Pár hete egy barátom megkeresésére őrült emberkísérletbe fogtam, magamon. Azt állította, hogy visszanyerem az eredeti hajszínemet pár hét alatt. És nem festéssel, hanem visszanő az igazi színe. Amikor a fodrászom megkérdezte, hogy "megcsaltál és befestetted a hajad? ", rájöttem, ez működik! - Hirdetés - GR7 hajszín regeneráló és visszaállító tonic. A GR-7 feladata, hogy rávegye a hajhagymákat arra, hogy pigmentet termeljenek a haj elhalt részében, a fejbőr felett. A GR7 nem hajfesték és nem is úgy működik! A GR-7 feladata, hogy stimulálja a megfelelő pigment termelését a hajszálban. A melanin prekurzor (elővegyület folyamatok serkentésére), amely a termék fő összetevője, oxigénnel reagál, és mélyen behatol a hajba, visszaadva annak színét. Ősz haj divatte. A hajszín visszaállítása türelmet igényel, mivel a természetes hajszín fokozatosan érhető el. A hajszín visszanyerése 3 hét használat alatt történik meg. Ekkor már nagyon látványos, mert a növekvő haj jól láthatóan az eredeti színben nő. Ismerkedj meg a GR7-tel, mely visszaállítja az ősz haj természetes színét!
Van, aki nyomban kitépi, ha meglátja az első ősz hajszálat, van aki befesti, van aki vagány frizurát nyírat magának, és meghagyja. Van, akinek még nincs, mégis ilyen árnyalatra színez, van aki a festett haját növeszti le, hogy büszkén viselhesse. Van, akinek irigylésre méltóan hófehér, van akinek mákos és szürke. Összeszedtük, mit érdemes tudni az ősz hajról. Az ősz haj lehet divat vagy a korosodást jelző változás. A 35–65 év közötti magyar nők döntő többsége számára – egy kutatás szerint – szép haja legszebb ékessége. Pedig a nagy becsben tartott fejdísz előbb vagy utóbb ősz haj lesz. Ősz haj divat 2021. Nézzük meg, miért és mikortól várható ez a sokak számára rettegett, ma viszont egyre divatosabbá váló hajárnyalat. Mikor és mitől lesz ősz a haj? A hajhagymákban lévő pigmentsejtek melanint termelnek. Ez adja a haj színét. Az életkor előrehaladtával azonban ezek a pigmentsejtek pusztulni kezdenek. Pigment nélkül az új hajszálak előbb világosabb árnyalatúak lesznek, majd a szürke, ezüst és végül a fehér különféle árnyalatait veszik fel.
Végül pedig az ősz hajra való sampon használatát ne túlozzuk el: ha hosszan benne hagyjuk hajunkban, valódi lilás hatás alakulhat ki, amit nem akarunk. Az ősz haj nem mindenki stílusához illeszkedik: egészen átalakítja arcunkat is, ha őszre váltunk, de érdemes inspirálódni abból, hány híresség vállalta fel sikerrel fehér hajszínét. Jamie Lee Curtis, Diane Keaton, Glenn Close vagy Pataki Ági épp olyan dögös őszen, mint annak előtte volt: érdemes egy esélyt adni a fehér hajnak is!
2021. nov 2. 19:18 Ezzel nem lehet mellényúlni! #divat #trend #frizura #ősz Őszi frizurák / illusztráció: Getty Images 2021 őszén te leszel a legsikkesebb egy ilyen frizurával! Ha már unod az egyhangú frizurádat, akkor ideje feldobni egy kicsit. Ehhez pedig a legjbb összeállítással érkeztünk, hiszen az ősznek még nincs vége, és rengeteg divatos frizuraötletünk van! Kiegészítők? Egyszerűen minden jöhet! Minél ősziesebb hangulatot szeretnél varázsolni, annál jobb. Bármilyen természet ihlette hajtűt, csattot, vagy akár horgolt díszt a hajadba erősíthetsz. Egyszerűen nem tudsz majd mellenyúlni. Mutatjuk mire gondolunk: A háromdimenziós halszálka fonás is játszik! Ez igaz, hogy kicsit időigényesebb, de az eredmény magáért beszél. Tökéletes viselet iskolába, munkahelyre. Sőt! Még sapka alá is bátran viselhetjük. Ősz haj a divat. A változatosság kedvéért jöhet az alacsony copf is! Ha eleged van a magas lófarokból vagy éppen a kiengedett hajból, akkor ezt neked találták ki. A legjobb az egészben pedig az, hogy nem húzza nagyon a hajhagymáidat, így a hajhullástól sem kell félned.
A filmben szó esett az Instituto Terra nevű projektről is, mely főként a már kiirtott őserdő visszatelepítésére irányul egy hatalmas – de még így sem elég nagy – területen. A kezdeményezés egyedülálló, a térségben főleg ezzel ellentétes tendencia tapasztalható, gondoljunk csak a transzamazóniai autóútra vagy a hatalmas víztömeg igába hajtására. Amazóniát a XVI. században európai hódítók fedezték fel és kevesebb, mint egy évszázad alatt az őslakos indiánok 90%-át kiirtották. Napjainkra az őserdő eredeti területének 47%-a eltűnt (ez egy Egyesült Államok méretű terület). A kígyó ölelése Theodor Koch-Grunberg és Richard Evan Schultes utazók naplója alapján készült. Könyv: A kígyó ölelése I. (Varga Csaba Béla). Előbbi az őshonos indiánokat, utóbbi az itt található tudatmódosító – főként vallási célokra használt – növényfajokat kutatta, illetve a második világháború kitörését követően a japánok távol-keleti terjeszkedése miatt a hadipar számára kaucsukforrásokat keresett. A filmben mindkét utazó kísérője ugyanaz az indián sámán. Történetünk a legyengült Koch-Grunberggel (a belga Jan Bijvoet a Borgman hoz hasonlóan ezúttal is zseniális, ráadásul több nyelven szólal meg kifogástalanul) és teljesen eleurópaiasodott indián társával, Manducával kezdődik, akiket a megismerés utáni vágy hajt.
A kígyó ölelése világa ugyanis rendelkezik egy lenyűgöző, szuggesztív atmoszférával, és ennek valamennyire része, hogy utazóinkkal együtt legtöbbször mi is alig értjük, milyen szituációkba csöppenünk a folyó partjára lépve, egyetlen útmutatásunk pedig egy magányos indián, aki talán még azt sem tudja, merre van az úticélunk. Ebbe az alaphangulatba belehelyezkedve Guerra nem tud olyan bizarr jelenetet komponálni, amely ne lenne magával ragadó, és amely kilógna a képből, ahogyan módszeresen rajzolja meg Amazónia mikrokozmoszának újabb és újabb szeleteit. Azonban a színek mintha nemcsak a képből, hanem magából az élményből is eltűntek volna. A kígyó ölelése – magyarhangya. A kígyó ölelése egyszerre lavíroz egy már-már természetfilmszerű stílus és egy képileg némileg megfoghatatlan belső utazás hallucinatív lenyomata között, de két (egymától alaposan távol tartott) idősíkjából összeszövődő története, kimért kameramozgásai egy olyasfajta mechanikusságot sugároznak magukból, mintha Ciro Guerra sosem döntötte volna el 100%-ig, mit akar kihozni a koncepciójából, és az idő nagy részében csak úszott az árral.
A film főszereplője, az indián sámán nemcsak elmesélője, hanem szimbóluma mindannak, ami a mai napig Amazóniával történik, legyen szó a törzsi kultúrák vagy a pazar élővilág megsemmisítéséről. Témáját tekintve bárki rávághatja, hogy ez már lerágott csont, hiszen nem egy alkotás is létezik már az ősi kultúrák és a civilizáció ellentétéről - de ezzel a lendülettel el is engedhetjük az előítéletünket, ennek a filmnek ugyanis sikerül újat mutatnia. A kígyó ölelése online. Több szempontból is. Egyrészt ez az első fikciós játékfilm, amelyet a kolumbiai Amazonas ismeretlen vidékén forgattak az elmúlt harminc évben, valamint az első olyan kolumbiai film, amely egy őslakos szemszögéből láttatja az eseményeket. A film hitelességét bizonyítja, hogy az alkotásban a nagy nevek mellett (mint például Jan Bijvoet és Brionne Davis) közreműködtek helyi születésűek is (többek közt a főszereplő, Antonio Bolívar, valamint Nilbio Torres és Miguel Dionisio Ramos), és a távoli vidék különböző törzseinek képviselői. A stáb összesen hét héten keresztül forgatott számukra teljesen idegen környezetben, szorosan együttműködve a helyi őslakosokkal, akik támogatták őket, sőt egy "paye", azaz helyi törzs sámánja is segítette a munkájukat, aki szertartásokkal kérte a dzsungel segítségét, hogy óvja meg őket a betegségektől, az állatoktól és a rossz időtől.
Visszatérő motívum a filmben - ami egyben a két kultúra gondolkodásmódja közötti óriási különbségre is utal -, amikor a sámán arra kéri a fehér utazóit, hogy váljanak meg felesleges holmijaiktól, amelyek vészesen leterhelik a kenut. Az idős kutató képtelen lemondani az évek óta felhalmozott könyveiről, jegyzeteiről, hiába magyarázza neki Karamate hogy a tapasztalataink, az emlékeink és a tudásunk a fejünkben léteznek, így semmilyen tárgyhoz nem kell ragaszkodnunk ahhoz, hogy eljussunk valahová. A negyven évvel később érkező kutató egyértelmű céllal érkezett: hogy elvegye, amiért jött. A kígyó ölelése – Budapesti Távmozi. Ezzel ellentétben mégis ő lesz az, aki felül tud emelkedni a tipikus modern kori gondolkodáson, és egy lemezjátszó kivételével megválik a tárgyaitól. Utólag azért kiderül, hogy míg idősebb elődjét az őszinte megismerés vágya hajtotta, addig a fiatalabb követőjét jóval számítóbb célok vezérlik, mindössze képes néha kompromisszumokat kötni. A két párhuzamosan futó eseményszál spirituális és pszichológiai mondandójuk mellett Amazónia tragikus pillanataira is reflektálnak: legyenek azok a kaucsukláz emberi és természeti áldozatai, a hittérítők korlátoltsága (és ne szépítsük: kegyetlenségei), vagy az igába hajtott, múltjukat vesztett indián kultúra tetszhalott állapota.
A film csak villanásszerű momentumokban mutatja meg a fehér megszállók embertelenségét, ahogy állatként kezelve az őslakosokat arra kényszerítették, hogy saját hagyományaiknak hátat fordítva behódoljanak a keresztény egyház dogmáinak, és rabszolgaként az ő céljaikat szolgálják. A hatalmas, egyetlen filmnyi idő alatt össze nem is fésülhető kulturális és gondolkodásbeli ellentétek végig feszítik a film eseményeit, folyamatosan jelen vannak a lassan hömpölygő cselekményekben és a párbeszédekben. A széttartó kultúrák ellenére a végeredmény mégis attól lesz igazán érdekes, hogy nemcsak a két idősík tud a film végére szinte egybeolvadni, hanem a különböző értékek és gondolkodásmódok is keresztezik egymás útját egy-egy ponton. Egyedüli hiányérzetet a fekete-fehér látványvilág, és emiatt a csodálatos Amazónia színtelensége okozhat, amely persze érthető és indokolt húzás volt a rendező részéről, hiszen így kizárólag a mondandókra, a mondanivalókra és belső gondolatainkra fókuszálhatunk. Mivel a film az őslakosok szemszögéből mutatja az eseményeket, akik szerint az időnek számtalan dimenziója létezik, érthetőek a váltakozó, ugráló idősíkok, ahogy vissza-visszatérnek helyszínek, és vele együtt a sámán egyes emlékei is.
Értékelés: 24 szavazatból Karamakate, a nagyhatalmú amazóniai sámán, törzsének utolsó képviselője a világtól elvonultan, a dzsungel mélyén él. A magány évtizedei chullachaqui-vá változtatták, olyan emberré, aki emlékek és érzelmek nélküli üres kéregként létezik. Életét azonban felrázza egy amerikai etnobotanikus érkezése, aki a Yakrunát, a szent varázsnövényt keresi, amely megtanít álmodni. Együtt indulnak Amazónia szívébe, és utazásuk során a múlt, a jelen és a jövő egybeolvad, Karamakate pedig lassan visszanyeri elveszett emlékeit. A történet a sámán és a két megszállott fehér ember road movie-ján túl a kolumbiai rendező kezében az őstermészet és a globalizáció örökös küzdelméről szóló gigantikus parabolává nemesül. A film egy őslakos szemével láttatja a gyarmatosítás groteszkségét, a hittérítés bornírtságát, és egy valódi ayahuasca-szeánsz után nekünk szegezi a kérdést: vajon elég bölcsek vagyunk ahhoz, hogy örökségünket ne játsszuk ki mohó anyagi érdekeknek? Bemutató dátuma: 2015. szeptember 24.
Csakhogy a Fehér Angyal egyre inkább úgy érzi, megfullad a lenyűgöző kígyó halálos ölelésében. Misztikus helyek, szent emberek és titkos közösségek. Az ázsiai éjszaka sötétjében olyan titkok várnak ránk, amelyeket csak ott, az ott élő emberek között járva, a mindennapok nyüzsgő forgatagában elmerülve ismerhetünk meg. Oláh Andrea Varga Csaba Bélával, a szerzővel beszélgetett. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>