Ennek a folyadéknak a hője emelkedik meg a szűk keresztmetszetű csövön, ahol leadja ezt a hőt. A hűtőszekrényes hasonlattal élve, a hűtőbe vezetjük be a kerti vizet, és a hűtő hátoldalán melegedő bordákkal fűtjük a lakást. A folyamat értelemszerűen megfordítható, a nyári rekkenő melegben a lakásban veszi fel a hőt a folyadék, és a föld alatti tömlőn adja le azt, a vakondok legnagyobb örömére. ()
Termodinamikai körfolyamatok Atkinson-ciklus Brayton–Joule-ciklus Carnot-ciklus Kombinált ciklus Diesel-ciklus Diesel-motor Ericsson-ciklus Kalina-ciklus Lenoir-ciklus Miller-ciklus Seiliger–Sabathé-ciklus Otto-ciklus Otto-motor Rankine-ciklus Stirling-ciklus Stirling-motor Stoddard-ciklus Szerves Rankine-ciklus Gőzkompressziós hűtőgép m v sz Kalorikus gép (gőzgép), 1861, Vasárnapi Ujság A hőerőgép olyan valóságos vagy elméleti erőgép, amely hőenergiát mechanikai munkává alakít át. Más definíció szerint a hőerőgép olyan kalorikus gép, mely hasznos mechanikai munkát szolgáltat. A kalorikus gépek a hőerőgépek és a hőszivattyúk és termodinamikai elven működő hűtőgépek összefoglaló neve. A hőerőgépek termodinamikai körfolyamatot (ciklust) valósítanak meg működésük folyamán. A hőerőgépeket rendszerint az általuk megvalósított körfolyamatról nevezik el, de gyakran alternatív elnevezéseket is használnak: benzinmotor, gőzgép, gázturbina. Hőszivattyú működési elve - Bakonyiklíma. A belsőégésű gépek (motorok) a gép belsejében fejlesztenek hőenergiát, a külső hőbevezetésű gépek külső hőforrás által fejlesztett hőenergiát abszorbeálják.
Egyes hőerőgépek a külső atmoszféra felé nyitott szerkezetűek, mások el vannak szigetelve a környezettől (nyitott vagy zárt rendszerek). Hűtőgép működési elie saab. A hőerőgép a magas hőmérsékletű hőforrásból hőt vesz fel, egy részét átalakítja hasznos mechanikai munkává, a maradékot pedig leadja az alacsony hőmérsékletű hőnyelő rendszerbe. Hatásfok [ szerkesztés] A termodinamika első főtételéből írható: ahol a hőerőgép által termelt hasznos munka (ez negatív, mivel a munkát a gép végzi) a bevezetett hő a nagyhőmérsékletű rendszerből (ez negatív, mivel a hőt a nagyhőmérsékletű tartályból vonja el, így pozitív. ez a hőmennyiség, mely a hűtőn keresztül távozik az alacsony hőfokú rendszerbe (Ez pozitív, mivel a hőt átadja a hűtőnek) Energiaáramlás vázlata hőerőgépben Az energiaátalakító berendezés (legyen az hűtőgép, hőszivattyú, vagy erőgép) hatásfoka általánosságban a hasznos munka és a befektetett energia viszonya. Erőgép esetében hasznos munkát akarunk nyerni hőátszármaztatás útján: Egy hőerőgép elméletileg lehetséges legjobb hatásfoka csak a hőforrás és a hőnyelő hőmérsékletétől függ, melyek mellett a gép működik.
Fotó Grönlandi fóka Egy átlagos grönlandi fóka 160–170 cm hosszú, nagyjából 130 kg. A borjak kb. 85 centiméteresen születnek. Az újszülött sárgás színű, de bundája három nap alatt kifehéredik. 10 kép - sarkvidéki állatok A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. A sarkok közelében, a sarkvidéki övben már nincsenek napszakok. Ezeken a tájakon fél éven át sötétség honol, míg nyáron folyamatos a megvilágítás. A havi középhőmérséklet sohasem emelkedik fagypont fölé. A felszínt állandóan jég borítja, nincs növénytakaró. A tundrák, jellemzően állandóan fagyos területei mind az északi, mind a déli sarkon megtalálhatók. Jegesmedve A jegesmedve az északi sarkvidék legnagyobb testű ragadozója. A kifejlett hímek tömege elérheti a 750-800 kg-ot, testhosszuk pedig a 2, 5 m-t. Északi Sark Állatai: Eszaki Sark Allatai. A nőstények jóval kisebbek. Kitűnően úszik, de könnyedén mozog a szárazföldön is. Hófehér bundájának különleges a szerkezete, legbelső szőrrétege hosszú ideig nem ázik át a vízben sem.
Balatoni horgászat északi Északi és déli sark állatai Norm az északi teljes film Sarkvidékek állatai - videó - Mozaik Digitális Oktatás Balaton térkép részletes északi A piros vonal jelzi a 10 °C alatti júliusi középhőmérsékletes területet Arktisz jegének vékonyodása Arktisz nak nevezzük az Északi-sark körüli területeket. Legnagyobb része a Jeges-tenger területére esik, melyet állandó jégtakaró borít, de ide tartoznak szárazföldi részek is Oroszország, Alaszka, Kanada, Norvégia, Grönland és Izland területéről. Az Arktisznak pontos határa nincs, de általában a 10 °C alatti júliusi középhőmérséklettel rendelkező területeket nevezzük így. Arktisz – Wikipédia. Más definíciók északi sarkkörtől (É 66° 33') vagy a hóhatártól (az a vonal, amitől északra már nincsenek fák) északra eső területet értik alatta. Az Antarktisszal ellentétben itt nincs önálló kontinens, szárazföldi területei Európához, Észak-Amerikához és Ázsiához tartoznak, állandóan befagyott tengeri területei pedig a Jeges-tengerhez. Az Európai területen a Golf-áramlat meleg vizet szállít az északi területekre, ezért itt a jégsapka sokkal északabbra kezdődik, mint máshol a világon.
Néha nagy csapatokban vadászik és halakkal táplálkozik, melyeket maga előtt hajt. A beluga cetek lassan úsznak, a 10 km/h sebességet is alig érik el. Csak sekély vizekbe merülnek. Hanglokátorrendszerük nagyon fejlett (hangjuk feltűnően hasonló az emberi hanghoz), és igen jó a hallásuk is, így zsákmányuk helyét a zavaros vízben is pontosan meg tudják állapítani. Fotó: wikimédia commons/ bert-de-tilly Sarki róka A sarki róka Földünk egyik legzordabb élőhelyének lakója. Amikor lassanként rövidülnek a nappalok, a sarki róka bundája egyre vastagabb lesz és megváltozik a színe. Északi Sark Állatai - Balatoni Horgászat Északi. Rövid, szürkésbarna bundája a farkánál kezdődően először teljesen szürke, majd a tél beálltával hófehér lesz. Odúban vagy üregben él, amit domboldalba, meredek, sziklás tengerpartra, vagy folyópartra ás. Télen egymással összefüggő alagutakból álló járatot épít a mély hóba, ahol gyakran több család is él. Tudtad? A sarki róka csak -70°C-nál kezd fázni, és állítólag már -80° is túlélt. Télen a szárazföldtől több mint 450 km távolságban is láttak már sarki rókákat a Grönlandot övező szilárd jégen.
Az Arktiszt az Éjféli nap földjének is hívják, mivel a nyári napfordulóhoz közeledve egyre később nyugszik le a Nap, majd északi szélességtől függően napokig vagy akár hónapokig egyáltalán le sem nyugszik. Az itteni jégtakarónak kulcsszerepe van a globális felmelegedés hatásaiban, az éghajlat legkisebb változása is könnyen észrevehető a jég területének megfigyelésével. A jég vastagságát atomtengeralattjárókról, ill. meteorológiai ballonokról mérik. A legújabb kutatások szerint a globális légáramlatok miatt a civilizált világ légszennyezése eljut ezekre a területekre is, ami nagy veszélyt jelent az ottani élővilágra. Ha a jégfelszín továbbra is az elmúlt időszakban tapasztalt mértékben húzódik vissza, évtizedenként átlagosan 10%-kal zsugorodik, akkor 2060-ra a Jeges-tenger teljesen jégmentes lehet. [1] 2007-ben napvilágot látott egy tanulmány, mely szerint már 2041-re teljesen elolvadhat az Arktisz jege. [2] Gazdaság [ szerkesztés] Évszázadok óta halásznak itt a rendkívüli halmennyiség miatt, régebben a fóka is fontos zsákmányállat volt, mára ezek száma jelentősen csökkent.