"A magyar konyha hagyományai régmúltra nyúlnak vissza. Az itt élő népektől átvett ételek mellett évszázadok során számos hatás érte konyhánkat. A honfoglalás utáni idők konyhatechnikája, ételei alig ismertek. A hazai és külföldi emlékek Magyarország éghajlatát igen kedvezőnek, és termékeit gazdagnak tartják. Hiteles beszámolók az étkezési szokások alakulásáról csak a XV. századból, Mátyás király korából maradtak. Mátyás király idején az olasz szakácsoktól megtanultuk a vöröshagyma, a fokhagyma, a száraztészták, a mártások használatát. Török hatásra ismerkedtünk meg a paprikával, a paradicsommal, a kukoricával, a rizses ételekkel, a kávéval. Jelentős hatást gyakorolt a magyar konyhára az osztrák, a német és a francia gasztronómia. A mai magyar konyha ételkészítési módjai nem azonosak őseink szokásaival. A magyar konyha jellege, a paraszti, a tájjellegű ételeinek sora a múlt századra alakult ki. Az 5 kedvenc egészséges szakácskönyvünk | Éva magazin. Jellegzetességeit a sokféle alapanyag, a sajátos fűszerezési, ízesítési és konyhatechnológiai műveletek együttes hatása alakította ki. "
Éppen csak annyi kell belőle, hogy könnyen elkeverhető legyen. Inkább hígabb, mint túl sűrű rántást készíts! Hogy mennyire szükséges megpirítani a rántást, az szintén az étel jellegétől függ. A fehér mártásokhoz elég csak felhabosítani, főzelékekhez, levesekhez viszont jobb zsemle színűre pirítani. Ennél sötétebb azonban ne legyen, mert onnantól már pillanatok alatt odaég. Mivel a vastag aljú edények jól tartják a hőt, mielőtt a rántás elkészülne, húzd le a tűzről. Láng nélkül is tovább fog még kicsit pirulni. A meleg rántáshoz hideg vizet önts, ha pedig már kihűlt, akkor meleg lével öntsd fel, pl. vízzel vagy főzőlével. Egy fakanállal keverd csomómentesre, mielőtt hozzáöntenéd az ételhez. Ha a liszthez képest túl kevés zsiradékot használtál, a liszt összeáll, felöntve pedig csomós lesz tőle a rántás. Ilyenkor használj valamivel több folyadékot és kézi habverővel dolgozd simára. Az étel sűrítéséhez igyekezz pontosan annyi rántást használni, amennyire szükség van. 5 hasznos tanács, hogy csomómentes legyen a habarás. Ha túl sok a rántás, az étel könnyen lisztízűvé válhat tőle, ha túl kevés, akkor pedig nem fogod elérni a kellően sűrű állagot.
A magyarosan elkészített főzelékhez elengedhetetlen, de sok levest és szószt is ezzel a módszerrel készítünk. A rántás azonban problémás tud lenni, ha nem ismered az elkészítésének fortélyait. Hogy többé ne égjen oda és mindig csomómentes legyen, olvass tovább! Vastag aljú fazékban vagy serpenyőben fogj neki a rántás készítésének, mert így kevesebb az esély arra, hogy odakozmál. Gáztűzhelyen érdemes lángelosztót használni, hogy a hő egyenletesen érje az edény alját. Olyan zsiradékot válassz, ami illik az étel ízvilágához. Világos színű mártásokhoz és krémlevesekhez a legjobb vajat használni, míg a főzelékekhez inkább a liba-vagy sertészsírt, illetve az olajat válaszd. ZSÍRSZEGÉNY, ROSTBAN ÉS FEHÉRJÉBEN GAZDAG SUPERFOODOK - A HÜVELYESEK – blnce.hu. Alapszabály, hogy minél több a zsiradék, annál több kell, hogy legyen a liszt is. Ha margarint használsz, 30%-kal többet tégy bele a rántásba, mivel alacsonyabb a zsírtartalma, mint a vajnak. A margarint és a vajat is lassú tűzön forrald ki, hogy a bennük lévő víz elpárologhasson. A durvább szemcséjű rétesliszt kevésbé csomósodik.
Ilyenek a hüvelyesek (bab, borsó, lencse, szója). A hüvelyesek és gabonafélék tehát kitűnően kiegészítik egymást. (A gomba és sörélesztő is metioninban gazdag, ezek is jól adhatók a hüvelyesekhez. ) Általában a magvak, hüvelyesek, gabonák és zöldségfélék különböző párosításai jó minőségű fehérjét eredményeznek. Az ételkészítéskor a szójatej, diótej, mandulatej, felhasználása müzlikhez hatékony komplettálási módszer. A főzeléksűrítéskor felhasznált különböző lisztek (zabpehely, köles, sárgaborsó, teljes őrlésű búzaliszt, tönkölyliszt stb. ) is jól kiegészítik a főzelékfélék fehérjeértékét. A borsófélékhez használhatunk még kiegészítésként főtt burgonyát, barna rizst, kölest, quinoát, árpagyöngyöt stb. A napi fehérjeszükséglet elég könnyen fedezhető, gondoljunk a száraz hüvelyesek (22-26%), az olajos magvak (22-33%), a teljes őrlésű gabonák (10-15%) magas és értékes fehérjetartalmára. A növényi fehérjék közül is van néhány, amelynek értéke közelít a teljes értékhez (a szója teljes értékűnek vehető).
Részt vesznek a koleszterinszabályozásban, az epesavmegkötésben, a toxikus komponensek hatástalanításában és a bélflóra működésének normalizálásában. Teltségérzetet váltanak ki, így a mértéktartás fontos alapelvét is előmozdítják (hüvelyesekben: cellulózok, hemicellulózok). Értékes vitamin és ásványianyag-források A bab-, borsó-, és lencsefélék értékes szabályozóanyagok gazdag tárházát nyújtják. Főzéskor értékük csak kismértékben csökken. Nyers formában a nyugvó magvakat nem fogyasztjuk, de csíráztatást és fermentálást követően tökéletes tápanyagforrássá válnak, nyers, enzimaktív formában. Ez utóbbi esetben biológiai értékük megsokszorozódik a kiindulási nyersanyaghoz képest. Ezért a fejlesztési munkánk során az említett két technikát alkalmazzuk (csíráztatás és tejsavas erjesztés), így készült az új Instant Borsókrémleves, amelyben az aktív, laktofermentált, majd szárított és őrölt borsó mellé szintén csíráztatott olajos magvak lisztjei kerültek, számos vitamin, nyomelem és élő kultúrák kíséretében.