Összefoglaló Sokak szerint a férfiak képtelenek a mélyebb érzelmekre. Valójában azonban nem az átélésben, hanem az átéltek kifejezésében keresendő a két nem közötti különbség. A férfiak érzelmei a "kemény fickó" álarca mögött legtöbbször rejtve maradnak. Libri Antikvár Könyv: Érző férfiak (Singer Magdolna) - 2017, 10290Ft. Singer Magdolna könyvében 18 interjú olvasható bátor férfiakkal - többek között Nyáry Krisztiánnal, Gerendás Péterrel és dr. Buda Lászlóval - akik vállalták, hogy elmesélik, milyen fájdalmak, csalódások érték őket életük során - barátok árulása, bizalomvesztés, csődhelyzet, szerelmi csalódások, válás, az apasággal járó sebek, haláleset -, és miként küzdöttek meg a történtekkel. A megindító interjúkat olvasva betekinthetünk ebbe a titkolt világba, így a nőolvasók empatikusabban és megértőbben tudnak fordulni a férfiak felé, a férfiolvasók pedig felismerhetik, hogy férfitársaik ugyanazokkal a sárkányokkal harcolnak, amelyekkel ők - még ha fölényes magabiztossággal igyekeznek is úgy tenni, mintha sárkányok csak a mesében léteznének. Egy ilyen betegség erősen tanító erejű.
Ekkor már rendszeresen írt és publikált, elsősorban a gyásszal, elmúlással, érzelmi veszteségekkel járó lelki munka foglalkoztatta. Személyes és munkája során szerzett tapasztalatait könyvek formájában dolgozta fel, illetve előadások, tréningek keretében osztja meg az érdeklődőkkel. 2007 óra szabadúszó író és gyásztanácsadó. A Napfogyatkozás Egyesület elnökeként kidolgozta és elindította az "A gyászcsoportvezetés gyakorlata" című akkreditált továbbképzést (2011), majd a "Támasznyújtás perinatális veszteség esetén" című akkreditált továbbképzést (2013), amely a szülészeteken dolgozó egészségügyi dolgozók számára nyújt gyakorlati segítséget a sikertelen terhességek kezelésére, kollégáival közösen pedig elindította a Gyásztanácsadó képzést (2016). Tevékenysége nyomán gyászfeldolgozó csoportok kezdtek működni az országban. A válási veszteség feldolgozásának segítésére kidolgozta a tematikáját és elindította a Válás és újjászületés támogató csoportokat (2010) életfogytig tanulás elkötelezett híve.
Egy ilyen betegség erősen tanító erejű. Az emberből azonnal földigiliszta lesz, csúszómászó, hiába volt akármilyen császár előtte egy perccel. Ha a szakember oldalon ülök, akkor elég gyorsan észreveszem, hogy egy ilyen megalázó betegségnek melyek az okai, a célja, hova visz, mi változik, rendeződik át általa, mit tanít. De amikor én vagyok a beteg oldalon, akkor néha egyszerűen csak szenvedek, mint a kutya, és ötletem sincs, mit tehetnék. " Dr. Buda László pszichiáter "A legfájdalmasabb dolog az életemben, amikor a feleségem elhagyott. Váratlanul történt. Másfél hónap leforgása alatt az örökké boldogan együtt érzésből a semmibe hullottam. Utólag persze látom, hogy ez egy transzformáció volt, amelynek eredményeképpen valamennyire jobb ember lettem. " Gánti Bence klinikai szakpszichológus, az Integrál Akadémia alapító igazgatója.
Ezt követően Grafe és kollégái 7 héten keresztül minden nap kancsóka ellenőrzést tartottak, és a vizsgált 223 darab N. elongata több mint egynegyedében pihenő Hardwicke-lepkedenevéreket ( Kerivoula hardwickii) találtak. A mindössze négy centiméteres denevérek közül tizenhetet a kutatók egy gemkapocsnál is könnyebb miniatűr jeladóval szereltek fel, hogy nyomon kövessék, hova húzódnak be pihenni az állatok. A több napon át tartó megfigyelés alatt a denevérek kizárólag N. elongata kancsókákban aludtak. Két alkalommal az anyaállatok utódukkal együtt bújtak be a kancsóba, olvasható a Biology Letters című folyóiratban most megjelent tanulmányban. A N. elongata kancsója a rokon fajokhoz képest megnyúltabb, és az emésztőfolyadék szintje is alacsonyabb. Húsevő növény a kancsóka? - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. A denevérek a kancsó falába kapaszkodva pihennek ( lásd az eredeti cikkben szereplő első ábrán), és vélhetően a többi denevérrel megegyezően ők is megfordulnak, amikor ürítenek, ürülékük így egyenesen az emésztőfolyadékba hullik. A levelek részletes elemzésével a kutatók megállapították, hogy a denevérek otthonául szolgáló kancsókák leveleiben lévő nitrogén egyharmada denevér guanóból származik, tehát a növény számára kifejezetten előnyös, ha beleköltözik a denevér.
- Átültetni négy-ötévente elegendő. Ehhez használjunk tőzeges földet!
A Fülöp szigeteken honos Nepenthes truncata – magyar elnevezése kancsóka – veszélyeztetett faj. Eredeti populációkról Mindanaoban számoltak be, ahol 230-600 m magasságban, nyílt hegyi lejtőkön terem. Alföldi változata kevésbé mutatós, kevésbé színes. A természetben sok hibridje fordul elő. Kancsóka / Kép: National Geographic A húsevő növények közül a vénusz légycsapója a legismertebb, amit akár a hazai boltokban is megtalálunk, de ennek a fajnak nincs túl nagy étvágya, beéri alkalmanként egy-egy rovarral is. A Madagaszkár, Borneó és Thaiföld hegyvidékein élő kancsóka azonban a módosult csöves levelével akár óránként hatezer hangyát is fel tud falni. Egy húsevő növény, ami többezer hangyát fogyaszt el óránként – Érdekes.info. A kancsóka egzotikus megjelenését látva azt hihetnénk, igen ritka növényről van szó. A valóság azonban az, hogy a trópusi égövben világszerte számtalan faja él. Húsevő életmódot folytat, ami esetében azt jelenti, hogy vastag, húsos, kancsó vagy tölcsér alakúra módosult csöves levele csapdaként elfogja a rovarokat és egyéb apró állatokat. Pár éve fedeztek fel egy Fülöp-szigeteken élő fajt, amelynek tölcsére elég nagy ahhoz, hogy ne csak rovarokat, hanem kisebb emlősöket, például egeret is fogságba tudjon ejteni.
Rovarok helyett apró testű denevérek ürülékével táplálkozik egy borneói kancsóka. A denevérek aludni járnak a húsevő növénybe. A két faj kapcsolatának erőssége még nem tisztázott, további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, mennyire függenek egymástól. Egy brit ökológus, Jonathan Moran már az 1980-as években feljegyezte, hogy a húsevő növények közé tartozó, borneói Nepenthes rafflesiana kancsóka egyik alfaja meglehetősen sikertelenül vadászik rovarokra. A kancsókák általában illatanyagokkal vagy nektárral csábítják magukhoz a zsákmányállatukat, ám ezek a Nepenthes rafflesiana elongata esetében hiányoznak, így a növény hetedannyi rovart képes elejteni, mint a rokon kancsóka fajok. Hogyan pótolja a hiányzó táplálékot a növény? A rejtélyt Ulmar Grafe, a Brunei Egyetem kutatója véletlenül fejtette meg a közelmúltban, miközben a kancsókákban fejlődő ebihalakat vizsgálta: észrevette, hogy egy denevér a N. Látványos húsevő növények kiállítása | National Geographic. r. elongata kancsójában pihen. Az esetnek először nem tulajdonított nagy jelentőséget, egészen addig, amíg hónapokkal később Grafe kezébe került Moran korábbi cikke a szokatlan kancsókákról.
Kancsóka Fotó: MTI/EPA/Darek Delmanowicz Carl Linné 18. századi svéd természetbúvár még a gondolatát is elutasította, hogy léteznének rovarevő növények. Isten elgondolásának, a természet rendjének mondana ellent, ha a Vénusz légycsapója rovarokat enne, jelentette ki. Csak a véletlen műve lehet, ha rovart kap el egy növény; nyilván rögtön szabadon engedi, amint a szerencsétlen fölhagy a kapálózással. Kancsóka Fotó: MTI/EPA/Darek Delmanowicz Kürtvirág Fotó: MTI/EPA/Darek Delmanowicz Charles Darwin már nemcsak hogy elfogadta a rovarfogó növények létezését, de mérhetetlenül le is nyűgözte, amit velük kapcsolatban tapasztalt. Nem sokkal azután, hogy Anglia egyik lápvidékén első ízben került közelebbi ismeretségbe egy ragadozó növénnyel (a Drosera nemzetségbe tartozó harmatfűvel), lelkesen közölte: "Jelen pillanatban sokkal jobban érdekel a Drosera, mint a világ összes fajának eredete. " Hónapszám kísérletezett a harmatfűvel: legyeket pottyantott a levelére, és figyelte, amint ragadós mirigyszőreit a növény lassan prédája köré fonja.