Az ilyen eljárások rendjét jelenleg a polgári perrendtartás egyik fejezete szabályozza. Az Alkotmánybíróság határozatában rögzítette: a jogalkotó célja az első magyar közigazgatási perrendtartási kódex megalkotása volt, mely áttekinthető rendben egy önálló törvénybe foglalja a közigazgatási perekre vonatkozó szabályokat, az európai jogi kultúrának megfelelően elválasztva azokat a polgári eljárásoktól. Közigazgatási Perrendtartás Indokolása. Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy jelen ügyben az indítvány keretei között maradva kizárólag a kódex közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit vizsgálta. A határozat indokolása felidézi: a köztársasági elnök indítványában többek között kitért arra, hogy a kifogásolt törvény formailag ugyan nem módosítja a bíróságok szervezetéről szóló sarkalatos – csak kétharmados többséggel módosítható – törvénynek (Bszi) a bíróságokat felsoroló részét, valójában, tartalmilag azonban kiegészíti azt egy új bírósággal, amikor arról rendelkezik, hogy közigazgatási felsőbíróságként a Fővárosi Törvényszék jár el.
A társulással szemben, illetve a társulás által a követelést polgári perben lehet érvényesíteni. A felülvizsgálati kérelem tartalma A felperes szerint élesen szét kell választani a jogi személyek belső és külső jogviszonyait, és az adott esetben a társulás jogi személyiségének semmilyen jelentősége nincs, a per tárgyát a tagok belső elszámolási jogviszonya képezi. Hatályon kívül helyezés közigazgatási perekben - Kúriai joggyakorlat-elemzés - Jogi Fórum. A társulási megállapodásban a társulás szerződő félként nem vett részt, ami önmagában kizárta, hogy a megállapodásból fakadó elszámolási jogviszony a társulás és a tagönkormányzatok között jött volna létre. Ezért meglátása szerint téves és törvénysértő volt a másodfokú bíróságnak az az okfejtése, miszerint a jogerős ítéletben megállapított marasztalási összeg azért illette meg, mert az alperesek tartozását a társulásnak saját maga megfizette. Úgy vélte, ezzel szemben a követelés érvényesítésére a szerződés általános szabályai szerint volt jogosult (A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére).
§ (2) bekezdésében. Kifejezett rendelkezés hiányában a bíróság döntésére nyitva álló határidő hiányos kérelem esetén olyan módon érvényesül, hogy a határidő a hiánypótlás teljesítését követően vagy a teljesítésre biztosított határidő elteltét követően veszi kezdetét. A hiánypótlás lehetősége vonatkozásában a Kúria utal a Legfelsőbb Bíróság korábbi gyakorlatára is, melyet – ugyan eltérő, de jelen eljárásjogi kérdéssel azonos – szabályozás mellett alakított ki. A Legfelsőbb Bíróság a vélemény III. pontjában arra utalt, hogy a nyolc napos elbírálási határidő csak akkor irányadó, ha - az akkori szabályok szerint - a fél a keresetlevélhez a felülvizsgálni kért határozatot is csatolja. A KK. vélemény indokolása tartalmazta azt is, hogy a közigazgatási határozatok becsatolása vonatkozásában a Pp. 95. § (1) bekezdése szerinti hiánypótlási eljárást kell a bíróságnak lefolytatnia. A közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelem alapján a bíróság rövid (általában három napos) határidőt biztosíthat a kérelem hiányainak pótlására, a mulasztás következményeinek egyidejű megjelölésével.
Szerző: Lichtenstein András A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat olyan sajátos jogintézménye a magyar büntetőeljárásnak, amely mindezidáig csupán elvétve képezte tudományos kutatások tárgyát, éppen ezért helyénvaló és indokolt alaposabb vizsgálata. A tanulmány célja a jogintézmény történeti fejlődésének vázlatos áttekintésén túlmenően a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott, az anonim bírósági határozatok tárában hozzáférhető határozatok vizsgálata és az ezen empirikus kutatás eredményeképpen levont következtetések ismertetése. 5. Mérlegelve a közigazgatási végrehajtás gyakorlatának tapasztalatait, a Javaslatnak nem indokolt részletes végrehajtási szabályokat megállapítania, hanem a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendszerébe helyes átemelni a végrehajtás szabályozását, illetve a bírósági végrehajtás intézményrendszerét kell alkalmassá tenni a közigazgatási határozatok meghatározott körének végrehajtására. Ez esélyt nyújtana koncentrált erőforrások létrehozására és a hatékony jogérvényesítés megvalósítására.