QR kód generálása, használata, előnye és egyáltalán mire jó?! Ha eddig nem ismerted, akkor a leírás alapján már Te is QR kód fan leszel. Holnap meg főleg! A Qr kód tartalma Kód a javából, megjelenése kép fájl! A QR-kód kétdimenziós vonalkód, pontkód. A bevezető fotón pl egy Qr kód képe látható a mobiltelefon képernyőjén. Ebbe a url van kódolva. A kódolás egyértelmű, azaz a lekódolt információ visszafejthető. Nem, nem emberi szem számára készült! Egy- a dekódolásra - azaz visszafejtésre - megtanított program tudja olvasni és közvetíteni a tartalmát felénk. A Microsoft Authenticator alkalmazás használata. Miért nem az információt olvassa? Tudná azt is, hiszen a szkennelés és karkater felismerés régi történet már. A Qr kódból nyert információ tovább fűzhető, más szolgáltatással A fenti példát alapul véve: a qr kódot beolvasva, a url nem csak leolvasható, hanem egyetlen kattintással meg is nyitható, internet kapcsolat persze kell hozzá. A Qr kódba kódolt telefonszám azonnal hívható, postai címmel a térképen megjeleníthető a hely, stb.. A QR kódot egyre több webshop is beveti.
Bármilyen kampányba is kezdenénk, a legfontosabb, hogy kiindulásként pontosan meghatározzuk célcsoportunkat. A qr-kóddal futtatott kampányok előnye ugyanis akkor mutatkozik meg igazán, ha a kód célállomása a leolvasó eszköz számára precízen megtervezett és vizuális élményt nyújtó honlap. Mint azt a technikai ismérveknél érintettük, a kód hiba nélküli publikálásához nem árt bizonyos nyomdai jártasság, hiszen a helyes marketingszemlélet akkor éri el célját, ha minden eleme alaposan megtervezett és kipróbált. A célállomás elérése tehát biztosított, következő lépésben maga a fogadó-oldal kell igazodjon az leendő vevők szokásaihoz. A jól megalkotott site több célcsoport érdeklődését is hatékonyan szolgálhatja ki. A kampányban szereplő kódok ugyanis akár más-más aloldalra is navigálhatják az aktuális üzenet iránt fogékony érdeklődőt. Ezek az oldalak természetesen formailag is különbözhetnek egy site-on belül. Egyszerű példaként említhető egy fürdőruha kereskedés esete, melyben a férfiaknak és a nőknek szánt ajánlatok más-más színben, elrendezésben és képekkel várják a célzott nemet, tagjait pedig a neki szánt kód és reklámfelület azonnal a vonatkozó céloldalra juttatja.
Mi több, magunk is pillanatok alatt elkészíthetünk egy ilyet! De mégis, mire jó? Ha városnézés közben szaladunk bele a QR-kódba... Egyre gyakoribb jelenség, hogy kiruccanásunk során, egy emlékműnél megpihenve bukkanunk rá a táblán, a leírás mellett a bűvös négyzetre. Ilyenkor bármilyen dolog a szemünk elé kerülhet a leolvasás után: a QR-kód tartalmazhat egy érdekes cikket, videót, képgalériát, de akár egy zene is felcsendülhet rajta keresztül kapcsolódva a műalkotáshoz! Ugyanígy megjelenhet például egy étteremben is, itt a QR-kód segítségével megnézhetjük például egy videóban, milyen összetevőket tartalmaz, hogyan készül az adott étel. Vásárlásaink során szintén feltűnhet egy-egy termék hátoldalán, hogy a beolvasást követően még több információt szerezhessünk az áruról. A QR-kód mindig egy új lehetőség, hogy többet tudjunk meg / Fotó: Ha egy eseményre invitáló plakáton jelenik meg... Az utcán sétálva, tömegközlekedési eszközön utazva bármikor a szemünk elé kerülhet egy plakát, amely egy izgalmas programra csábít, vagy éppen a figyelmünkbe ajánl például egy frissen kiadott könyvet.
Mary Elizabeth Winstead minden bizonnyal az eddig látott legszebb Mary Todd Lincoln (érdemes rákeresni korabeli fotókra a hölgyről). Rufus Sewell pedig hideg, visszafogott és számító gonosz, egyedül az a baj, hogy kevés játékidőt kap csillogni. A 3D a film talán legfájóbb gyenge pontja: ezidáig A titánok harcát volt szokás emlegetni, mint a valaha látott egyik legrosszabb utólagos felkonvertálást. Nos, trónfosztás történt. Az Abraham Lincoln, a vámpírvadász 3D-je kiheréli Bekmambetov és operatőre, Caleb Deschanel egyébként csodásan megkomponált képeit. A film 3D-ben nélkülöz majdnem minden nemű mélységet, homályos, fakó, nem egyszer életlen, és összességében az elérni próbált "térhatás" csak elvonja a figyelmet, nem hogy hozzáad az élményhez, inkább nagyon is sokat elvesz belőle. Vigyázz, mögötted! Lincoln egyénileg készített fejszéjével szinte legyőzhetetlen. Az Abraham Lincoln, a vámpírvadász erős vizualitásával, erőszakosságával, és mozgalmas, hangos, szoros ütemrend szerint éppen megfelelő gyakorisággal érkező akcióival egy életre kelt ponyvaképregényhez hasonlít.
( Schnell Ádám) Gyártás Az Abraham Lincoln: Vampire Hunter -t először 2010. márciusában jelentették be, amikor Tim Burton és Bekmambetow párosult a filmvásárlási jogokhoz és finanszírozták a fejlesztést önmaguk. A könyv szerzőjét, Seth Grahame Smith-et felvették forgatókönyv-írónak. [2] A Fox megkapta a filmhez a következő októberben. [3] 2011. januárjában Bekmambetow lett a rendező, Walker pedig megkapta Abraham Lincoln szerepét. Legyőzte Adrian Brody-t, Josh Lucas -t, James D'Arcy-t és Oliver Jackson-Cohen -t a szerepért. További szerepeket osztottak a következő februárban. A forgatás 2011. márciusában kezdődött, Louisianában. A film költségvetése 99. 5 millió $ volt és 3D-ben gyártották. Az Abraham Lincoln, a vámpírvadász -t a tervek szerint 2011. október 28-án mutatták volna be 2D-ben és 3D-ben, de ez eltolódott 2012. június 22-re. A film premierje New York -ban volt június 18-án. Fogadtatás A film általában vegyes kritikát kapott. 2014. november 9-én a Rotten Tomatoes jelentése szerint a "rotten" pontszáma 35%, 181 vélemény alapján, átlagos pontszáma 4.
Ha elegünk lesz a naiv, eszképista klasszikus művészetből, jön az intellektualista-realista modern, de ha ezt is meguntuk, tudatosan, kikacsintva menekülünk vissza a fikcióba, a posztmodern viszont butít, így visszatér a naiv klasszikus, és kezdődik az egész előről. A Büszkeség és balítélet meg a zombik "mashupként" generált sikerkönyv: az ötletgazda megnézte a legnépszerűbb (kulturális evolúció szempontjából legéletképesebb) karakterek listáját, innen a poszt-Romero zombi, ehhez jött a lejárt jogvédettségű regényklasszikusok listája, a Jane Austen zombikórral való megfertőzésének feladatát pedig kiadta Grahame-Smithnek, aki megtartotta a könyv cselekményét, ám ahol lehet, alternatív zombi-univerzumot alkotva parodizálta, költötte át azt, az eredmény pedig egy ellenállhatatlanul nevettető olvasmány. Ezzel műfajt is teremtett, sikere után olyan könyvek jelentek meg, mint az Android Karenina, a Sense and Sensibility and Sea Monsters (Értelem és érzelem és tengeriszörnyek) vagy Queen Victoria Demon Hunter (Viktória királynő démonvadász).
Mivel 105 percben egy egész emberöltő történetét kívánják az alkotók elmesélni, a film nagyrészben idegesítően fragmentált mozaikokból áll össze, a karakterek kidolgozottságáról vagy egy-egy jelenet szép felépítettségéről csak álmodozhatunk. Vázlatok, szkeccsek, félmondatot és szlogenek mindenhol. És mintha mindez nem lenne már kellőképpen aggasztó, a rettenetesen természetellenes mondatokon a 3D miatt kötelező szinkron csak tovább ront. A színészgárda sem segít a filmen. Kezdjük azzal, hogy ki ez a Benjamin Walker? Az eddig csupán sokadik ajtónállóként jegyzett színész már az antréjával elvágta magát, s bár később kétségkívül bizonyít mint fa- és vámpírvágó, nem tud meggyőzni arról, hogy érdemes megjegyezni a nevét. Segítőtársai egytől egyig jellegtelen figurák, talán csak a mindig magabiztos Rufus Sewell emelkedik ki a sorból, aki most az antagonista szerepében tetszeleg. Mielőtt végképp leírnánk a filmet, egy eleme mégiscsak van, amiért talán nem fogunk hangosan zokogni a moziból kifelé jövet – és ez pedig a látványvilág.
Cikkszám: 36679 Méret: 135*205 mm, 362 oldal Áraink az ÁFÁ-t tartalmazzák.