Kolbászkarikák leveles tésztába csomagolva A leveles tészta mindig jó barát, ha valami sós finomságot majszolnál édes helyett, akkor kolbászkarikákkal és sajttal töltsd meg a tésztát. Olcsó, nagyon finom és alig lesz munka a pogácsa legyártásával. Fotók: Getty Images, Szász Eszter/Sóbors, Botos Claudia/Sóbors
Zöldborsós csirkemell tokány receptje paprikával, paradicsommal, petrezselyemmel, az elkészítés részletes leírásával. Mivel a csirkemell és a borsó édes ízére kerül ebben az ételben a hangsúly, ezért nem készítünk hozzá egy karakteres hagymás-fűszerpaprikás pörkölt alapot. Hanem hagyjuk a fő összetevők ízét érvényesülni. Megnézem a Receptet Zöldborsós csirkemell tokány → A cukorborsó főzelék receptje az elkészítés részletes leírásával: melyben a borsót megfőzzük, tejjel felengedjük, s rántással besűrítjük. Mindezt úgy, hogy a borsó főzőlevét felhasználjuk, s így benne maradnak az ízek a főzelékben. Úgy, hogy nem teszünk hozzá finomított kristálycukrot. Megnézem a Receptet Cukorborsó főzelék → A kolbász sütése, az elkészítés részletes leírásával: Miért reped ki a sütés közben a kolbász, s mit tehetünk ellene? Receptek | olcsó, egészséges ételek - Énreceptem.hu. Illetve a fagyasztóból kivett kolbászt hogyan érdemes kisütni? Majd amikor már végignéztük azt, hogyan lehet egyszerűen és gyorsan megsütni a kolbászt, azt is megnézzük, hogyan lehet azt melegen feltálalni.
Alapnak tészta, rizs, kukoricadara, zabpehely, esetleg kuszkusz megfelel, emellett néhány konzerv, kukorica, lencse, bab, csicseriborsó – így ezeknél a főzést megspórolhatjuk –, tonhal, hámozott paradicsom, akár gomba is. A többit frissen érdemes venni – sajtot, tejterméket, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt, illetve persze a húsféléket, mindig csak annyit, ami beláthatóan elfogy. A legegyszerűbb, leggyorsabb és legtöbbször főzést sem igénylő étel a saláta, amire persze mondhatnánk, hogy jó, jó, de azzal mikor lakik jól az ember... Akkor, ha kerül bele valami tartalmas is, például lencse, csicseriborsó, vagy épp kuszkusz, amit csak forró vízzel le kell önteni, majd ha beszívta a folyadékot és megduzzadt, csak össze kell forgatni friss zöldekkel, ízesítőkkel. Egy forró leves is könnyen és gyorsan összeállítható: a sajtkrémleves, a tojásleves, a gombaleves vagy a frankfurti leves is gyorsan és egyszerűen elkészül, de ha van egy rúdmixerünk, akkor bármilyen krémleves pikk-pakk megfőzhető, és egészséges alternatíva lehet.
A nagy londoni köd, vagy nagy londoni szmog bizarr és rendkívül szomorú történelmi eseményként maradt fenn, ami riasztó bizonyítékul szolgált arról, milyen pusztító hatása is van a környezetszennyezésnek. 1952. december 5-én, egy pénteki napon, vastag ködréteg ereszkedett a városra, ami ebben a régióban viszonylag normálisnak is számít. Csakhogy az Északi-tenger felől egy hatalmas anticiklon telepedett a Brit-szigetek fölé, ami miatt a levegő gyakorlatilag mozdulatlanul állt, és a köd megrekedt alatta. A lakosság és a hatóságok először azt hitték, hogy ez csak a Londonra nagyon is jellemző szokásos szmog. A szokatlan jelenség azonban valóságos nemzeti katasztrófához vezetett. A köd olyan sűrű volt, hogy az autók, beleértve a mentőket is, csak 5-10 km/óra sebességgel tudtak haladni a látási viszonyok drasztikus csökkenése miatt. A repülőteret és az autópályákat lezárták, és az 5 napig tartó ködben a londoni kórházak megteltek a balesetek áldozataival, valamint légzési nehézségekre panaszkodó betegekkel.
A brit fővárosban nem is olyan régen még kapható volt a Londoni szmog címkével ellátott színes konzervdoboz, amelyet a turisták szuvenírként vihettek haza. A tragikus 1952-es füstköd azonban nem turista látványosság volt. Az év december 4-én egy hideg anticiklon ült meg London fölött, és mivel teljes volt a szélcsend, napokig ott is maradt. A várost másnapra sűrű, kéményfüsttel és kipufogógázokkal kevert köd takarta be, és bénította meg az életet. A szmog kialakulásához több tényező járult hozzá. A legnagyobb problémát a tömeges széntüzelés okozta, hiszen a hideg időjárás miatt több szenet használtak fel, méghozzá az olcsóbb, nagyobb kén-dioxid tartalmú fajtából. A helyzetet súlyosbította, hogy London külvárosában több széntüzelésű erőmű is működött. A levegő minőségét tovább rontotta a járművek kipufogógáza - a villamosokat több vonalon ekkoriban váltották fel a dízelüzemű buszok -, és a La Manche csatorna felől is nagy mennyiségű szennyezett levegő érkezett. A levegő színe a nagy mennyiségben jelen lévő kátrányos koromrészecskék miatt sárgás-feketére változott, amelyet a londoniak fekete humorral "borsólevesnek" neveztek el.
A nagy gatsby A nagy nap John a nagy A kínai légszennyezés évente milliónyi emberáldozattal jár. Egyes városokban szinte soha nem látjuk a napfelkeltét, mindent beborít a takonysűrű, szürke lepel, szóval nem egészséges errefelé élni – már ha olyan ambícióink vannak, mint a lélegzés. A hirtelen iparosodás általában hasonló szörnyű mellékhatásokkal jár. Az angliai ipari forradalom a kapitalista kizsákmányolással és a széntüzelésű erőművekkel náluk már történelem volt, mire Mao Ce-tung meghirdette a kínai nagy ugrást. Nem csoda, hogy a brit történelem legsúlyosabb légszennyezettségi katasztrófája fél évszázaddal korábban bekövetkezett – csak ők tanultak is belőle valamit. Az 1952-es, "nagy szmogként" vagy "nagy füstként" is emlegetett szmogkatasztrófa több tényező együttes hatása miatt alakult ki. A második világháború után megnövekedett a londoni autóforgalom, és a közeli erőműveket magas kéntartalmú szénnel üzemeltették. A Fulham, a Battersea Power Station, a Bankside és a Kingston szénerőművek naponta több ezer tonna szennyező anyagot pöfögtek a levegőbe.
Számos szabályt meg kellett változtatni, 1956-ban pedig a tiszta levegőről szóló törvényt fogadtak el. Háttere [ szerkesztés] Közvetlenül a szmog előtt szokatlanul hideg volt az időjárás, ami arra késztette a londoniakat, hogy több szenet égessenek, mint általában. Míg a jobb minőségű feketekőszenet ( antracitot) jellemzően exportálta az ország, hogy a második világháborús adósságait így fizesse vissza, [2] gyengébb minőségű, nagyobb kéntartalmú szénfélével (jellemzően lignittel) tüzeltek. Emiatt a kén-dioxid mennyisége megnőtt a légkörben. erőműveket) szólítják fel emissziójuk csökkentésére, attól függően, hogy a légszennyezettség a közlekedésből vagy a fűtésből ered-e.
A közegészség romlása ellenére keveset tettek a szmog ellenőrzése érdekében, figyelembe véve az új ipar számos munkáját és a hazai széntüzek kényelmét. Szerezzen Britannica Premium előfizetést és szerezzen szert hozzáférés exkluzív tartalomhoz. Feliratkozás most Az 1952-es Nagy Szmog soha nem látott súlyú borsó volt, amelyet mind az időjárás, mind a szennyezés kiváltott. Összességében a 20. század folyamán London ködei ritkábbá váltak, mivel a gyárak elkezdtek vándorolni a városon kívül. December 5-én azonban anticiklon telepedett le London fölé, amely egy magas nyomású időjárási rendszer, amely inverziót váltott ki, amelynek során a hideg levegő magasabbra szorult a meleg levegő alatt. Következésképpen a gyárak és a háztartási tüzek kibocsátása nem kerülhetett a légkörbe, és a talajszint közelében volt csapdában. Az eredmény a város történelmének legsúlyosabb szennyezésen alapuló ködje volt. A láthatóság London egyes részein annyira romlott, hogy a gyalogosok nem láthatták a saját lábukat.
A szennyezőanyagok koncentrációjának napszaki ingadozása is van. Jellemzően a reggeli és kora esti órákban éri el maximumát, ami részben a kibocsátással, részben a meteorológiai körülményekkel van összefüggésben. A London-típusú szmog elsősorban légzőszervi megbetegedéseket okoz, így köhögést válthat ki, asztmarohamot idézhet elő, de súlyos esetben tüdőödémát is okozhat és a szilárd szennyezőanyagok a keringési megbetegedésben szenvedők tüneteit is súlyosbíthatják. Nagy koncentrációban jelenősen nő az idő előtti halálozások száma. A szmogra különösen érzékenyek a csecsemők, időskorúak és a légzőszervi, vagy keringési megbetegedésben szenvedők. Los-Angeles típusú, vagy fotokémiai szmog A Los-Angeles típusú szmog a közlekedési kibocsátásokhoz köthető. Jellemző szennyezőanyagai a talajközeli ózon (O3), a nitrogén-oxidok (NOx), a szén-monoxid és a különböző szénhidrogének. A fotokémia szmog kialakulásához napsütéses, szélcsendes, vagy gyenge széljárás szükséges. A szükséges feltételek: – 25-35 C fok körüli hőmérséklet – magas napállás – felhőmentes időjárás – 70% alatti páratartalom Ez a szmogtípus június-szeptember között jön létre elsősorban, mert ekkor adottak a meteorológiai feltételek a szmog kialakulásához.