Görgey haláláig méltósággal viselte, amit a sors, és a külföldre menekülő sok hős rámért. Katonai értelemben a világosi fegyverletétel mindenképpen a szabadságharc végét jelentette, még akkor is, ha Magyarország legütőképesebb hadserege tette le itt a fegyvert, ami félelmetes és megdöbbentő látvány volt. Hiszen ez a hadsereg az utolsó pillanatig megőrizte a katonai fegyelmét. Ez a hadsereg néhány héttel korábban még Ausztria és Oroszország rettegett ellenfele volt. Maga I. Miklós cár írta az orosz inváziós csapatok parancsnokának, Paszkevics varsói nagyhercegnek: "Sehogyan sem tudok napirendre térni a fölött, hogy Görgey Komárom elhagyása után hogyan kerülhette meg hadseregünknek előbb a jobb-, aztán a balszárnyát, hogyan tehetett ilyen hatalmas kört, hogyan teremhetett délen, hogyan egyesülhetett az ottani erőkkel. " Vagyis maga az orosz cár ismerte el a magyar honvédek katonai teljesítményét. És ez az a hadsereg, amelyik nem is olyan régen, 1849. július 2-án a komáromi csatában a körülbelül kétszeres túlerőben lévő császári-királyi hadsereget, amelyet akkor már Haynau irányított, kettészakította, és a centrum nélkül maradt hadsereget visszaszorította korábbi állásaiba.
Tisztjei és katonái azonnal körülvették. Beszélni kezdett volna, hogy utoljára köszöntse seregét. De egy hangot sem tudott kipréselni magából. Végül tompa zokogás tört fel melléből, mire az egész hadsereg levegőeget betöltő Éljen Görgey! kiáltással, könnyezve válaszolt vezérének, kihez őszintén ragaszkodott. Az egyik tiszt előrejött, hogy a többiek nevében szóljon volt tábornokához, de nem volt ereje ahhoz, hogy zokogását visszatartsa, s csak annyit tudott kiejteni: Isten veled, Görgey! – Isten veled, Görgey! – ismételte az egész hadsereg". Rüdiger orosz tábornok Az utóbbi több mint százötven évben rengetegen nyilatkoztak gyalázkodva a világosi fegyverletételről. Pedig ott egy öntudatos, emelt szívű nemzetnek a végsőkig való helytállása hirdette a jövendő számára, hogy az igaz ügy örökre veszve nem lehet. (Megjegyzem, hogy az onnan nagyon távoli Komáromban Klapka tábornok sem tudott az egész nemzetnek amnesztiát kivívni. Pedig ő az osztrákoknak adta át Komárom bevehetetlen várát. ) Világos után Görgey annyira leszámolt saját életével, hogy – mily különleges hiúság – ő szeretett volna a magyar szabadságharc fõ vértanúja lenni, akinek majd mindenki tisztelettel említi majd a nevét.
Kossuth 1849. augusztus 11-én a kormánynak ott jelen lévő tagjaival együtt lemondott, s a polgári és katonai hatalmat Görgeynek adta át. A nemzethez szóló kiáltványában ezt így indokolta: "a szerencsétlen harcok után, amelyekkel Isten a legközelebbi napokban meglátogatta e nemzetet, nincs többé remény, hogy az egyesült osztrák és orosz nagyhatalmasságok ellen az önvédelem harcát siker reményével folytathassuk. " Remélte, hogy ha õ már nem, Görgey még tehet valamit szegény hazánk nemzeti "státuséletének" megmentéséért. Kossuth Lajos lemondólevele a kormányzóságról Görgey Artúrnak Kossuth a török földre menekülés útját választotta. Görgey viszont nem akart menekülni az országból, még ha életével kell is fizetnie az itthon maradásért. A fegyverletétel előtt két nappal levélben azt írja Rüdiger orosz tábornoknak, hogy csak az oroszoknak hajlandó magát megadni, mert bízik a cár nagylelkűségében: "az számos derék bajtársát az orosz cár nem fogja egy bizonytalan sorsnak, és a magyar nemzetet az osztrákok szilaj bosszúvágyának védtelenül kiszolgáltatni.
A Bohus-kastélyban írták alá a megadási okmányt. A magyarok megadásának módja bizonyos szimbolikus jelentést is hordozott. Görgei ezzel kívánta jelezni, hogy a magyarokat nem a Habsburg Birodalom, hanem a cári haderő győzte le. Haynau Görgei Artúr kézjegye Következményei [ szerkesztés] Világos után az osztrákok véres megtorlásba kezdtek. Több száz katonát és civilt ítéltek halálra és még többet várfogságra. A foglyul ejtett katonákat (a tiszteket lefokozva) erőszakkal besorozták az osztrák hadseregbe. 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon főbe lőtték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt is. Viták a fegyverletételről [ szerkesztés] Lásd még [ szerkesztés] Aradi vértanúk Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] 1848–1849. A szabadságharc és forradalom története. Szerk. : Hermann Róbert. Budapest, 1996, Videopont Hermann Róbert: 1848–1849. A szabadságharc hadtörténete. Budapest, 2001 Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben.
Augusztus 6-án indult el Poeltenberg Ernő vezérőrnagy és Beniczky Lajos alezredes a második magyar államirattal, melyben a kormány megüzente, hogy a magyar nemzet az események akkori állása szerint szívesen látná, ha Szent István koronáját valamelyik orosz nagyherceg viselné. (A harmadik, a koronát legnyíltabban felajánló államiratot augusztus 10-én fogalmazta meg Kossuth, de már nem tudták elküldeni. ) Paszkevics, az orosz fővezér azonban nem fogadta a követeket. Az ő nevében tábornoka, Rüdiger rövid levélben azt válaszolta Görgeinek, hogy hadserege csak katonai kérdésekről tárgyal és csak a hadsereggel, politikai kérdésekkel a magyar félnek az osztrákokhoz kell fordulnia. Az elutasító üzenettel augusztus 10-én, a temesvári csata utáni napon érkezett meg Poeltenberg az Aradon tartózkodó Görgeihez, akit így a kormány már hiába hatalmazott fel az oroszokkal való béketárgyalásra. A fegyverletétel [ szerkesztés] Haynau és Paszkevics a csatatéren Metszet Izsó Miklós A haldokló honvéd című szobráról (Vasárnapi Ujság, 1870 [1]) 1849. augusztus 13-án, hétfői napon itt tette le a fegyvert a magyar honvédsereg Rüdiger tábornok előtt.
Fia, Rudolf kétévesen kanyarós lett, Gizella lánya "nyavalyatörős" (epilepsziás) rohamokat kapott, míg Kossuth Zsuzsanna a kivégzését várta. A királynő is szót emelt érte Mindeközben Viktória királynő kellemetlen kérdéseket tett fel az osztrák nagykövetnek: "Mi történik Magyarországon a nőkkel? Önöknél a gyermekeket is bebörtönzik? " A diplomata hebegve tiltakozott, de az uralkodó rápirított: a három Meszlényi–Kossuth gyereket rabságban tartják! Még osztrák tisztek is mellette vallottak, olyanok, akik sebesülten az ő gondos ápolásában részesültek. Hiszen vérbeli ápolónőként a beteget, a sebesültet hovatartozás nélkül látta el. Hősként tűrte Haynau börtönét, a haditörvényszéken remek szónoklatú védőbeszédben vágott vissza bíráinak ("Megtettem kötelességemet, mint magyar nő: ápoltam a sebesülteket, magyarokat, osztrákokat egyaránt. "), és ennek köszönhetően végül ejtették a vádat ellene. Újra börtönben a szabadságért Míg Kossuth Törökországban, majd Amerikában próbálta ébren tartani a forradalom ügyét, Zsuzsa anyjukkal Pesten élt, és a Kecskeméti utcában megnyitott leánynevelő intézetéből származó jövedelméből tartotta el a családot.
Kossuth Zsuzsa 1817-ben született a Kossuth család nyolcadik, de az élve maradottak közül a negyedik, legkisebb leánygyermekeként. Bátyja, a 15 évvel idősebb Lajos feleségének testvéréhez, Meszlényi Rudolffal kötött házasságot, akivel a sárbogárdi birtokra költözött. Zsuzsanna nemcsak szép volt és divatos, de aktív politikai munkát is végzett. Fejér megyében férjével megalapította a helyi Védegyletet, amely szorgalmazta a hazai termékek fogyasztását, a magyar textilipar és a magyar mesteremberek piacképességének növelését. Az 1845-ös országos gyűlésen ő képviselte a megyei Védegyletet, a tanácskozás írásos jelentését is ő készítette el. 1846-ban Meszlényi tagja lett Kossuth oldalán az Ellenzéki Pártnak, amikor az egyre erősödő reformmozgalom aktív politikai hangulata mindenkit reményekkel töltött el. 1848-ban épp a harmadik gyermeküket várták, amikor a 34 éves Rudolf hirtelen meghalt tüdő- és agyhártyagyulladásban – írja a Mú. A megözvegyült Zsuzsanna idős édesanyjával és gyerekeivel (két lánya és egy fia született, utóbbi, Rudolf nem sokkal édesapja halála után).
Az őrzés megvonását az önkormányzatokkal szembeni súlyos kormányzati megszorításokkal magyarázza a polgármester, mondván: egész egyszerűen nem fogjuk tudni kigazdálkodni az árát, mert a kieső bevételeink mellett még inkább fontossági sorrendeket kell felállítanunk, és bizony lesznek egyéb, nem halasztható kifizetnivalóink is bőven. Siófok aranypart sétány utca. A polgármester ugyanakkor arról is említést tesz, amiről korábban az Index is beszámolt: a sétány biztonsági főnöke tavaly a rendőrség látókörébe került. A férfit a Terrorelhárítási Központ munkatársai vitték be a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságra, miután névtelen bejelentőtől azt az információt kapták, hogy vélhetően lőszerrel és lőfegyverrel való visszaéléssel gyanúsítható. A Petőfi sétány kamerarendszerét továbbra is biztosítják, a városőrök is besegítenek alkalmanként, rendeleti úton korlátozó intézkedéseket vezetünk be, de a biztonsági vezetőre és az őrzésre szánt pénzt – no meg a hatóságok által esetleg kiszabandó bírságokat – megtakarítjuk. Most nagyon mást nem is tehetünk – zárja sorait Siófok polgármestere.
A honlapon megjelenő képek és szöveges információk, az 1999. évi LXXVI. tv. Siófoki lakások, eladó lakás Siófokon, az Aranyparton. alapján, szerzői jogi védelem alatt álló, önálló szellemi alkotások, melyek jogosulatlan felhasználása törvénybe ütközik, büntető és polgári jogi következményeket von maga után! A fent említett alkotások sokszorosításának, elektronikus ill. nyomtatott úton történő további feldolgozásának jogát kizárólagosan fenntartjuk! ÓzWeb, 2019.
A kisebb apartman 45 m2-es, 4 személyes: nappali-konyha-étkező, egy hálószoba, fürdőszoba, erkély. A nagyobb apartman 67 m2-es, 6 személyes: nappali-konyha-étkező, két hálószoba, fürdőszoba, 2 kély. Eladó lakás siófok aranypart - Trovit. Apartmanjaink csendes környezetben, társasházban helyezkednek el, ezért tisztelettel kérjük Kedves Vendégeinket, hogy a házirendnek megfelelően, tartózkodjanak a hangos bulizástól. Látogasson el hozzánk, és igazi luxus körülmények között pihenhet nyaralhat! Várjuk Önöket szeretettel!