Persze tudtam, hogy ma már minden más, de mégis…"
Vissza az időben, át a határon
A Segítsd a királyt! történetéhez tartozik az is, hogy a nyíregyházi színházban rendezett ősbemutató előtt 1984 nyarán a nagykökényesi olvasótábor résztvevői is előadtak részleteket a drámából. A kassai Thália Színházban 2000-ben Beke Sándor rendezésében mutatták be ezt a darabot. István király megformálásáért Csendes László megkapta a Sík Ferenc-díjat. Ezután hosszú csend következett. Majd 2014-ben a Ratkó-emlékév alkalmából a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház koprodukcióban állította színpadra az akkor 25 éve elhunyt szerző drámáját – beavató színházi előadás formájában. Máshol nem tűzték műsorra a Segítsd a királyt! VAOL - Megrázó vallomást tett Katalin a rendőröknek – Nem ő a gyermeke gyilkosa?. A Csikos Sándor kulisszák nélkül című könyvnek köszönhetjük, hogy most felidézhetjük István király imáját, ahogy azt Ratkó József megírta: "…Juttasd eszünkbe, ki vagy Te, Uram! / S kicsodák ők. És tedd, hogy ne legyünk / gyalázatja a szomszéd nemzeteknek, / ne legyünk csúfja és játékai, / s messzire való maradékaink /rút járom alá ne vettessenek!
- VAOL - Megrázó vallomást tett Katalin a rendőröknek – Nem ő a gyermeke gyilkosa?
Vaol - Megrázó Vallomást Tett Katalin A Rendőröknek – Nem Ő A Gyermeke Gyilkosa?
A gyermektelenül elhunyt tulajdonos úgy végrendelkezett, hogy a villát adják el? és ennek árából, kiegészítve a hagyatékából 100 000 koronával, tüdőbeteg munkásoknak építsenek 50 ágyas szanatóriumot. Az Apostol utcai villa északkeleti és északnyugati homlokzata közti belső részlet látható (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A villa következő tulajdonosai Politzer Sándor tőzsdetanácsos, majd Aschner Lipót, a Tungsram-gyár vezérigazgatója voltak. 1944-ben Adolf Eichmann utalta ki magának a villát. 1947-ben az Aschner-villát államosították, több részre osztották, és szükséglakásokat alakítottak ki benne. A kommunizmus évtizedei alatt a több mint 2000 négyzetméteres villa állapota jelentősen leromlott. A rendszerváltás után magánkézbe került az épület, jelenleg vállalkozások bérlik. A két villán kívül szintén Alpár Ignác tervezte a belvárosi Báthory utca 5. számú négyemeletes ingatlant, amely a Neuschlosz fivérek tulajdonában volt. A már említett Szent István-terem a Nemzeti Hauszmann Program keretében az elmúlt években épült újjá, augusztus 20-tól bárki megtekintheti a Budavári Palotában.
Hittem Istenben és hitem kárpótolt
mindenért. Színész lettem, mert az volt a meggyőződésem, hogy ez éppoly szent
hivatás, mint a tanítóé vagy a papé. " Vidéki színészként kezdte pályafutását. 1902 decemberében a Kecskeméti Ellenőr számolt be egy rendezvényről,
amelynek része volt Rónai Géza "érdekes monológja". Következett Debrecen, majd
Kaposvár és kisebb városok Könyves Jenő igazgató, majd Márffy Károly igazgató
staggione, azaz egy-egy idényre szerződő vándor színtársulataiknak
tagjaként. A Somogyi
Hírlap 1914 januárjában így méltatta fellépését: "Rónai Géza legeleső színésze a
társulatának. Minden szerepet becsülettel játszik meg, minden szerepben
hasznavehető, ami sokoldalúságra vall. Teljes sikere volt. " 1917-1918-ban katona volt. A húszas évek elején az Intim, illetve a
Nagy Endre majd a Pesti Kabaré tagja volt, 1924-től a Terézkörúti Színpadon
lépett fel és megszakításokkal itt játszott 1930-ig, majd rövid időkre
szerződést kapott más budapesti színházakban is. 1930 közepétől egyik vezetője volt annak
a szervezetnek, amely a Budapesti Színészszövetségen belül a szerződésnélküli
színészek helyzetével, sorsuk javításával kívánt foglalkozni.