A Közbeszerzési értékhatár (angolul: public procurement thresholds) a közbeszerzésre kötelezett szerveknek megmutatja, hogy adott beszerzésük alkalmával kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, és ha igen, akkor milyen eljárásrendbe tartozik az adott beszerzés. Az eljárásrend uniós vagy nemzeti lehet. Az uniós eljárásrend részletesebben szabályozott és kevésbé rugalmas, mint a nemzeti, ezért a nagy értékű beszerzések esetén kell alkalmazni. Az értékhatárt az adott beszerzés becsült értéke alapján állapítják meg. Az értékhatár az ajánlatkérő típusától (pl. klasszikus ajánlatkérő), a lefolytatni kiválasztott eljárás típusától (pl. tervpályázati eljárás), valamint a közbeszerzés tárgyától függ, azaz attól, hogy mit akar az ajánlatkérő beszerezni. Ez lehet árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, építési beruházás, építési koncesszió vagy szolgáltatási koncesszió. Az uniós értékhatárokat az uniós, a nemzeti értékhatárokat a magyar jogalkotó határozza meg. Előbbi az Európai Bizottság, utóbbi az Országgyűlés.
72. §-ában foglalt indoklás kérési kötelezettség valószínűsége csökkenthető, ezáltal az eljárás lefolytatásának időigénye rövidíthető, a jogorvoslati kockázat csökkenthető. A DKÜ Zrt. kifejezetten felhívja az érintett szervezetek figyelmét arra, hogy audit szempontból az indikatív ajánlatkérés akkor tekinthető teljeskörűnek, ezáltal kifogástalannak, amennyiben az adott keretmegállapodásban részes, azaz az azt aláíró valamennyi konzorciumtól – a konzorciumvezető képviselő útján – sor kerül indikatív árajánlat bekérésére. Ezen túlmenően audit szempontból szintén nem tekinthető megfelelőnek az a gyakorlat, ha egy ajánlatkérő egyazon konzorcium több tagjától kér indikatív árajánlatot a becsült érték meghatározása érdekében, ugyanis a konzorciumi partnerek a verseny újranyitása során csak egy ajánlat benyújtására jogosultak. Az indikatív árajánlatkérésben kerüljön feltüntetésre, hogy az indikatív ajánlatokban megjelölt árak alapján meghatározott átlagos érték jelenti majd a becsült értéket és ezáltal a Kbt.
Részlet a válaszából: […]... módosításának eredményeként - új 9/A. §-sal egészült ki. Ennek értelmében a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel a becsült érték meghatározása során az azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áru megítélésének alapjául gyógyszerek esetében... […]
Az emberiség legrégebbi fejlett társadalmai között ott vannak a görögök is, akik nemcsak egyedi kultúrájukkal, hanem különleges mitológiai világukkal is beírták magukat a történelembe. A mítoszok gyűjteménye nemcsak a különleges történetekről, hanem az istenek kapcsolatairól is szólt. Az ókori görög vallás a becslések szerint nagyjából az i. e. 1. évezred elejétől az i. 4. századig volt a leginkább aktív, ezután lassan felbomlott, és új formákban mutatkozott meg. Az ókori Görögország 12 legfontosabb görög istene / kultúra | Pszichológia, filozófia és gondolkodás az életről.. Ez idő alatt viszont olyan gazdag kultúra született, ami a mai világunkra is hatással van. Kvíz a görög mitológia isteneiről A legtöbb görög istenséget irodalmi alkotások, Homérosz művei és Hésziodosz, valamint Hérodotosz munkássága őrizte meg az utókor számára. Bár számtalan, bizonyos területekhez kötött istenséget tiszteltek az ókori görögök, a legnagyobb megbecsülés az Olümposz hegyén lakó tizenkét legfőbb istenség felé irányult. Róluk nemcsak rengeteg történet, hanem szobrok és festmények is készültek, melyek közül sok a mai napig fennmaradt, egyfajta ókori szimbólumként élnek tovább.
A görög Isten családfája (a fenti képen látható) Az ókori görög istenek nagy családfája Az ókori görög istenek gyerekeknek – mítoszok és legendák Tegyen egy interaktív vetélkedőt az ókori görög istenekről
De a legnagyobb műve, kétségtelenül az, hogy Párizs herceg nyílását Achilles-i sarok felé irányította, halálát okozza.. 10. Artemis: a vadászat istennője Artemis az Apollo ikertestvére. Ez az istennő megkönnyíti a gyermekeket a szülés során. Mint Apollo testvére, azóta Hera istennő visszautasítja őket mindkettő Zeusz hitetlenségéből származik. Gyermekként, többek között a sóvárgás között, felkérte apját, hogy adjon neki az örök szüzesség ajándékát, ami teljesült. Emiatt az Artemisa egy nemi vágy nélküli istennő. Sok vadász társa, köztük a halandó Orion, megpróbált ellopni a szüzességét. Mindegyikük, köztük Orion, az istennő kezében halt meg. 11. Ares: A háború Istene Ares a testvérének, Athena istennőnek a társa. Ez az istenség a háború legtisztább és leggyakoribb ösztönét képviseli, ez az erőszak a legnagyobb kifejezés. Az ókori görög istenek - Minden, ami Görögország. Ő a Thebes városának alapítója, ahol a spárták élnek. Annak ellenére, hogy a háború Istene volt, Ares többször is legyőzte Athena nővérét. Ismert az anekdota arról, hogy mikor megsebesült a Diomedes hős, és vissza kellett térnie az Olympushoz, hogy gyógyuljon, és a háborús háború nélkül hagyta a trójaiakat.
Héra: Az istenek királynője Ez az istenség a mindenható Zeusz idősebb nővére volt, ugyanakkor felesége. A házassági szakszervezetek és a születések felügyeletének felelőssége, amellett, hogy minden nőnek különleges védelmet nyújt. Istensége ellenére mindig nemes és nagyon emberi személyiség volt. Hera istennő tiszteletére "Matronalia" elnevezésű partikat rendeznek, amelyeket március elsején tartanak. 6. Ókori görög istenek jellemzői. Hephaestus: Az istenek hőse A kézműveseknek megvolt a védőjük, Hephaestus. A tűz és a kovács Istene működik. Hera istennő és a mindenható Zeusz fia, bár ez nem túl világos. Vannak olyan verziók, ahol azt jelzik, hogy ő csak Hera fia. Hephaestus, a többi istenség kivételével, fizikai szépség nélkül született, megjelenése születésekor annyira kellemetlen volt, hogy édesanyja kidobta őt Olümposzról, és a bukás után béna volt. Thetis istennő (Achilles anyja) szabadította ki a tengerből, és ő nevelte fel a Citrom-szigeten. 7. Dionüszosz: a bor és az élet istene A szó szoros értelmében Dionüszosz félistennek bizonyul.