2021. ápr 6. 9:53 125 éve ezen a napon nyitották meg az első újkori olimpiát / Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon Pontosan 125 évvel ezelőtt, 1896. április 6-án, a görög nemzeti ünnepen, I. György király megnyitotta az első újkori olimpiát Athénban. Ezzel valóra vált Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai játékok megalapítójának álma. A csodálatos Márvány Stadionban 13 ország 285 sportolója gyűlt össze, hogy 43 számban eldöntse, kik lesznek a történelmi első olimpiai érmesei. Érdekesség, hogy az idő tájt még az első helyezett is ezüst érmet kapott, amelyet Konsztantin trónörököstől vehetett át, míg a győztesnek járó olajágat maga a király adta át. ( A legfrissebb hírek itt) Az olimpiai eszme azóta számos változáson ment keresztül, noha már 125 évvel ezelőtt is szentül hirdette az amatőr státuszú elméletét. Athénban többnyire fehér, európai, európai gyökérrel rendelkező amerikai, többnyire keresztény sportoló vehetett részt. A nők még egyáltalán nem indulhattak, de a munkásosztályból származók közül is csak kevesen.
Az amerikai Garrett - főállású súlydobó - néhány nappal az olimpia előtt, már Athénban, egy edzésen látott először diszkoszt. Ám gyorsan elsajátította a technikát, s a versenyen az utolsó dobásával megszerezte az aranyérmet. Jó napja volt, mert a súlydobásban is győzött. Érdekesség, hogy az atlétika, súlyemelés, birkózás, vívás, céllövészet, torna és úszás mellett a kerékpár és a tenisz is bekerült az olimpiai programba. Az evezés is be volt tervezve, de ezt a kedvezőtlen időjárás meghiúsította. A tenisztorna sztárja az angol Boland lett - egyéniben és egy némettel összeállva párosban is nyert -, aki turistaként érkezett Athénba, s csak a helyszínen tudta meg, hogy a városban valamilyen sportversenyt rendeznek... Villámgyorsan benevezett, és szerzett egy ütőt. S ezzel a nehezén már túl is volt. Szó szerint is vehetjük, hogy az újkori olimpiák történetében Magyarország már az első lépéseknél képviseltette magát. Az első versenyszám a 100 méteres síkfutás első előfutama volt, amelyben Szokolyi Alajos indult az 1-es rajtszámmal.
Úgy nyert vagy hatvanméteres előnnyel, hogy körülötte sorra adták fel a riválisok a versenyt: egyszerűen kifagytak a vízből. A görögök hatalmas ünneplésben részesítették, a király a fogadáson megkérdezte tőle: "Hol tanult meg ilyen jól úszni? " Mire Hajós nagy derültséget keltve csak ennyit válaszolt: "A vízben". Győzelmeinek értékéből nem von le semmit, hogy angolok, németek, ausztrálok nem vettek részt az akkoriban még kis vonzerőt jelentő olimpián - és az áprilisi hideg tengervíz sem volt mindenki számára csábító... Hajós Alfréd 1895-ben és 1896-ban megnyerte Bécsben a nem hivatalos úszó Európa-bajnokságot, majd 1897-ben, 19 éves korában befejezte úszópályafutását. Áttért a tornára, majd a labdarúgásra, a Millenáris-pályán 1897. május 9-én lejátszott első labdarúgó mérkőzésen a BTC csapatában szerepelt. 1901-ben és 1902-ben tagja volt a bajnokcsapatnak, s 1902-ben az első magyar labdarúgó válogatottnak is. 1904-től építésztervezőként dolgozott Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában, 1904-től Villányi Jánossal közösen önálló irodát tartott fenn.
A játékokhoz felhúzott olimpiai falvak a rendezvény után is hasznosak lehetnek. Ez - megfelelő tervezés esetén - csak egyszerűbb funkcióváltásokat követel, de az egész társadalom életére pozitív kihatással lehet. Lássuk hát az elmút több mint 100 év konkluzióit. 1928-ban, Amszterdam ban a sportolók többnyire albérletekben, panziókban és hajókon kerültek elhelyezésre. Ez némiképp problémát jelentett már akkor is, így jött az ötlet az első olimpiai falu megépítéséhez, melyet az 1932-es los angelesi játékokra építettek Baldwin Hills-ben. Akkoriban azonban még nem volt annyira elterjedt az újrahasznosítás gondolata, így lehetett, hogy szinte rögtön az olimpia után lebontották azt. Az 1952-es olimpiai játékok már hoztak kisebb változásokat. Helsinki ben a sportolók elhelyezése már olyan épületekben történt, melyek később alkalmassá válhattak magánlakások kialakítására. Maga a falu (amely pozitív kihatással volt a fejlődés egy újabb lökéshullámának kialakulására) a város szerkezetében mind a mai napig felismerhető.
Első aranyérmünkre tehát még egy kicsit, négy napot várnunk kellett, de 1896. április 11-én a 18 éves Hajós Alfréd nem is egy, hanem két aranyérmet nyert! Ahogy az Akropolisz című lap elnevezte, a "magyar delfin" a 100, majd nem sokkal később az 1200 méteres gyorsúszást is megnyerte a Zea-öbölben rendezett versenyen, közel 40 ezer néző előtt. A magyar táborban csak az okozott bosszúságot, hogy az eredményhirdetésnél a zenekar először az osztrák himnuszt kezdte játszani... "A legnagyobb küzdelmet nem az ellenfeleimmel, hanem a tengeren feltornyosuló négyméteres hullámokkal és a rettentően hideg, 10-12 Celsius-fokos vízzel kellett megvívnom" - emlékezett vissza később Hajós, aki György görög király "Hol tanult meg ilyen jól úszni? " kérdésére nagy zavarában a következő, amúgy kétségbevonhatatlan választ adta: "A vízben, Felség! " Az olimpiai éremtáblázaton az Egyesült Államok végzet az élen 11 aranyéremmel, megelőzve a 10 aranyérmet gyűjtött Görögországot (összesen 50 érmet nyertek a hazai versenyzők) és a 7 elsőséget szerző Németországot.
A tervek szerint A magyar küldöttség az éremtáblázat 4. helyén végzett 9 arany-, 10 ezüst-, és 7 bronzéremmel. Olimpiai Nemzet (NOB-kód), Nyári №, A, E, B, Ö, Téli №, A, E, B, Ö, Olimpiák №, A, E, B, Ö. Afganisztán (AFG), 14, 0, 0, 2, 2, 0, 0, 0, 0, 0, 14, 0, 0, 2, 2. Algéria (ALG), 13, 5, 4, 8, 17, 0, 0, 0, 0, 0, 13, 5, 4, 8, 17. Amerikai Virgin-szigetek (ISV), 12, 0, 1, 0, 1, 7, 0, 0, 0, 0, 19, 0, 1, 0, 1. Argentína (ARG), 24, 21, 25, 28, 74, 18, 0, 0, 0, 0, 42, 21 IV. nyári olimpiai játékok, London (Egyesült Királyság). 1904-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Rómát bízta meg a negyedik újkori olimpia megszervezésével. Később az országban a Vezúv kitörése súlyos károkat okozott, és a helyreállítás magas költségeire hivatkozva a város visszalépett, helyét pedig
Párizs, 2011. Párizsban nehéz úgy sétálni az utcákon, hogy a város egyik jelképe az Eiffel-torony ne magasodna időröl időre a háztetők fölé a szemünk előtt. A torony térképbe szúrt gombostűként jelzi a magasból: "Ez itt Párizs! " A legjobb rálátást a 324 méteres építményre a Szajna másik partjáról, a Chaillot-domb tetejéről élvezhetjük. A Trocadéro kerten keresztül sétálva vehetjük szemügyre alaposabban a tornyot részleteiben. Eiffel torony magyarország teljes film. Az építmény összmagassága 324m, ebből maga a torony 300 m, erre rászerelve 24 m-re magasodik egy tévé-adóantenna. Első emelete 58, második emelete 116, a harmadik 276 m magasban van. A " Bal partot " és a Trocaderót összekötő 1814-ben átadott elegáns híd a Pont d'Iéna vezet át a folyón, a 10100 tonna tömegű, 12000 acéldarabból, szegecseléssel összeállított látványosság tövébe. A torony építésének a pillanatától folyamatosan sokan ellenezték a felállítását. Az építkezés 1887. január 28-án kezdődött el. Hatalmas tölcséreket vájtak, majd szárítottak ki a Mars-mezőn, hogy a kőművesek hozzákezdhessenek az oszlopok alapozásához.
Hamarosan látogatók milliói voltak rá kíváncsiak. Eiffel remekművét 1964-ben nyilvánították műemlékké. A bolygó egyik legismertebb építménye 1986-ban jelentős arculatváltáson esett át és hétévente újrafestik. A napi működéséért körülbelül 500 alkalmazott felel, akik gondoskodnak arról, hogy a lelkes tömeg élvezhesse a Fények Városára nyíló panorámát.
Az Eiffe-torony építésekor a világ legmagasabb építményének számított. Azóta 250 millióan másztak fel rá, és ez a világ legjobban látogatott és legtöbbet fényképezett építményévé tette. 1889. március 31-én fejezték be a harmadik emelet építését. Az 1889-es párizsi világkiállításra készült Eiffel-torony (franciául La Tour Eiffel) a kortársakból csodálkozást, sőt berzenkedést, ellenérzést is kiváltó 324 méter magas építmény ma már a francia főváros jelképe. Index - Mindeközben - Lezárult a verseny, félbehagyott Eiffel-torony, eltűnt piramis és szfinx is érkezett a furcsa magyarországi épületek-felhívásunkra. Az torony építésekor a világ legmagasabb építményének számított, építése 2 évig, 2 hónapig és 5 napig tartott. Azóta több mint 250 millióan másztak fel rá, és ez a világ legjobban látogatott és legtöbbet fényképezett építményévé tette. Évente mintegy nyolcmillió turista keresi fel. Az 1889-es párizsi világkiállításra két év alatt felépített Eiffel-torony terveit a közhiedelemmel ellentétben nem Gustav Eiffel, hanem a svájci Maurice Koechlin készítette. Párizs városa hétszáz ajánlat közül választotta az övéket. A római Szent Péter bazilikánál vagy a gizehi piramisoknál kétszer nagyobb, 300 méteres (angol mértékegységben számolva ezer láb) torony a világ legmagasabb építményének számított, csak 1930-ban múlta felül a New York-i Chrysler Building.