A tizenötödik című darab szereplői rendhagyó tárlatvezetéseket tartanak a múzeum épületében Egyedülálló programsorozattal mutatkoznak be a Madách Színház művészei a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az április 22–24. között debütáló, a szabadságharc eseményeiről szóló "A tizenötödik" című musical színészei márciustól júniusig számtalan alkalommal tartanak rendhagyó tárlatvezetést, melyhez a hátteret a múzeum szakemberei adják. Jegyek az előadásra és a tárlatvezetésekre már elérhetők az intézmények honlapjain. Détár Enikő a tárlatvezetés helyszínén A tizenötödik című musical az 1840-es évek történetét, illetve az 1848–49-es szabadságharcot meséli el. Milyen volt az élet a reformkorban egy arisztokrata számára vagy egy köznemes számára? Milyen volt megélni a március 15-i eseményeket, majd a szabadságharc kitörését? A különleges tárlatvezetések célja nemcsak egyszerűen a szabadságharc részleteinek feltárása, hanem azoknak az embereknek a megismertetése, akik fontos szereplői voltak az eseményeknek.
Pünkösti antifasiszta tendenciájú, friss szellemű színházat teremtett. Színházi könyvsorozatával elméletileg is megalapozta színháza programját. Várkonyi Zoltán IV. Henrik-je, Hamlet-je, a Képzelt beteg beli alakítása máig ható színházi legenda. 1944. március 19-én a német megszállással meghalt az éltető szellem. A színházat bezárták, Pünkösti öngyilkos lett. A háború után, 1945-ben Palasovszky Ödön kísérleti színházzal próbálkozott a Madách téren. 1946-ban Hont Ferenc igazgatásával a Színművészeti Főiskolának (akkor Színiakadémiának hívták) ítélték a Madáchot. 1947-ben a magyar színházak közül elsőnek államosították, Állami Madách Színház néven. 1949-ben érdekes fordulat következett. Miközben abban az évben az összes magyar színházat államosították, a Madách címtáblájáról levették az "Állami" jelzőt, és a Főiskola hatásköréből kiválva, Madách Színház néven működhetett, természetesen továbbra is állami tulajdonban. 1951-ben óriási változás történt a Madách életében. Az addigi kamara jellegű szervezet immár nagyszínházi körülmények közé került.
A Madách Színház ismételten pályázatot hirdet új magyar musical megalkotására. A pályázaton kizárólag olyan művek vehetnek részt, melyek még nem kerültek nyilvános színpadi előadásra. A pályázatra való jelentkezés beadásának időpontja: 2020. július 13. hétfő 24. 00 óra. A XX. század elején magyar zeneszerzők és szövegírók nagyszerű művek sorát adták a világnak. Ezt a hagyományt szándékozott ösztönözni a Madách Színház vezetősége, amikor először 2010-ben, majd 2012-ben pályázatot írt ki a legkorszerűbb színházi műfaj, a musical műfajában. Mindkét Musical Pályázaton olyan művek születtek, amelyek azóta a Madách Színház és más magyar színházak sikeres darabjaivá váltak többek között a Bolba–Galambos–Szente: Csoportterápia, Bella Máté–Karafiáth Orsolya: Macskadémon, Másik Lehel-Vizeli Csaba: A púpos, Vizy Márton-Tóth Dávid Ágoston: Én, József Attila. A harmadik Madách Musical Pályázatot azzal a reménnyel indítjuk útjára, hogy megismétlődik a két korábbi pályázat sikere, és ismét kiváló művekkel gazdagodik a magyar musicalirodalom.
Ennek alapján határoz a zsűri a kieső, illetve a versenyben maradó művekről. III. szakasz Beadásra kerül a kiválasztott művek teljes zenei anyaga demo felvételen, szövegkönyve és kottaanyaga (valamennyi anyagot online kérjük – Google Drive, stb. ). Ezek alapján határoz a zsűri a versenyben maradó művekről. – 2021. március 12. péntek, 24. 00 óra Az eredmény publikálását követő hónapokban a kiválasztott művekből 30 perces koncertszerű bemutató készül, a szerzők betanításában. A koncertszerű bemutatók színpadra állításához a Madách Színház rendezőt, előadókat, technikai segítséget és a próbákhoz helyiséget biztosít. IV. szakasz 2021. június-július A Madách Színház Stúdiószínpadán bemutatásra kerülnek a kiválasztott művek 30 perces koncertszerű feldolgozásai, a szerző által létrehozott zenei kísérettel. Ezt követően dönt a zsűri a nyertes pályaműről. V. szakasz A díjnyertes mű bemutatója a Madách Színház Stúdiószínpadán A díjnyertes mű bemutatójára a 2021/ 2022 -es évad során kerül sor. A bemutatóhoz szükséges zenekíséretet, vagy zenei alapot a szerző biztosítja.
Détár Enikő (Török Sophie) karaktere segít jobban megérteni az anyaszerepet, a korszakban jellemző nevelési módszereket és a családi kapcsolatokat. Sánta László (Von Lasberg) karakterénél a katonaélet, valamint a hadi események kerülnek előtérbe. Míg Posta Victor (Haynau) tárlatvezetésén rávilágít a megtorlás hátterére, a birodalmi érdekekre, a megtorlások mikéntjeire, az aradi vértanúk sorsára, a haditörvényszékre és a magyar gyászra az 1850-es években. Kiss Ernő Zsolt tal (Görgei) előtérbe kerül Görgei Artúr személyisége, a katonai események stratégiai háttere, a fegyverletétel körülményei és utóélete. Ekanem Bálint (Klapka) programján pedig kiderül, milyen volt a tisztikar élete, a honvédség felszerelése, felállítása és állapota, a tisztek szerepe. A három szereposztás címszereplői, azaz a Kazinczy Lajosok: Solti Ádám, Borbély Richárd és Jenővári Miklós Jegyek már kaphatók A Magyar Nemzeti Múzeum tárlatvezetésének teljes árú jegye 3300 Ft. Azon látogatók, akik rendelkeznek A tizenötödik című musicalra vásárolt jegyekkel, 2800 Ft-ért vehetnek részt a vezetéseken.
Színháztudományokból diplomázott, szakdolgozatának címe: A képek dramaturgiája. 1999‑ben alapította meg a TeatroPersona társulatát, amellyel saját előadásait kezdte színpadra vinni Olaszországban, majd idővel Európa-szerte és azon túl, így Ázsiában, Dél-Amerikában, Oroszországban, az Egyesült Királyságban. Számos elismerésben részesült: megkapta az UBU Díjat, Olaszország egyik legrangosabb színházi elismerését; 2017-ben a Macbettu lett az év legjobb előadása, illetve ugyanabban az évben neki ítélték oda az Olasz Színházi Maszk Díjat a legjobb díszlettervért és a legjobb előadásért. További elismerései: Hystrio Díj (2019, Olaszország); Arany Babérkoszorú Díj (Szarajevó, MEES Fesztivál). MITEM-krónika 10. rész - Hidak és állomások – Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház: Ez a gyerek Francia szerző-ukrán rendező-magyar társulat – ebből a hármas konstellációból született meg a beregszászi színház elgondolkodtató, néhol kacagtató, néhol groteszk, sok helyütt pedig meghatóan érzelmes előadása, amely nem sokkal a háború kitörése előtt nyerte el a legjobb nagyszínpadi előadás díját az ukrán Great Real Art (GRA) színházi seregszemlén Kijevben.
14:45, Szerda (július 13. ), Filmmúzeum Egy asszony meg a lánya (La ciociara) olasz filmdráma, 1-2. rész, 1988. rendező: Dino Risi író: Alberto Moravia forgatókönyvíró: Dino Risi, Bernardino Zapponi, Lidia Ravera, Diana Gould zeneszerző: Armando Trovajoli operatőr: Luigi Kuveiller vágó: Alberto Gallitti szereplő(k): Sophia Loren (Cesira) Leonardo Ferrantini (Aurelio) Robert Loggia Sydney Penny (Rosetta) Dario Ghirardi (Filippo) 1943 nyarán a bombázás sújtotta Rómában járunk. Cesira, az özvegy élelmiszerbolt tulajdonos, 15 éves lányával, Rosettával él együtt. A háború rémségei elöl elmenekülnek Rómából és egy hegyi faluban keresnek menedéket. Útközben anya és lánya megismerkednek a bátortalan, kommunista nézeteket valló fiúval, Michele-lel. Az ifjú titokban szerelmes lesz Cesirába, ugyanakkor a tizenéves Rosetta iránta kezd el táplálni gyengéd érzelmeket. A háború lassan a végéhez közeledik és a két római nő úgy dönt, visszatér az örök városba. A hazafelé vezető úton Cesira és Rosetta marokkói katonák fogságába esik, ami drámai események láncolatát indítja el.
Raf Valloné is, Belmondo is szinte csak statiszták Sophia Loren kétórás, emlékezetes filmmonológjában. Ilyen hosszú távollét A francia filmnapok ünnepi bemutató-sorozatának e filmje máris szerepel filmszínházaink hétköznapi műsorán. Alida Walli és Georges Wilson Ismét,, háborús téma" — több, mint másfél évtizeddel a háború befejezése után. Tévedés ne essék: ez nemcsak a gyártás időpontjára, hanem a történet korára is utál. Mert ez a film egy olyan békés életű francia kisvárosában játszódik, ahol a háború már csak történelmi emlék. Már Therése, a háborúban magányosan maradt özvegy is beletörődött sorsába. Továbbvezeti a megélhetését biztosító kis bisztrót és elfogadja a környezetében élő, jó külsejű férfi kínálta vigaszt. S akkor váratlanul feltűnik a városban egy csendes bolond, egy zavaros tekintetű, hibbant agyú csavargó, aki fájdalmas monotóniával énekelve gyűjti a rongyot, s rója az utcákat. S Therésében, a memóriáját vesztett, szerencsétlen, otthontalan vándor láttán iszonyú gyanú támad Talán több is, mint gyanú: belé hasít a rádöbbenés.
Szállítás: 1-2 munkanap Árakkal kapcsolatos információk: Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár Végéhez közeledik a második világháború. Emberek ezrei menekülnek a mind veszélyesebbé váló, kifosztott Rómából vidékre, ahol élelmet és biztonságot remélnek. Köztük a parasztlányból fővárosi boltosasszonnyá lett Cesira meg a csupa jóság és tisztaság lánya, Rosetta. Német és olasz fasiszták, feketézők, Adatok Eredeti megnevezés: La ciociara Kötésmód: ragasztott kötött védőborítóval Méret [mm]: 147 x 201 x 31 Alberto Moravia Alberto Moravia (1907– 1990) az erotikus tematika virtuóza és a lélektani ábrázolás mestere, az olasz irodalom és filmművészet jeles alakja. Huszonkét évesen adja közre első regényét, A közönyösök-et, amellyel szinte berobban az irodalmi életbe, s amely miatt óhatatlanul összeütközésbe kerül a fasiszta rezsimmel. A fojtogató hazai légkörből külföldre menekül, csak 45 után tér vissza Rómába.
Sorra írja regényeit, cikkeit, tanulmányait, darabjait, színházat csinál, a kulturális közélet meghatározó személyiségévé válik.