddigi politikájukkal. Az oroszok behívását pedig már a Függetlenségi Nyilatkozat hírének megérkezése előtt elhatározták Bécsben.