Közösségért Pedagógusdíjat kapott a legendás tanárnő az Akadémián. Magócs Éva szakmai ajánlásában kiemelték: Magócs Éva a magyar köznevelésben pedagógusként, intézményvezetőként, közoktatási szakértőként és a szakvizsgás képzésben résztvevő hallgatók tanáraként is méltán ismert és elismert. Életpályáját 1982-ben kezdte kémia-fizika szakos középiskolai tanárként, majd számítástechnika szakos diplomát is szerezve 2000-ben a jelenleg Közép-Budai Tankerületi Központ fenntartásában működő Budapest II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium pedagógusaként és intézményvezetőjeként folytatta. Intézményvezetőként számos fejlődést ért el intézményében köszönhetően innovatív, mindig tanulni vágyó, folyamatosan kutató, megújulni vágyó személyiségének. Utazó planetárium – Pitypang Iskola. A változásmenedzsment kiváló megvalósítójaként intézményét országos elismeréshez juttatta. A tudásmegosztó tevékenysége példaértékű. Pedagógusok trénereként számos innovatív, modern módszertant adott már tovább, pedagógushallgatókkal végzett tanári munkája is kiemelkedő.
A kolkhisziak valószínűleg a bronzkor közepe felé telepedtek meg a Kaukázusban. A Grúzia nagy részére, illetve Törökország északi részére kiterjedő állam alapvető szerepet töltött be a grúz nép kialakulásában. Kolkhisz a középkorban egyesült az ókorban Ibéria néven ismert keletebbre fekvő területtel és ezzel létrejött az egységes grúz királyság. A görög mitológia szerint itt, Arész szent ligetében függesztette ki Aiétész király az aranygyapjút, amíg el nem ragadták a Iaszón vezette argonauták. De hogy pontosan hol, nem tudni: néhány ókori kútfő és mai kutató úgy véli, hogy a legenda a vaniak vidékén játszódott, ám mások szerint a mai grúzok alcsoportjának tartott, az északi hegyvidéki területeken élő szvánokhoz köthető. Okrostsvaridze úgy gondolja, hogy a Szvanétiban fekvő falvakban fellelt leletek a bizonyítékai annak, hogy az ott élők birtokában voltak a kifinomult bányászati "technológiáknak" - ilyen például a fenti képen is látható arany oroszlánszobor, amelyet az időszámításunk előtti 2. évezredben készítettek.
A próba, az, hogy járomba kellett fogni egy pár bronzlábú, tűzokádó bikát, és felszántani egy darab földet, aztán sárkányfogakkal beültetni a barázdákat. A fogakból felfegyverzett ifjak kelnek ki, ezeket le kell kaszabolni. Maga a király is megtette ezt, és nem akarta olyannak adni az Aranygyapjút, aki nem olyan bátor, mint Ő. Jaszon helyett többen is ki akartak állni, de Médea adott neki egy balzsamot, amitől sebezhetetlen lesz egy napig. Korábban már elárulta Médea, hogy neki mágikus ereje van. Médea azt is mondta, hogy a sárkányfogak közé dobjon egy követ is, ezen majd a harcosok összevesznek, és egymás által halnak meg. Médea velük szökött, mert tudta, hogy az Aranygyapjút egy sárkány őrzi, és az elalszik az Ő dalára. Minden Úgy történt, ahogyan Médea mondta. Jaszon leemelte a faágról az Aranygyapjút, és eveztek tovább a tengeren. Médea olyan szerelmes volt Jaszonba, hogy vele szökött. Amikor a király ezt megtudta, hatalmas sereggel üldöztette az Argót. Kilátás sem volt a menekülésre.
(1963) Morningside Productions | Columbia Pictures | Kaland | Családi | Fantasy | 7. 1 IMDb A film tartalma Az aranygyapjú legendája (1963) 104 perc hosszú, 10/7. 1 értékelésű Kaland film, Todd Armstrong főszereplésével, Jason szerepében a filmet rendezte Bernard Herrmann, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Ez a film is örzi R. Harryhausen kezenyomá van benne ami tőle megszokott. Szörnyek, óriások, életre kelő bronzszobrok. A 2000 készült Nick Willing rendezte változat ennek a mozinak a remakeje. Korábban (1960) is készült már egy teljessen elfeledet film az arangyapjúról, de amugy teljessen érthetetln módon ez a közismert mitológiai kaland eléggé "mostohagyerek" a filmművészetben. Ezt irja róla a Filmbook-on Scal: "Nem véletlen, ha nem hallottál róla, nem tanítják iskolákban, és NINCS egy normális feldolgozása. Pedig ez a világ első kalandja, egyebekben megjegyezném, az egyik legjobb, ahol a hős rengeteg életveszélyes helyzetet leküzd, összeverbuvál egy csapatot, szerelmet talál és bosszút áll.
2014. december 1. 08:58 Grúz kutatók szerint valós események ihlették az aranygyapjú megszerzésére induló argonauták történetét. A görög mitológia egyik leghíresebb történetében Iászón és követői, az argonauták az ősi időkben még Iolkosz nevet viselő Volosz kikötőjéből hajóztak ki, hogy megkeressék a Poszeidón és Theophané nászából született aranyszőrű kos lenyúzott bőrét, a Kolkhiszt védő aranygyapjút. Végül Héraklész és Orpheusz segítségét is igénybe véve, szörnyeket és ellenséges királyokat legyőzve sikerült megszerezni a kincset. A történetet először Apollonius (Apollóniosz Rhodiosz) vetette papírra az utazás után 11 évszázaddal. A mítosz szerint hajójukat, az Argót ötven argonauta három hónap alatt, Pallasz Athéné segítségével építette meg, aki egy mágikus, beszélő és jósolni is tudó fadarabból készítette el a hajóorrot. Geológusok kutatása szerint Grúzia történelmi régiója, a hegyvidéki Szvanéti (Szvanétia) volt a történetben említett, aranyban bővelkedő terület. Azt feltételezik, hogy az ókori Kolkhisz lakói báránybőrt használtak a hegyekben előforduló arany összegyűjtéséhez: a patakok, folyók homokjában található hordalékaranyat úgy nyerték ki, hogy a hegyi patakok vizét felfogták, majd az összegyűlt homokot birkabőrön keresztül átmosták, a súlyos aranyszemcsék pedig fennakadtak a gyapjú szálai között.
"Ez azt mutatja, hogy az aranybányászat és a fémmegmunkálás már az ókori királyságok korában nagyon magas szinten állt" - mondta a kutató. "Kutatásunk szerint az itt található arany akkora mennyiségben állt rendelkezésre, hogy az a mitológiai történet alapja lehetett" - tette hozzá. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Ókor X (3), 13-17. o. ISSN 1589-2700.