Kékfestő Múzeum Pápa vélemények - Jártál már itt? Olvass véleményeket, írj értékelést! 4, 8 2. helyezett városi Múzeum közül Kategória Múzeum Kékfestő Múzeum Pápa bemutatkozása A 18. század második felében a hazánktól nyugatra eső területeken a textiliparban és a festőmesterségben munkaerő-felesleg képződött. Ezért az egyéni vándorutak és családi áttelepülések egyaránt növelték a magyarországi kékfestő mesterek számát. Tovább olvasom >> Így kerültek Magyarországra a Kluge család ősei a szászországi Sorauból (Zary, Lengyelország), magukkal hozva a textilnyomás új eljárását, a rezervnyomású hideg indigócsávás festést. Nyitva tartás: XI. 01-III. 31. : K-Szo 9-16IV. 01-X. : K-V 9-17KiállításokBódy Irén akadémikus életműkiállításaBódy Irén 1952-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskola Textilnyomó szakán, majd gyári tervezőként dolgozott tíz éven át. A kékfestés technológiájával az 50-es években ismerkedett meg Veszprémben, Husvét Lajos kékfestő mester műhelyében, s a kékfestő színvilága és motívum kincse oly mélyen hatott rá, hogy későbbi pályafutását meghatározta.
Fotó: Babos Petra A Múzeumok Éjszakája az első országos kulturális esemény a világjárvány után. Sorsfordító ez a kultúrában és a mindennapi életünkben is, ezért is lett az idei rendezvény témája a "Fordulópont" – olvasható a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat honlapján. Június 26-án, szombaton este az Esterházy-kastély és a Kékfestő Múzeum is várja a látogatókat, a belépéshez védettségi igazolvány szükséges. Dr. Méri Edina, a Kékfestő Múzeum szakmai vezetője a program kapcsán elmondta, nagy örömükre az idei évben intézményükben ismét megszervezhetik a Múzeumok Éjszakája eseménysorozatot. – Múzeumunk hagyományos és újszerű programokkal is készül szombatra, lesznek rendhagyó tárlatvezetések, amelyek fél óránként indulnak. 20 és 21 óra között exkluzív tárlatvezetésen vehetnek részt az érdeklődők, amelyet Tóth Ildikó győri kékfestő, népi iparművész vezet. Emellett Tóth Ildikó és Gerencsér Zsolt győri kékfestőmesterek bemutatóját láthatja a nagyérdemű, A mintázás és festés rejtelmei címmel.
A Textilipari Múzeum évkönyve, 1983 ↑ Magyar Néprajz. Kékfestés. (Hozzáférés: 2009. december 19. ) ↑ A szentendrei skanzenben bemutatott kékfestő műhely honlapja. ) ↑ A tolnai kékfestő műhely honlapja. ) ↑ A nagynyárádi kékfestő műhely honlapja. ) [ halott link] ↑ id. Kovács Miklós kékfestő műhelyének honlapja. [2009. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ id. ) ↑ A Győri Kékfestő Műhely honlapja. (Hozzáférés: 2011. május 10. ) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Kékfestés További információk [ szerkesztés] A pápai Kékfestő Múzeum honlapja Bódy Irén textilművész honlapja A szendrői Kékfestőház Múzeum honlapja A kecskeméti kékfestő műhely honlapja A Skorutyák család kékfestő műhelyének honlapja ifj. Kovács Miklós kékfestő műhely honlapja id. Kovács Miklós tiszakécskei kékfestő műhelyének honlapja A Szakács-féle kékfestő műhely honlapja A Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum honlapja A Győri Kékfestő Műhely honlapja Gál Gyula kékfestő műhelyének adatai
Pápa kiemelt látnivalója a Kékfestő Múzeum, ami Magyarország és Közép-Európa egyik legszebb, legérdekesebb ipartörténeti műemléke. Az 1962-ben megnyílt múzeumban megismerkedhetünk a több mint 200 éves kékfestés történetével, hagyományával és bonyolult munkafázisaival. Kékfestés rövid története A kékfestés egy textíliákon alkalmazott színmintázási technológia, amely nevét onnan kapta, hogy a minta eredeti formájában jellegzetesen kék alapon fehér színben jelenik meg. A kékfestő kelme jelentős szerepet játszott a magyar népviseletben és a lakástextíliák körében, napjainkban is igen népszerű. Magyarországon már a 15. században is működtek festőműhelyek és a 17. században meghonosodott a kékfestés is. A kék szín elérésére eleinte az Európában őshonos és nagy területeken termesztett festőcsüllenget ( Isatis tinctoria) használták. Az indigó ( Isatis indigofera) 17. században jutott el hozzánk Indiából. Mivel az indigó színtartóbb, töményebb, jobb minőségű volt, használata gyorsan elterjedt a posztó- és vászonfestésben.
A kifestés után 1-1, 5 százalékos sósavas-kénsavas fürdőben leoldották a mintázóanyagot, és előtűnt a fehér alapszín. Ez a kék-fehér szín a keleti porcelánoknak volt a jellemzője, ezért is nevezték a festők az új eljárást "Porcellandruck" "drucken auf Porcellan Art" kifejezéssel. A kék szín festésére a középkor óta a csüllenget (Waid, Isatis tinctoria) alkalmazták, szántóföldi méretekben termesztették a türingiai és a francia Picardia tartomány földművesei, földesurai. A színtartóbb indigót eleinte a csülleng javítására használták, majd ez utóbbi a 19. században ural-kodóvá vált. Johann Friedrich Kluge Sárváron telepedett meg, majd 1777-ben a pozsonyi főcéhbe kérte felvételét. Fia, Carl Friedrich Kluge vándorútjáról hazatérve 1783-ban önálló műhelyt alapított Sárváron, majd 1786-ban családjával áttelepedett Pápára. Az egyre erősödő műhely az utcai földszinten – boltíves lakás és üzlet helyett – egy, az utcasorban méltóságteljesen megjelenő emeletes házként épült fel 1869-ben, eklektikus stílusban.
Nem véletlenül lett a világörökség része. Érdemes ezt a kultúrát ápolni! Milyennek találod ezt az értékelést? Hasznos Vicces Tartalmas Érdekes Kihagyhatatlan 2016. október 5. gyerekekkel járt itt Az ittjá alapján választottam ezt a helyet. Sok évvel ezelőtt látogattam meg a múzeumot először, és már akkor nagyon tetszett. Különlegessége, hogy egy korábbi műhely is része a létesítménynek, ahol minden eredeti állapotában tekinthető meg - ezzel téve egyértelművé, hogy milyen folyamatok során készültek el a szépséges textilek. Milyennek találod ezt az értékelést? Hasznos Vicces Tartalmas Érdekes Az értékeléseket az Ittjá felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjá véleményét. Ön a tulajdonos, üzemeltető? Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik. 8500 Pápa, Március 15. tér 12. 06 89 324390 Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink